„Hogyan éltél? Mit tettél a világban? Hagytál nyomot magad után? Változott valami azáltal, hogy megszülettél? Ha igen – nem éltél hiába.”
Ninda: A fény lúmái, 222.
A tüntetők nem sok megértéssel fogadták a miniszterelnök megbékélést kérő szavait.
– Béküljünk meg? – kérdezte Ìsy. – Kivel? Érśom asszonnyal, aki ugyanúgy lenéz minket, ahogy Ḱïyṙeàn és az összes eddigi miniszterelnök, akiket a nyakunkra ültetett? Békét hirdet, kifejezi sajnálatát. Hányadszor már, pedig milyen rövid ideje vezeti a kormányt?! Meddig akar még sajnálkozni a saját kormányának állatságai fölött és minket kérni föl megbékélésre, miközben őneki magának lenne a legnagyobb szüksége rá? Mi nem tekintenénk őt ellenségnek, ha ő nem tekintene minket annak! Akárcsak a főnöke, aki örökké ellenséget lát a sỳÿndoṙ népben: Vûyrd Ḱïyṙeàn!
Közben még két résztvevő csatlakozott hozzájuk, Hait és Ámmaít, akik a nappalijukból hiperfonáltak. Szúnahaumon kora reggel volt, de Jasszani persze ugyanúgy fürdött a napfényben, mint mindig.
– A zsarnokok mindenkiben ellenséget látnak – bólintott Hait. – Ha megérkezel egy ismeretlen világra és csak annyit tudsz a vezetőjéről, hogy folyton hadakozik valakivel, már tudhatod, hogy zsarnok.
– Vúlan ráiníit – vágta rá Ìsy.
– Ne haragudj, ezt nem értem.
A lány a melle elé tette bal kezét és mélyen meghajolt.
– Kérlek, bocsáss meg, amiért zavarba hoztalak. Ezt a mondást kicsi koromban szedtem fel Âḱẽnsèet világán. Norrik nyelven van és szó szerint „termékenyítő esőt” jelent. Akkor használják, ha valami olyasmit hallanak, ami megvilágít számukra valami fontosat, amit addig nem értettek. Úgy érzem, Ḩaỳŷt asszony, jelenléted ebben a beszélgetésben és ebben a városban, még ha csak távközléssel is, üdítően hat az ÀLAN munkájára és inspirálja elménket. Köszönöm neked ezt, asszonyom.
Ismét meghajolt, s a Śawtẁn tér tapsviharban tört ki. Hait érezte, hogy ez egyszerre szól az ő bölcsességének, ami előtt Ìsy tisztelgett, de a módnak is, ahogyan kifejezésre juttatta. Ez a lány még népszerű lesz az ÀLAN-ban, gondolta.
Jól gondolta, mert Ìsy pillanatokon belül fokozta népszerűségét.
– Mutatni akarok nektek valamit – jelentette be a tömegnek, és a zsebébe nyúlt. – Felismeri valaki?
Az emberek értetlenül álltak. Ìsy egy téglalap alakú vásznat húzott elő, kibontotta és felmutatta. Három csík. Fehér, narancs és citromsárga. Persze hogy felismerik. Mi értelme Sỳÿndoṙeìa fővárosának kellős közepén megkérdezni, hogy felismerik-e a nemzeti zászlót?
– Úgy látom, ismerős – szállt fölöttük a lány hangja. – Akkor most felolvasok nektek valamit. – De nem vett elő olvasót, emlékezetből mondta, két kézzel, két sarkánál tartva a zászlót. – Második szakasz. Sỳÿndoṙeìa Államszövetség nemzeti lobogója egy a háromhoz oldalarányú, fekvő téglalap, amely három egyforma szélességű, vízszintes csíkra van osztva. A felső csík fehér, színkódja ẀH–095, a középső narancssárga, színkódja ẀT–813, az alsó pedig citromsárga, színkódja ẀL–124. A színek jelentése – Ìsy fölemelte a hangját –: az alul látható citromsárga szín a szabadság által adott nyugalom csillagközileg elfogadott jelképe, egyszersmind a Sẅladṙan csillag fényének színe. – Az emberek arcán látszott, hogy már sejtik, miért mondja el mindezt. – A fölötte levő narancsszín a béke színe, annak jelképéül, hogy béke nélkül nincsen szabadság. Legfelül – szállt a lány hangja harsányan, keresztül a téren –, legfelül a fehér szín…
És elhallgatott. Kis csend után szólalt meg a tömeg, a sok ezer hang kavargásában nem lehetett érteni, aztán Ìsy egy lendületes karmozdulattal csendet intett. Kivárt néhány pillanatot, aztán megint intett: most!
– A Tudás Fénye! – rikoltotta boldogan a Śawtẁn tér, harminc-harmincötezer ember.
– A Tudás Fénye! – vágta rá Ìsy. – Azt már láttam, hogy Nìïndàról miért mondjuk, hogy a Tudás Fényét hordozza. De azt még nem tudom, hogy a kormánynak mi köze hozzá! Sem az előzőeknek, sem a mostaninak nem arról árulkodnak a tettei, hogy sok tudásuk lenne. Bármiről! Persze tudom, mi erre a válasz. Hogy a tudás az Vûyrd Ḱïyṙeànnál van, és ő nevezte ki ezeket a kormányokat. Hát ha így lenne, akkor nagyon rosszul gazdálkodna azzal a tudással, de nem így van, Ḱïyṙeànról csak a propaganda állítja azt a fene nagy tudást. A gyakorlatban még nem látta senki!
Az emberek tapsoltak, kurjongattak, de Ìsy egy újabb kézmozdulattal csendet kért.
– Ne nekem tapsoljatok, barátaim. Nìïndà az, aki a tapsot érdemli. Ő mondta ki elsőnek, hogy nem tűrhetjük tovább, amit Ḱïyṙeàn művel Sỳÿndoṙeìával, a jelenünkkel és a jövőnkkel. Ő mondta ki elsőnek, és azóta újra meg újra. De ennél sokkal többet is tesz. Rendszeresen tanúbizonyságát adja egy olyan bölcsességnek, ami nem egy iskolás gyermeké, ami felér a nagy filozófusok bölcsességével, de mondjátok meg nekem: hol van Ḱïyṙeàn bölcsessége? Állítólag zseniális, a tudása beláthatatlan, de mondott bármit, amiről biztosan tudhatjuk, hogy ő gondolta ki, és nem valamelyik beszédírója? Én csak tíz és két éves vagyok, de vannak itt közöttünk, akik sokkal idősebbek és emlékezhetnek. Az előző kormány idején elterjedt az a híresztelés, hogy Nìïndà nem igazi ember, csak animáció, mivelhogy, úgymond, azt a sok bölcsességet nem találhatta ki egy gyerek. Hát már tudjuk, hogy de, és ezt a kampányt szép csendben visszaszívták. De kik azok, akiknek a szövegeit mások, fizetett szakemberek szokták kitalálni? Ugye hogy a politikusok! Saját módszereik ismeretében jutottak arra a következtetésre, hogy bizonyára Nìïndà mögött is valaki más áll.
Kis szünetet tartott, hogy a hallgatóságnak legyen ideje megemészteni, amiket hallott.
– Azt kérdezitek, miért mondjuk most azt, hogy elég volt? Ne ezt kérdezzétek. Azt kérdezzétek, miért nem mondtuk már sokkal előbb. Miért nem mondták apáink tizenöt évvel ezelőtt? Hát bizony mondták, csak nem merték hangosan mondani. Mi már igen. És ezért én a magam részéről kigondoltam valamit, amiről őszintén bevallva egyáltalán nem beszéltem a vezetőséggel, ők is csak most fognak róla tudomást szerezni. Én most bevezetek valami újat, de nem haragszom meg, ha nem csatlakoztok hozzám. Majd eldöntitek. Őszintén be kell vallanom, hogy én a magam részéről nem vagyok kék csíkos attól, hogy Śyòlliâp Dṙãnalùỳ mekkora nagy ember volt. Szerintem logikusabb lenne az éveket Sỳÿndoṙeìa alapításától számolni, és akkor háromszázhoz közeledne az évszámláló, de mégis egy másik dátum áll közelebb a szívemhez. Van valaki, akiről pontosan tudom, hogy nagyon nagy ember. – Erősödő moraj a közönség soraiban. – Nem tudjuk, hogy pontosan mikor született! – harsogta túl őket Ìsy. – A Testvériségben százhetvenegy évesnek mondja magát, amit átszámítva hét és tizenkét év jön ki. Vagyis körülbelül ötvenkettő elején születhetett. Ezért levonok ötvenkét évet a dátumból, és kikiáltom a Nìïndà-időszámítást! Ma a hetedik év lẙaikś huszonötödike van!
Nem tudta folytatni. A közönség tombolt. A hangzavar tetőfokára hágott.
Hait és Ámmaít döbbenten nézett egymásra a képernyő előtt.
– Te el tudod ezt képzelni? – kérdezte a férfi.
A felesége megtörölte a szemét és rámosolygott.
– Van még bármi, amit őróla ne lehetne elképzelni?
←of-16 forradalom [-4] Az ország, a társadalom az emberekért van. Akinek nincs mit enni adni a gyerekének, vagy nem tudja, hogy holnap is adhat-e neki, annak hiába magyarázod, hogy az államgazdaság milyen jól működik. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 46.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. lẙaikś 25., a fehér órájaof‑16 forradalom of-17 időszámítás [-11] Hogyan éltél? Mit tettél a világban? Hagytál nyomot magad után? Változott valami azáltal, hogy megszülettél? Ha igen – nem éltél hiába. (Ninda: A fény lúmái, 222.)of‑17 időszámítás of-18 tisztelet [-23] Évek óta énekelte már a Limelullí-dalokat, és éppen ő maga értette a legkevésbé, hogy Limelullí is ő. (ÀLAN: Hősköltemény)of‑18 tisztelet→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 id ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2265. nap, 324 szó/nap, 2264 betű/nap, 77:46/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.28.:465, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |