„Az emberiség történetének egyik legősibb közhelye, Ősi Föld múltjába vesző elemi tapasztalat lenne, hogy a politikusok hazudnak? Engem ez a feltételezés lesújt és elszomorít.”
Ninda: Nemlétező politikai beszédeim,
240.
240.
Ḱaŷndïm
59. śyỳllu 25.
a fehér órája
Egy miniszterhelyettes lemondása mindig felkavarja egy ország politikai életét. A sỳÿndoṙ külügyesek egyébként is mindig a figyelem középpontjában voltak, amióta az ország a csillagközi közösség perifériájára sodródott.
Vỳḩaůteń miniszterhelyettesnek jutott a feladat, hogy sajtótájékoztatót tartson és méltassa kollégája érdemeit, aki megrendült egészsége miatt kénytelen megválni hivatalától.
– Ezt ugye nem mondja komolyan, Vỳḩaůteń úr? – állt fel Larenka Szontiszkovarikinde. – Három napja találkoztam ÂAṙeyń úrral, majd kicsattant az egészségtől. Mit titkolnak, mondja?
– Nem rendülhet meg valakinek az egészsége hirtelen is? – kérdezett vissza Vỳḩaůteń.
– Ó, dehogynem. S mi történik, ha mondjuk három nap múlva megint találkozom ÂAṙeyń úrral és akkor is makkegészséges lesz?
– Igazán örülnék, ha ez bekövetkezne, de kollégám jelenleg orvosi kezelés alatt áll.
Larenka arcán felcsillant az a bizonyos félmosoly, amiről Vỳḩaůteń már régóta tudta, hogy bajt jelent.
– Rendben, miniszterhelyettes úr. Fogadást ajánlok önnek. Ha három nap, azaz kereken harminc óra leforgása alatt, huszonnyolcadikán a fehér órájáig nem mutatok fel egy friss interjút ÂAṙeyń úrral, amin ő maga nem mondja el, hogy egészséges, akkor adok önnek egy sỳÿndoṙeìai óra műsoridőt a BGH-nál, amiben azt mond, amit akar.
Vỳḩaůteń együtt nevetett a többi riporterrel.
– Miből gondolja, Szontiszkovarikinde asszony, hogy ez számomra értékes ajánlat?
– Ó, Vỳḩaůteń úr, az ellentételt sem találom különösebben értékesnek. Nálunk Szavanszon nem illik nagy tétre fogadni a tévében. Ha az említett interjú harminc órán belül adásba megy, cserébe nem kérek többet az ön lemondásánál.
A miniszterhelyettes arcáról lehervadt a mosoly.
– Ennyire csekély értékűnek tartja a miniszterhelyettesi pozíciót? Egy óra műsoridővel egyenértékűnek?
– Nem pontosan. Maga a pozíció több órányit is megérne. Csak nem az a munka, amit ön végez ezen a poszton.
A nevetés most már egyértelműen Vỳḩaůteń kárára szólt. A miniszterhelyettes kénytelen volt némi szigort vinni a hangjába, noha tudta, hogy ezt az ÀLAN-osok vaskalaposságnak értékelik.
– Szerkesztő asszony, én bízom abban, hogy az elnök úr és kormányom ennél többre tartja munkámat. Ha mégsem, akkor pedig idejében tudtomra fogják adni. Az ajánlott fogadást éppen azért nem fogadhatom el, mert nem egyeztethető össze kormányzatom belém vetett bizalmával.
– Amely bizalmat ÂAṙeyń úr – mivel is játszotta el?
– Mint mondtam, ÂAṙeyń úr egészségügyi okokból távozik posztjáról.
– Tehát ha bemutatom az említett interjút, amelyből kiderül, hogy egészséges, akkor ön, mivel fogadásunk nem érvényes, nem mond le ugyan, de ÂAṙeyń úr visszatérhet posztjára – mivelhogy egészséges?
Vỳḩaůteń mélyet sóhajtott és emlékeztette magát, hogy Szontiszkovarikindével csínján kell bánni.
– Nem tudok önnek jóslatokat mondani olyan helyzetekre, amik nem következtek még be és nem is tartom valószínűnek, hogy bekövetkeznének.
– Ahogy kívánja. Találkozunk a képernyő előtt.
Ṙisũt ÂAṙeyń régi ember volt a politikában, tíz éve állt már kormányzati szolgálatban. A Mẃnaẁḱyêp-szigetekről származott, és bár volt ott egy háza, köztudott volt, hogy soha nem jár otthon, még csak a szigetcsoportot sem keresi fel. Egy ḱaŷndïmi házacskában élt egymaga, sosem nősült meg, gyerekei nem voltak. De egész nap semmi jele nem volt, hogy hazament volna. Tagja volt egy-két klubnak, de ott sem látták. Felszívódott.
Larenka ezért légikocsiba ült és meg sem állt Mẃnaẁḱyêpig. Kis trópusi szigetcsoport volt, igazi turistaparadicsom, ahol mindig nyüzsögtek a Szövetség minden világáról és külföldről érkezett vakációzók. Kivéve most. Larenka döbbenten lépkedett a szigetek fővárosának főutcáján, ahol huszadonként öt-hat ember jött szembe. Máskor száz is.
– Csinálj egy sor vágóképet, Karetan – mondta az operatőrének. – Őrület, ami itt van. Mindjárt föl is veszünk egy bejelentkezést.
Szambovalakorinde megállt a Lẽét-épület előtt és fölvette a kolléganőjét.
– Kedves nézőink, Larenka Szontiszkovarikinde jelentkezik a Mẃnaẁḱyêp-szigetekről. Sokaknak ismerős lehet a hátam mögött látható épület, a Lẽét-ház Mẃnaẁ-Śannĩîp főterén, sokan töltöttük itt a szabadságunkat. Olyan sokan, hogy tele volt a hely emberekkel, igaz? Hát most nézzenek körül. – Szambovalakorinde lassan körbesöpört a kamerával. – Alig látni valakit. Gondolom, nem hiszik, hogy előlünk bújtak el, ugye?! Dehogy. Nincsenek. Mẃnaẁḱyêp turisták nélkül maradt. És ha itt nincsenek, akkor nincsenek Àllëýnsrõpban, nincsenek ÏÎnnatśwŵmban, nincsenek sehol! Ugye tudják, miért – mert nincs pénz üdülni menni. Sỳÿndoṙeìa egyre fokozódó nyomora azon látszik a legjobban, ami nem mindennapi létszükséglet. Arra az emberek nem tudnak költeni többé. Köszönöm, hogy meghallgattak. Rendben, Karetan – mondta most már szavansziul –, ezt eltesszük, és az ÂAṙeyń-interjú után adjuk le, nehogy az emberünk szagot fogjon.
Kerülő úton közelítették meg a lemondott miniszterhelyettes házát, a tengerpart felől. A parti fövenyen csak néhány ember lézengett, valamivel többen voltak a vízben, különféle vízi sporteszközökkel. Az operatőr csinált néhány vágóképet róluk és a parti erdősáv trópusi fáiról, no meg a végtelenbe nyúló tengerről.
A ház félig a fák közé rejtőzött, hogy kevésbé érje a tengeri szél. A két tévés körbejárta az épületet, emberi jelenlét nyomait keresték. Ha ÂAṙeyń csakugyan évek óta nem járt itt, akkor csak a karbantartó robotok által tartott rendet és tisztaságot találják.
Csak azt találták.
– Márpedig ÂAṙeyń itt van – jelentette ki Larenka azzal a kinyilatkoztatásszerű bizonyossággal, amelyről maga állította, hogy Nindától tanulta. – És meg is fogjuk találni.
A zöld órájában, amikor a lemondott külügyminiszter-helyettessel készült interjút publikálta, Larenka azzal konferálta be: a kedves nézők a Ḱïyṙeàn-rezsim története legnagyobb botrányának kezdetét tekinthetik meg.
És megjelent Ṙisũt ÂAṙeyń közismert arca, a tévések szokása szerint az interjú közepéről kivágott pár mondattal.
– Csak úgy adok magának interjút, Szontiszkovarikinde asszony, ha nem publikálja addig, amíg én a Szövetség területén tartózkodom. Mert azért kellett lemondanom, mert azt mondtam egy kormányülésen, hogy oda kellene figyelni arra a kislányra igazából, mert nagyon sok minden igaz abból, amit mond. Ennek már egy egész napja. Azóta már nem így látom. Azt gondolom, hogy minden igaz, amit Nìïndà mond nekünk, és hátralevő életemet annak kívánom szentelni, hogy valamit jóvátegyek abból a szégyenből, hogy közreműködője voltam egy kormánypolitikának, ami arra épült, hogy őt szidalmazza. Sajnálom, Nìïndà. Remélem, egyszer megbocsátasz.
Váltott a kép, visszatért Larenka arca.
– Természetesen az ígéretemet megtartottam. ÂAṙeyń úr jelenleg egy hajón utazik, amely nem sỳÿndoṙ illetőségű, és a csillagközi törvények értelmében a sỳÿndoṙ hatóságoknak nincs joguk feltartóztatni és átkutatni. Az interjút ketten készítettük operatőr kollégámmal, Karetan Szambovalakorindével, és addig senki más nem láthatta, amíg ÂAṙeyń úr hajója biztonságban fel nem szállt. Következik Ṙisũt ÂAṙeyń volt külügyminiszter-helyettes interjúja, amelynek azt a címet is adhatnánk: Gyászbeszéd a Sãlmẃnt-kormány fölött. Csatolják be a biztonsági övüket, elkezdjük.
S következett ÂAṙeyń miniszterhelyettes több mint egyórás monológja, tengerparti házának tetőteraszán egy nyugágyban.
Az ország döbbenten hallgatta. ÂAṙeyń kitálalt mindenről. Nemcsak Nindával kapcsolatban. Államtitkok tömegét adta ki.
Sãlmẃnt miniszterelnök még az éjjel beadta lemondását. Az államelnök elfogadta. Sỳÿndoṙeìa kormánya megbukott.
←oc-20 társadalom [-20] Ősi emberi tulajdonság, hogy szeretjük elmesélni az életünket egy-egy vadidegennek. Neki is elmesélték sokan. Kiben kezdtek először megváltozni a dolgok – őbenne vagy azokban, akikkel beszélt? Ki tudja? (Aini: Ninda életének mellékszereplői, bevezető)oc‑20 oc-21 kormányválság [-1] Az emberiség történetének egyik legősibb közhelye, Ősi Föld múltjába vesző elemi tapasztalat lenne, hogy a politikusok hazudnak? Engem ez a feltételezés lesújt és elszomorít. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 240.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śyỳllu 25., a fehér órájaoc‑21 oc-22 miniszterelnök [10] Mindenkiben él a kettős törekvés, hogy egyéniségként és egyszersmind valamely csoport, közösség tagjaként definiálja önmagát. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 130. sómir) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 660. dzsirat algillíszan, 408oc‑22→
ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 (2138 › 60:47) 733 660 szó (705 436+24 081+4143) 5 082 599 betű (4 918 508+164 091) 5 620 327 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2224. nap, 328 szó/nap, 2285 betű/nap, 77:01/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.27.:247, 3085 11. 20:31 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |