„Életünk az állandóság és a változás vegyüléke. Ha nincs állandóság, megőrülünk. Ha nincs változás, megkövesedünk.”
Ílgaszaumi, Jahanin-szódzsan,
39. sómir, 11. singir
39. sómir, 11. singir
Aulang Laip
43 619. nodzsat fínirrugan
311
Hagyományosan az érkezés napján ér véget az iskola, hogy a gyerekek, akik éveket töltöttek a hajón, minél előbb kimehessenek Szúnahaumra és örülhessenek az anyavilág szépségeinek. Előző nap Fendria azzal köszönt el tőlük, hogy aki visszatér a hajóra, azzal az új dzsúmiban, huszonegy saurgémankor – vagyis namindan-saurgémankor, ahogy az ünnepi év utáni napot hívták – találkoznak, akik pedig maradnak, azok majd úgyis visszajönnek elbúcsúzni. Ezt Ninda megjegyezte, hiszen ő otthon marad. Vissza kell majd jönnie elbúcsúzni. De nemcsak Fendriától. Az egész hajótól. Hány embert ismer vajon… alighanem több százat. Persze ebből le kell vonni azokat, akik szintén otthon maradnak: Szinensit, Rongamit, Ángsaurit meg a családjukat, meg hát még sokakat. Tőlük nem kell elbúcsúznia.
Általában néhány nap alatt teszik meg az utat a tuamsán és a Felhő Törzsén keresztül, nem telik két és fél évbe, de most a műszakiak találtak valami javítanivalót a hajógépeken, és az idő egy részét a tuamsában vesztegelve töltötték. Ezért indultak a szokásosnál hamarabb haza, de tizenkilenc fínirrugan délelőttjén ők is otthon lesznek, ezt a sófunnir-haurórangi világosan és egyértelműen közölte. Javítás közben sorra haladtak el mellettük a hajók, eleinte csak pár száz naponta, aztán már ezrével, ahogy közeledett a namindan ideje. Mindegyikkel üdvözölték egymást, ahogy a szokások megkívánják, az űrhajósok magukat a hajókat, mások pedig a személyes ismerőseiket. Persze bárki átszállhatott volna a rengeteg hajó valamelyikére, de az is hagyomány, hogy egy hajó mindig együtt tér haza, hacsak valami rendkívüli ok miatt valakinek nem lesz sietős.
Ilyen oka volt Ászanarginak, aki már Sasszáken előtt útnak indult, hogy még beszívhassa Szúnahaum levegőjét, és sokkal több ideje már nem is volt. Ők még a tuamsában voltak, amikor megjött a hír. Ászanargi egyesült a Csillagokkal.
Ninda szomorúan vette tudomásul, hogy megérkezésük után egyik legelső feladata valóban a dzsuór lesz.
Fínirrugan reggel háromszázkor már fent volt az első szinten, ahol ilyenkor kivetítőként használják a kupolát, több ezren helyezkedtek el a fűben és néztek fölfelé. A parkban eloltották a világítást, sötétség borult rájuk.
– Innen már látható – jelentette be a kommentátor, Szamtahu. – Megjelölöm egy zöld karikával.
A kupolában alig húsz-huszonöt csillagot láttak szétszórva. Mindenhol máshol a sötétség. Az egyik csillag körül megjelent a zöld karika. Ninda tudta, hogy a csillagokat nem közönséges fényben látja, hanem valamilyen más sugárzásban, hiszen a Felhő sűrű anyagában már a szomszédos csillag sem látható.
– Már csak két érangra vagyunk, az utolsó ugrássorhoz készülődünk. Háromszáztizenegykor elérjük Szúnahaum naprendszerét.
Senkinek sem kellett az órára nézni, a mennyezeten megjelent a százas szám, a tizedmatik száma, és egyenletesen csökkenni kezdett.
– Ez a legrosszabb – panaszolta Rongami, aki Nindától nem messze éppen felült a fűben. – Az utolsó néhány mati. Azok a leghosszabbak.
– Minden mati pontosan ugyanolyan hosszú – felelte Ninda higgadtan. – Csak te vagy türelmetlen.
– Te talán nem?
– Hát… én is szeretnék már Szúnahaum földjére lépni, persze. De ez a limli pontosan ugyanannyi ideig fog tartani, mint az összes többi.
– Tudod, hogy Ninda nyugalma elég lenne egy sereg szirráhiri megállításához – mondta Ilgá.
Ninda csak mosolygott.
– Mindannyian tudjuk, hogy egy limli múlva belépünk Szúnahaum rendszerébe. Gondolom, még egy limli, és kiszállhatunk.
– Ó, az nem olyan egyszerű – felelte Ángsauri. – Itt nem pár száz ember száll ki, hanem az egész hajó. Ezért jön majd két hílari, amikbe átszállunk az űrben. A suár mindkét kapujához csatlakozik egy. Azok szállnak le Szúnahaungauron, mert otthon nincsenek suárkikötők, az egész felszín tele lenne velük. A hílarik könnyűek, nem tesznek kárt a növényzetben, és azokból minden irányban ki lehet szállni, úgyhogy csak rövid ideig lesznek ott.
A háromszáztizenegyes számnál a kupolába vetített égboltról hirtelen eltűnt minden.
– Szúnahaum a fúnir-nelgi fölött fog megjelenni fél mati múlva – közölte Szamtahu. Mindenki arrafelé fordult és figyelt.
Nindának egy kicsit csalódást okozott a látvány. Szúnahaumból nem látszott több egy fényes foltnál.
– A távolságunk most tizenkétezer úmisz. Mindjárt csinálunk egy kis ugrást és bejelentkezünk.
Szúnahaum hirtelen megnőtt a kupola mennyezetén. Most már korong volt, kissé elliptikus formájú, sárgás színű.
– Suórin, Szúnahaum. Aulang Laip hívja a Testvériséget.
– Sénu, sénu, Aulang Laip – felelte azonnal egy női hang. – A Testvériség köszönti a Testvériséget. Jó itthon tudni benneteket.
– A Testvériség köszönti a Testvériséget – felelte Szamtahu. – Távolságunk négyezer úmisz, egy limli múlva belépünk a Sínisuál körébe és hazaérkezünk.
– Sénu, sénu, Aulang Laip. Várunk benneteket. Simnunná.
– Simnunná – felelte kórusban az egész Aulang Laip.
Közben megjelentek a kupolában a kis zöld feliratok is a közelben járó hajók nevével. Ott volt a Hangszí Fónird, a Jengari, az Úhannin Faurá, az Úmú Faurá, a Holgréfauni, a Szahambari, a Fettulg Ilkarúmi, a Hatanda, az Ínihuahp, az Angisztilhepan, a Dzserambí Indzsémuan, a Rehamba, a Szasszavóri, az Ombajauki, az Aldillá Hónin, az Auríhaum Szónun, az Ingerrik, a Dzsaurangan Íszi, a Szilkan Immani…
– Szilkan Immani? – kérdezte Ninda félhangosan. – Miért hívják így az egyik hajót?
– Miért ne hívhatnák így? – pillantott rá Rongami.
– Ez egy szindor költő neve. Sỳĩlkwân ÍÏmmanèỹ.
– Valószínűleg róla van elnevezve. Rengeteg hajót neveznek el híres emberekről. Az Aulang Laip is egy híres emberről kapta a nevét.
– De Aulang Laip szúni volt.
– Hát Szilkan Immani meg szindor. Sok hajót neveznek el külföldi híres emberekről is. Például az Antokinan Lorki, ahol laktunk egy ideig, egy dzserang orvos nevét viseli, azt hiszem, szengil volt. Miért ne? A dzserangok is csakolyan emberek, mint mi.
– Ott megy az Angisztilhepan – mutatott fölfelé Ángsauri. – Azt meg kell nézned, Ninda, olyan szép hajót még nem láttál.
– Nem sok hajót láttam – felelte Ninda. – A Színangiron jártam meg az Auszínín.
– Hát ez nem olyan. Nem is mondom el előre, csak odaviszlek valamelyik nap.
Szúnahaum egy mati alatt akkorára nőtt a kupolában, hogy már látszott az egyenlítőjét övező széles aranysárga sáv. Ninda csillogó szemmel figyelte. A Sínisuál ezer úmiszról már tisztán kivehető volt, felőlük nézve ferdén állt, a két sarkpont közötti távolság negyedrészét befogta. A Ninda felől nézve jobb oldali siór fakószürke volt, a másik vöröses fényben ragyogott.
– Ennyire jól látszik a különbség?
– Bizony – mondta Szinensi. – Séninnaur olyan, mint milliónyi lakhatatlan világ a Galaxisban, sziklák és por… de Dzsisszáfaur egészen más, nem sok világra hasonlít. Vörösen ragyog és izzik a napsütésben.
– Most a Sáhagun-vidék néz felénk – közölte Szamtahu –, éppen a Rangiszur folyása fölött vagyunk, ahol a nagy kanyart teszi a Sáhagun lábánál. Otthon kellemes, egyenletes az időjárás.
Az emberek mosolyogtak, amiből Ninda már tudta, hogy ez egy hagyományos vicc. Hiszen Szúnahaumon örökké egyforma az időjárás.
←nit [-1018] ABRONCSVILÁGABRONCSVILÁG ni-1 érkezés [-8] Életünk az állandóság és a változás vegyüléke. Ha nincs állandóság, megőrülünk. Ha nincs változás, megkövesedünk. (Ílgaszaumi, Jahanin-szódzsan, 39. sómir, 11. singir) :: Szúnahaum, Aulang Laip, 43 619. nodzsat fínirrugan, 311ni‑1 ni-2 leszállás [9] Persze ma már mindenki tudja, hogy Ninda új korszakot jelent a Galaxis történelmében. De mi, akik ott voltunk, amikor ez az új korszak elkezdődött – nem tudjuk, mikor volt az. Amikor a Testvériségbe került? Amikor először Szúnahaumra lépett? Amikor először álltak szemtől szemben egymással? Nem lehet tudni. Talán minden egyes napon egy kicsit újra meg újra elkezdődött. (Hait Kirísz: Ninda, 63.)ni‑2→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |