„Nincs elég időd? Miért nem csavarsz többet magad köré?”
Ninda: Beszélgetések, 768.
Hangilaoran
43 698. senut úsarrigan
410
– A szúni nyelv, mint jól tudjátok, az ángruszúni nyelvcsaládba tartozik a fergittel, a szinnával, a szimennával és a lorganival együtt. Az ángruszúni nyelvközösség mintegy negyvenezer éve bomlott fel, ezt megelőzően további negyven-ötvenezer éven át része volt a horinta nyelvcsaládnak, amelybe beletartozott a szakvent – a thabbuan, a roggikan, a szalessza és a julm nyelvcsalád őse –, a nomar – a komb, szombimit, ilszimit, thebardumd és frendzs nyelvcsalád őse – és a kallilop, amely a kallil nyelvek sokaságának adta át helyét. Ezt jól tudjuk. Azt is tudjuk, hogy a szindor nyelv az auhá-szindor nyelvcsaládba tartozik az auhával, a halhavival, a kjanar-szilsszel és a vaiksszal együtt. Az auhá-szindor csak huszonötezer éve bomlott fel. Más számok is vannak: harmincezer éve szűnt meg a holgim nyelvközösség, negyvenezer éve a sabbruvun, ötvenezer éve az ilv. És így tovább. A nyelvészek ezekből a számokból kiindulva azt mondják, hogy átlagosan harminc-harmincötezer évenként szakadnak szét a nyelvek nyelvcsaládokká. Hát akkor ez a nagyszerű ismeret most már a birtokunkban van, ohangi, nézzük meg, mihez kezdhetünk vele. Tegyük fel, hogy a szúni nyelvnek húsz ősnyelve volt az Ősi Földről való kirajzás óta. Ez esetben tudhatjuk, hogy hatszázezer éve történt. Avagy tegyük fel, hogy a kirajzás félmillió éve történt; akkor arra jutunk, hogy tizenhat ősnyelv létezett. Bármelyik adat birtokában következtethetünk a másikra. A szombivombi ott van, hogy egyiket sem ismerjük. No, hát most mit csináljunk?
Ninda hátradőlt az ülőzsákján, mint aki a választ várja. A történészek nevettek.
– Bármilyen hihetetlen – folytatta Ninda –, van kiút ebből a helyzetből, legalábbis látszólag. Említettem az ilvet. Nyilván erről is azt kell gondolnunk, hogy legalább harmincezer éven át fennállt, vagyis mintegy nyolcvanezer évvel ezelőtt keletkezhetett. Nos, Ősi Föld emlékei között semmi sincsen, amit az ilvvel rokonítani tudnánk, ezért úgy gondoljuk, hogy Ősi Földön nem éltek ilv nyelvű beszélők. Most pedig vessünk egy pillantást a térképre. – A fali képernyőre hívott egy galaxistérképet. – Ez a Szivasszun–Rafamin vidék térképe, a két széle között húszezer érang a távolság. Ősi Föld a nyíllal jelzett irányban van, a térkép szélén még nyolcezer éranggal túl. Most pedig megjelölöm az ilvek egykori szállásterületét. Húsz naprendszer a Hilensvar csillagcsoport vidékén. Zöld színt kap. És pirosra színezem a sabbruvunok szállásterületét. Amint látjátok, a két területet jókora távolság választja el egymástól, de egyetlen helyen majdnem összeérnek, csak marad egy aránylag kicsiny hézag. S most ebben a hézagban bejelölök egy pontot.
Ott, ahol a zöld és a piros folt egy-egy nyúlványa a legközelebb ért egymáshoz, kigyulladt egy sárga pont.
– Ez itt Sóribbun – közölte Ninda.
A történészek csendben hallgatták.
– Mint tudjuk, Sóribbunt mindössze harmincezer éve telepítették be az ingrauk mezőgazdászok. No de Sóribbun őshonos életet hordozó világ, amit minimális mértékben kellett csak átalakítani, voltaképpen alig volt vele más teendő, mint földi fajokat meghonosítani és házakat építeni rajta. Nyilvánvalóan ugyanez volt a helyzet akkoriban is, amikor onnan sáfur irányban az ilvek, hímid irányban pedig a sabbruvunok tartottak fenn terjedelmes, jól kiépített államot. Miért nem telepítették be Sóribbunt? Erre csak egy válasz lehetséges: hogy nem ismerték. Mindig mellette mentek el? Ez valószínűtlen, hiszen ilpu irányban a Hafinan-hasadékon kellett átkelni hozzá, andvir irányban pedig ott az Inkaszen, egy elég kellemetlen szupernóvamaradvány, amit a hajósok szívesebben elkerülnek legalább egy-kétszáz érangra. A tér másik két iránya pedig kiemel minket a galaktikus fősíkról, amiről a hajósok nem szívesen térnek le, ha egy mód van rá. Akkoriban legalábbis nem szerették ezt tenni. Sokkal egyszerűbb lett volna nyílegyenesen, Sóribbun kellemes, sárgás-narancsos napja valósággal hívogatta volna őket. Csakhogy ha bármelyik nép belép a rendszerbe, azonnal fölfedezi Sóribbun világát, és akkor birtokba is veszi. Ám amikor ez végül megtörtént, mind az ilvek, mind a sabbruvunok állama már csak emlék volt.
Kortyolt egyet az íhafijából.
– Nos, ezek után gyakorlatilag biztosra vehetjük, hogy az ilvek és a sabbruvunok között nem volt érintkezés. Ne feledjük, hogy akkoriban ritkán tettek tízezer érangokban mérhető utazásokat, a sabbruvunok ősei is sok-sok rövidebb út folyamán jutottak a Hilmenilg-vonal túlsó oldalára. Ha azonban az ilvek és a sabbruvunok között nem volt érintkezés, akkor a nyelvi összetartozásukat is kizárhatjuk, hiszen Szávran Hompinhiggut elmélete szerint a sabbruvunok legalább negyvenezer év alatt jutottak el arra a területre – azt megelőzően pedig még nem is sabbruvunok voltak. Az kétségtelen, hogy sem az ilvek, sem a sabbruvunok nem Ősi Földről vándoroltak utolsó ismert élőhelyükre. Márpedig ha a sabbruvunok nyolcvanezer éve jöttek létre és nem Ősi Földről jöttek, akkor minimálisan egy népnek lennie kellett közöttük, amelynek a népek átlagos cserélődési ideje szerint mintegy harmincezer évig léteznie kellett. Vagyis száztízezer év. Ennek az elméletnek alapján, amelyet én elősabbruvun elméletnek neveztem el, ez a legkésőbbi időpont, amikor a kirajzás megtörténhetett. Ha a sabbruvunok előtt több nép is volt, akkor még régebben kellett lennie. Árifuphipotézisem szerint az időben tátongó lyuk terjedelme Ősi Föld csillagéveiben ötjegyű szám, a száztízezer év azonban alig több mint nyolcezer földi csillagév. Tehát vagy legalább két nép előzte meg a sabbruvunokat a kirajzás után, vagy a hipotézisem hibás, túlbecsültem ennek a lyuknak a terjedelmét. Nekem az az érzésem, hogy még mindig alábecsülöm. Ahogy a régi írásokat olvasgatom, egyre inkább az az érzésem, hogy Ősi Föld sokkal régebben indította útjára a telepesek hullámait, mint hisszük. Az elősabbruvun elmélet ebben a megvilágításban nem több, mint egy jelentéktelen adalék annak valószínűsítéséhez, hogy tényleg így van.
A Sádirvaup-teremre pár pillanatnyi csend borult, amit Ísszand tört meg.
– Érdekes előadás volt, köszönjük. Én úgy érzem, tartalmaz egy megalapozatlan feltevést: hogy az ilvek és a sabbruvunok nem ismerték Sóribbunt. Hátha csak nem telepítették be.
– Valószínűtlen – felelte Ninda. – Mindkét népnek csak kupolavárosai voltak kopár világokon. Az egyetlen kivétel Hinnanut, amely az ilv terület túlsó végén helyezkedik el, de az sem olyan lakályos, mint Sóribbun, és nagyon messze is van tőle. No meg mindmáig bizonytalan, hogy Hinnanut része volt-e az ilv államnak. Ha tehát az ilvek ismerték volna Sóribbunt, szerintem el is foglalják; a sabbruvunok még inkább. Ha pedig bármilyen tevékenységet folytatnak rajta, annak a maradványait az ingraukok megtalálták volna, akárcsak mondjuk Homtinán a dzsalv telepesek, akik rábukkantak a korábbi települések romjaira, és ki is derítették, hogy a konvhen bányászok voltak, pedig csak egy rövid ideig éltek ott. Igazából képtelenség, hogy egy civilizáció úgy tűnjön el egy világról, hogy ne hagyjon nyomot.
←pc-8 fengrácsapat [-25] Fejméretéhez képest az összes emlős közül az embernek van a legkisebb füle. Úgyhogy jól ki kell nyitnunk, ha hallani akarjuk, amit mondanak nekünk. (Szinensi: Összegyűjtött lúmáim, 504.) :: Szúnahaum, Árdzsaumit-Híolg, 43 698. nodzsat nendihilgan, 770pc‑8 pc-9 elősabbruvun [-24] Nincs elég időd? Miért nem csavarsz többet magad köré? (Ninda: Beszélgetések, 768.) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 698. senut úsarrigan, 410pc‑9 pc-10 politikusok 1 [-4] Szindoriai gyerekségem idején néha eltűnődtem, milyen lehet, ha valakinek lakása van. Aztán még mindig gyerekfejjel lett egy saját, gyönyörű kis házam. Ma gyerekzsivaj tölti meg és velem van a két szerelmem. De néha ma is elgondolom: csakugyan valóság az a csoda, amiben élek? (Ninda: Életem egy falevélen, 480. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Nỹllêinkòp-Mýsteïń, 61. ỹÿllà 35., a zöld órájapc‑10→
ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 733 660 szó (705 436+24 081+4143) 5 082 599 betű (4 918 508+164 091) 5 620 327 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2223. nap, 328 szó/nap, 2286 betű/nap, 76:59/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.26.:1072, 3085 11. 20:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |