„Nem igaz, hogy a törvény az törvény, be kell tartani és kész. Ez az alárendeltek észjárása. Léteznek ostoba törvények, és aki azokat betartja, az is ostoba – és léteznek gonosz törvények. Aki azokat betartja, maga is gonosz lesz.”
Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom,
9.
9.
Hilgáná-Aurífúnarengi
43 708. famut nangrifan
370
Reggeli után légikocsiba ültek és hatezer szirszit repültek a Fúnari-hegység lábánál fekvő Aurífúnarengi-tóhoz, amelynek negyven szirszi hosszan elnyúló vízfelületét egy sor kis félsziget osztotta részekre, partját pedig apró fürdővárosok szegélyezték. A levegőből jól látszott a vízen a sok apró kishajó, itt is élénk vízisport-tevékenység folyt, mint a legtöbb tavon, a szúnik mindkét lakható világán. De persze nem volt ez másképpen a dzserang világokon sem.
Hilgáná ezerkétszáz lakosú városka volt a tó déli partján, nagyjából középen, egy félsziget csúcsán. A félsziget többi részét erdő borította, ennek a szélén tette le őket a kocsi. Még volt egy limlijük kezdésig, addig átsétáltak a városkán, ki a tópartra, ott volt az Úmillardzsit épülete, Hangilaoran számtalan kisebb-nagyobb kutatóintézetének egyike. Sok közülük nagyobb volt, mint a település, amiben állt, és sok olyan is volt, aminek a közelében egyáltalán nem volt semmilyen település.
A nagyváros, amit a legtöbb dzserang világon apró falucskának hívtak volna, ugyanolyan volt, mint Auríhaum legtöbb városa ezen az éghajlaton. Egy hosszú sétaút az erdőtől a partig, s két oldalán a házak, némelyik az út közelében, mások távolabb, ahogy a lakóknak kedvük tartotta elhelyezni őket. A házak hasonlítottak a jasszani házakra, ami nem csoda, hiszen az itteni klíma is egészen olyan volt, mint az ottani, legalábbis nyáron napközben, hiszen Auríhaumon nappalok és éjszakák váltakoznak és évszakok követik egymást. Néhány száz szirszivel északabbra, a Fúnari túlsó oldalán már nem építkeztek ilyen szabadon, ott a városok egyetlen tömböt alkottak, hasonlóan Szúnahaum séninvidékéhez, pedig még messze volt a sarki régió, de a magas hegyvidéket örök hó borította – ellentétben az abroncsvilági hegyekkel, hiszen ott a hógyűjtők fellapátolták és levitték a csatornákba.
Az Úmillardzsit nem viselte Hangilaoran színeit, az aranyat és a barnát. Pasztellszínű, elnagyolt foltok borították, szépen illett az Ánrengi-vidék virágos mezőinek színvilágához. A kapu fölött is ezekkel a színekkel írták ki a nevét.
A háromszintes épület földszinti nagy termében, az Úmilfárinban tartották az előadást. Az előadó egy szép szál fiatalember volt, Hírinu.
– A Galaxis minden őshonos életet hordozó világán más-más genetikai kód alakult ki – kezdte. – Ez szükségszerű, hiszen az élet képtelen az űrön át vándorolni, terjedni; erre csak a technikai civilizáció képes. De számos meglepő megfigyelést tehetünk. A genetikai kódok egészen eltérő alapon képződnek: itt látjátok a földi kód stilizált rajzát, ez itt a szunnaszi, ez a talvakalgi, ez a gresszi, ez pedig az auríhaumi. Még az alapvető építőelemek is különböznek, bár mindegyik nukleinsav, de eltérőek. De az élőlények, amelyeket ezek a kódok felépítenek, érdekes hasonlóságokat mutatnak. Ez itt egy rerru, Ősi Földről származó, jól ismert fa. Ez pedig egy onkari, itt őshonos Auríhaumon. Ja, nem. Ez a rerru és ez az onkari. Fölcseréltem a képeket. – Derültség. – Mintha ikrek lennének, pedig sok százezer érangra egymástól, teljesen függetlenül alakultak ki. A szövetek szintjéig megegyeznek. A sejtek már csak hasonlítanak, a génkód pedig tökéletesen elüt – és mégis létrejöhetett az onkeru, a kettő hibridje. – A nagy képernyőn szétcsúszott a két fa képe, és bejött közéjük egy harmadik. – Életképes, szaporodóképes. Sajátos és igencsak nehezen magyarázható, hogy eddig már több ezer növényfajt sikerült két világ növényeiből keresztezni, sőt ezeket is tovább kombinálni, és vannak növények, amelyek tucatnyi világ genetikai örökségét hordozzák – ám ugyanez az állatokkal még senkinek sem sikerült. Az ivarsejtek nem termékenyülnek meg. Holott – nézzétek meg ezt a képet, ezen a réten nyolc-tíz állatfaj egyedei legelésznek. Meg tudjátok mondani pusztán a külsejük alapján, hogy melyek származnak ugyanarról a világról? Nem. Ha tudjátok a választ, akkor tapasztalatból. Érdekes sajátsága ez a csillagközi biológiának. Ezek az állatok összesen négy világot képviselnek, de mind a négyen – és még sok másikon – kialakult a növényevő emlősök típusa, amik meglehetősen hasonlítanak. Gyakori, hogy egy adott állattól jobban eltér egy olyan, amelyik ugyanazon a világon, de más életkörülmények között él, mint egy másik, amelyik teljesen más világról származik.
Kis szünetet tartott, aztán a képernyőre hívta egy fényárban úszó, végtelen homoksivatag képét, amin semmilyen jellegzetesség nem volt, de Ninda sivatagjáró pillantása nyomban felismerte.
– A Galaxisban ismert élőlények strukturális szempontból négy kategóriába sorolhatók. Egysejtűek, többsejtűek és sejtélősködők az összes élethordozó világon megtalálhatók – egy kivételével, ahol viszont kizárólag a negyedik struktúra létezik, egyedüliként a Galaxisban. Ez a világ Szaisz, az egyetlen monotípusos ökoszisztéma, azaz olyan világ, ahol csupán egyetlen fajt hozott létre az evolúció. A faj neve szirn. Makroszkopikus, de nem sejtekből áll, hanem szilíciumvegyületekből alkotott fonalakból, amelyek bonyolult hálókat képeznek, ezt látjátok ezen a diagramon. Minden lehetséges szempontból eltér a többi ökoszisztéma valamennyi élőlényétől, de vannak tulajdonságai, amik miatt élőnek kell tekintenünk. Szaporodik, egy osztódásszerű folyamattal; táplálkozik, vegyi úton felbontja a homokszemcséket és a szilíciumot beépíti; és önálló mozgásra képes.
A képen egy szirnt láttak, amint lassan araszol a sziklán, s fölötte felirat jelent meg, hogy tízszeres gyorsítás.
– Ez evolúciós zsákutcának bizonyult. A szaiszi légkör oxigéntartalmából kielemezhetően a szirn faj több millió lokális csillagévvel ezelőtt alakult ki, és azóta nem mutálódott belőle egyetlen alternatív alfaj sem. De nem is mutálódhatott, dacára a roppant erős csillagsugárzásnak, hiszen nincs génkódja, amiben reprodukciós hiba keletkezhetett volna. Genetika nélküli élet, sőt, szervetlen élet!
Váltott a kép. Buja őserdő jelent meg, sokféle földön járó és fán kúszó állattal, madarakkal, a kép szélén a vízbe is belátott a kamera, ott is élőlények voltak.
– Egy normális ökoszisztéma a génkódok véletlen mutációi révén jön létre, az Argal-törvény értelmében, amely megbecsüli a mutációs rátát a mutagén tényezők alapján; illetve a Haukran-törvényt is használjuk, amely viszont a már meglevő biodiverzitási faktorokból enged extrapolálni a jövőre. Nézzünk néhány példát.
Az előadás után kisétáltak a janníhaumba, az épület előtt volt az egyik, ott ültek le beszélgetni a helyiekkel, csak Aini nem, neki délután előadása lesz Hangilaoranon, megcsókolta őket és légikocsiba ült a felhőkomphoz.
– Érdekes dolog a xenobiológia – mondta Szomvéti, egy fiatal nő, aki szintén a Dzsimbandon-vidékről jött erre az előadásra. – Nem véletlenül van egy óriási nagyfedélzete a biológiai fedélzetek között, mert nagyon összetett tudomány. Hírinu előadása remek volt, de csak a felszínét súrolta.
– Száz ilyen előadás is csak a felszínt súrolta volna – jegyezte meg Hankefu bácsi.
– Persze. Az a szilíciumállatka nagyon tetszett. Ninda, jól tudom, hogy te már találkoztál velük?
– Még a kezemben is tartottam egyet – mosolygott Ninda. – Az nem mocorgott, azt hiszem, éjszaka egyáltalán nem aktívak.
←pg-5 dírvizsga [-23] Eljött a Nagyúr a Mesterhez, és dölyfösen előadta mondandóját. A Mester csak ült és nem szólt semmit. A Nagyúr megkérdezte, miért nem válaszol neki. A Mester így szólt: Én mindig bölcs maradok – de te nem leszel mindig nagyúr. A hatalmadat elfújja a szél, mint a homokszemeket. Megvárom. (Ílgaszaumi, Feddardin elmélkedéseiből, 48. sómir, 206. singir) :: Auríhaum, Ímhangip-Szaugáminnun, 43 708. nodzsat algillíszan, 645pg‑5 pg-6 biológia [-24] Nem igaz, hogy a törvény az törvény, be kell tartani és kész. Ez az alárendeltek észjárása. Léteznek ostoba törvények, és aki azokat betartja, az is ostoba – és léteznek gonosz törvények. Aki azokat betartja, maga is gonosz lesz. (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 9.) :: Auríhaum, Hilgáná-Aurífúnarengi, 43 708. famut nangrifan, 370pg‑6 pg-7 tolvaj [-20] Néha föltették a kérdést, hogy miért mindig ő a hivatkozási alap. Ez rossz kérdés. Azt kell kérdezni: mi más lehetne ő, mint hivatkozási alap? (ÀLAN: Hősköltemény) :: Argi, Fáhinun Szongauri, 43 708. famut nangrifan, 543pg‑7→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 (2134 › 60:41) 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |