„Ő is apránként ismerte meg az életet, mint minden gyerek. Beutazta a Galaxist, iskolába járt velem együtt. Most, felnőtt korunkban is ugyanúgy élünk, mint mindenki más. Ez az ő titka. Nem különbözik senkitől. Ettől más.”
Szinensi: Ninda élete és tanítása,
80. sómir
80. sómir
43 611. higit dzsorehan
450
A kis üvegkorong akkora volt, mint Ninda két tenyere. Kis, színes virágok sorakoztak benne koncentrikus körökben, minden körben két-háromféle minta váltakozott. A virágok mindegyike maga is nagyon bonyolult volt, több réteg különböző színű sziromból álltak. Az egész közepén egy nagyobb, hasonlóképpen összetett virág. A gyerekek az asztalka köré gyűltek, úgy szemlélték.
– Persze bármilyen tárgyat választhattam volna – mondta Fendria –, de ez tetszetős, és mindössze kétféle anyagból áll. A készítési folyamata sem bonyolult, legalábbis abból a szempontból, amiről beszélni készülök. Ez természetesen szúni alkotás, Jarridómi műve, itt készült ezen a hajón, most a napokban. De ilyeneket, bár némileg más stílusban, más országokban is készítenek. Szeretném áttekinteni veletek egy ilyen üvegtárgy készítését pénzügyi szempontból.
Az iskolások a korongban gyönyörködtek, de figyeltek.
– A galaktikus gazdasági felméréseken a Testvériség az első, vagyis leggazdagabb negyedrésznek a közepén vagy a végén szokott elhelyezkedni. Más szóval ha a leggazdagabb államok száz pontot kapnak, a legszegényebbek pedig nullát, akkor a Testvériség hetvenöt-nyolcvan körül. Természetesen ezeket a felméréseket dzserang szakemberek készítik a saját szempontjaik szerint, és mindig feltüntetik, hogy a Testvériségre vonatkozó adatok csak becslések, mert a lélekszámunkról csak különböző demográfiai alapú találgatásaik vannak, például annak alapján, hogy szerintük hány hajónk van és azok hány embert tudnak eltartani, és hasonlók.
– Szerintük hány hajónk van? – kérdezte Linkori.
– Általában százezerre teszik a számukat, ami nem rossz tipp, hiszen a helyes szám százötvenezer körül van. Viszont a hajónkénti lélekszámot nagyon túlbecsülik, egy akkora hajóra, mint ez, százezer lakost szoktak mondani, ami ötszöröse a valóságosnak. Sejtelmük sincs róla, hogy mennyi helyet tartunk fenn közösségi célra, ők sokkal kevesebbet szoktak a hasonló létesítményekben, a hajóikon pedig főleg. A szociológusok között külön tudományággá fejlődött a Testvériség népességének meghatározása, de persze nem boldogulnak vele, hiszen a Felhőről sejtelmük sincs. Márpedig a gazdasági számításaik azon alapulnak, hogy a megtermelt vagyont elosztják a népességgel, és így kijön, hogy egy ember átlagosan mennyi értéket termel adott idő alatt. Ha a népességünket helyesen tudnák, akkor jó néhány százalékot ugrana az az érték fölfelé, mert mi sokkal kevesebben vagyunk, mint hiszik, a Felhőben élőkkel együtt is. De mindjárt látni fogjátok, hogy a számítás akkor is hibás lenne.
Kis szünetet tartott.
– Egy ilyen üvegtárgyhoz kétféle anyag kell: üveg és különböző színezékek. Ha egy dzserang világon egy üvegmester elkészít egy ilyen tárgyat, akkor megveszi ezeket az anyagokat a szaküzletben. De nem annyit fizet érte, amennyibe a szaküzletnek kerül meg a szaküzlet hasznát, hanem az árban már benne van egy további összeg: az adó. Ez világonként változik, ritkán kevesebb tíz százaléknál, de negyven is lehet. Ezt ki kell fizetni mindig, ha valaki elad valamit. Csakhogy az üzlet nem maga állítja elő ezeket az anyagokat, hanem egy gyártól veszi meg, pénzért, vagyis adózik utána. A gyár is pénzért veszi meg a nyersanyagokat, amikből ezeket előállítja, tehát adózik utána. S még le is egyszerűsítettem a helyzetet, hiszen bárhol lehet a láncban több közvetítő is, akik mind felszámítják a maguk hasznát, és adót fizetnek. És hozzá kell tenni, hogy ez csak az egyik adó, általában kereskedelmi adónak hívják. De egy üzlet vagy gyár egész sor további adót fizet, az épületek után, amiket használ, az energia után, az alkalmazottak után, és még sok mindenért. S ennek az árából bizonyos hányad aztán belekerül ennek az üvegtárgynak az árába.
– Hát persze – mondta Ninda. – Ezt én is hallottam a Hỹdaiń moziban. Az adó a gazdaság alapja, enélkül nem működne az állam.
– Így van, sien. A dzserangoknál legalábbis.
– Miért, nálunk hogy van?
– Nálunk nincs adó. Már vagy harmincezer éve eltöröltük. Először is a dzserang világokon nem csekély összegeket költenek az úgynevezett kormányzatra: politikusaik vannak magas fizetéssel, ezek használatára drága épületeket, járműveket tartanak fenn államköltségen, meg még sok mindent. Ez nálunk nincs, mert nincsenek már politikusaink. Másodszor náluk óriási összegeket emésztenek föl az ilyen sokszoros adók. Az állam működtet egy kórházat, ami gyógyszereket vásárol és kifizeti utána az adót, az államnak, abból a pénzből, amit az államtól kapott. Ezért az állam már eleve többet ad, hogy az adót aztán beszedhesse, tehát annyi adót vet ki az emberekre, hogy ezt a többet ki tudja fizetni a kórháznak, pedig aztán visszakapja adóba. Éppenséggel Szindorián pontosan így mennek a dolgok, véletlenül tudom.
Nindának a szeme sem rebbent. Semmi köze nem volt Szindoriához.
– Nálunk mindenki, aki előállít valamit, úgy adja el, hogy a saját haszna meglegyen, és nem több. Kivéve, amikor dzserangoknak adunk el valamit. Akkor olyan árat kérünk, ami arányos az ő áraikkal. Egy ilyen üvegtárgy náluk huszonöt-harminc palan, amiből a készítőjének a haszna legjobb esetben öt. A többi a költség, az adó és az adó adója. A szúni üvegmesternek viszont, mire elkészít egy ilyen tárgyat, legfeljebb öt palan volt a költsége, de ő is harmincért adja, különben a dzserang mesterek csillagot ennének kínjukban, amiért senki sem veszi az ő árujukat, a vevők viszont a jó minőségű szúni áruért habozás nélkül fizetnek ugyanannyit, mint a dzserang holmiért, vagy még többet is. Így a szúni mester haszna ezen a tárgyon huszonöt palan. Persze mind a harmincat idegen pénznemben kapja, ezt beküldi a páncélterembe, és megmondja a számítógépnek, hogy mennyit kér belőle vissza a számlájára szúni pénzben. Akár mind a harmincat.
– És akkor miből… miből megy a hajó, miből veszünk ennivalót?
– Ezt hajópénznek hívják, a világainkon pedig világpénznek. Mindenki, aki dzserangokkal üzletel, pénzt ad be a közösbe. Tetszése szerint. Aki akarja, úgy állítja be a gépet, hogy minden eladás után valamekkora hányadot utaljon erre a számlára, mások évente egyszer megnézik a számlájukat és egy részét átutalják. Vagy ahogy kedvük tartja. Ez az, ami nálunk az adó helyett van. De csak azok fizetik, akik a dzserangoktól kapnak pénzt. Én tanár vagyok, ebből a hajópénzből kapom a fizetésemet, mi értelme lenne egy részét oda visszautalnom? A népességünk körülbelül egytizede üzletel a dzserangokkal, ők megkeresik mindazt a pénzt, amire az egész Testvériségnek szüksége van. Meg még sokkal többet. Hiszen nem csupán apró dísztárgyakat adunk el, hanem bonyolult, drága gépeket is. A Felhőben több világon vannak nagy pénztáraink, ahol sok ezer világ fizetőeszközeit raktározzuk, olyan mennyiségben, hogy ha mindet el akarnánk költeni, nekik nem maradna mit eladni. Ezért a Testvériség valójában sokkal, de sokkal gazdagabb, mint azt a dzserangok hiszik. Kétségkívül mi állnánk a listák legelső helyén, ha ők tudnák az igazságot.
←nd-3 vetítés [-19] Ha másokkal beszélgetsz, gazdagabb leszel. Világokat ismerhetsz meg minden egyes emberben. Ha olyanokkal találkozol, akik más kultúrából, más társadalomból jöttek, ők még inkább mások lesznek. Ne szalaszd el az alkalmat. (Ninda: Kommentárok az Első Szíanhoz, 98. sómir)nd‑3 vetítés nd-4 adó [-10] Ő is apránként ismerte meg az életet, mint minden gyerek. Beutazta a Galaxist, iskolába járt velem együtt. Most, felnőtt korunkban is ugyanúgy élünk, mint mindenki más. Ez az ő titka. Nem különbözik senkitől. Ettől más. (Szinensi: Ninda élete és tanítása, 80. sómir) :: Aulang Laip, 43 611. higit dzsorehan, 450nd‑4 adó nd-5 sajtótájékoztató [-22] Millió és millió lakott világ. Mindegyiken millió és millió elme. Ki lenne képes biztonsággal állítani, hogy nincs közöttük akárhány Nindához hasonló? S Ninda mégis csupán egy van. (Sileni: Ninda élete, 2.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 57. ỹÿllà 18., a sárga órájand‑5 sajtótájékoztató→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 id ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2265. nap, 324 szó/nap, 2264 betű/nap, 77:46/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.28.:465, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |