„Személyesen látni, közelről megtapasztalni – ez lett neki a legfontosabb. Én pedig vele tartottam. Mert engem is érdekelt minden, ami őt.”
Szinensi: Ninda élete és tanítása,
441. sómir
441. sómir
Hallihuat Fónird
43 659. famut dzsorehan
620
A suhurgi tévé szerint az ő világukon tudtak Ninda létezéséről és a körülötte kialakult, sok világra kiterjedő hírverésről, de nem osztoztak az iránta táplált immár csillagközi csodálatban – eddig a napig, suhurgi naptár szerint 59/138-ig. A suhurgi kupolaváros kétmillió lakója figyelte ámulva, amint Ninda kisétál a Hragar-frókm tövébe a köznapi kék köntösében, csak egy antiövvel a derekán és egy légmaszkkal az arcán, egy szál magában. Mert meg akarta nézni. Szinensi ott jött mögötte, ő is a köznapi fehér köntösében, antiövvel, légmaszkkal.
Mínusz ezerhatszázötvenkor, suhurgi idő szerint.
A város minden pontján a kivetítők már régóta csak ezeket a számokat mutatták. Egyenletesen csökkentek, kitartóan a nulla felé. Néha ugrottak egyet, följebb vagy lejjebb, amikor az újabb mérések eredménye mást mutatott.
Ninda zavartalanul sétált ki az égbe nyúló sziklafalhoz, amit utolsóként ő fog látni ilyen közelről. A tövénél a fal egészen meredek volt, s csak nagyon magasan, ahová már fel sem lehetett látni, ott kezdett kissé ferdülni. A Hragar-frókm háromszor olyan magas, mint a Hallihuat Fónird. Most még.
Erősen fújt a szél, de nem volt kellemetlen. A város túloldaláról, a síkságról jön, beszáguld ebbe a szűk völgybe, aztán eloszlik a hegyek között. Szinte tiszta nitrogén, a síkság ültetvényei még túl fiatalok ahhoz, hogy sok oxigént termeljenek. De a hőmérséklet kellemes volt, kicsit meleg, mint Jasszaniban.
– Milyen jól meg lehet figyelni a kőzetrétegeket – mondta Ninda, gondolati közléssel, ahogy Szinensivel mindig beszéltek.
– Igen, több száz van belőlük. Ez a sziklafal több milliárd éves.
Ninda megfordult, a másik falat szemlélte. Az is ugyanolyan volt, rétegezett.
– A rétegek megfelelnek egymásnak. Nézd, az a szélesebb, világos réteg nyolc-tíz rígin magasságban mindkét oldalon egyforma.
– Hát persze.
– De mi vájta ide ezt a völgyet?
– Hát azt nem tudom, sien. A víz ugye nem, hiszen az ember ideérkezéséig nem volt belőle egy csepp sem.
A fejük fölött, egészen magasan lassan keringtek az esszidzsinna megfigyelő robotjai. Ilgóran kijelentette, hogy semmilyen intézkedést nem tart túlzásnak a két gyerek biztonsága érdekében, és a suhurgiak siettek egyetérteni vele. A lányok antiövét a Hallihuat Fónirdról irányították számítógéppel, ha túl veszélyesre fordul a helyzet, azonnal kihozzák őket.
Mínusz ezerötszáz, suhurgi idő szerint. Szúni időben nagyjából egy limli.
– Kezdődik – mondta bent a városházán Ahuku planetológus.
A völgy távolabbi részén hirtelen fény lobbant, és valami sötét tömeg emelkedett a magasba. Ninda és Szinensi kíváncsian figyelte.
– Dzsangrihórun – tippelte Szinensi. Sokat láttak belőlük Dzsisszáfauron.
– Valami olyasmi – bólintott Ninda.
Megint fények lobbantak ugyanott, és végig a két szembenéző sziklafal mentén kövek kezdtek záporozni. Hat robot ereszkedett le a fejük fölé, hogy megvédjék őket, mindkettejüknek megvolt a három kijelölt robotja, amik háromszöget alkottak néhány ríginnel a fejük fölött.
A dzsangrihórunból már füstoszlop tornyosult a völgy fölé, de a szél az ellenkező irányba vitte.
A hat robot csakhamar munkához láthatott, azon a részen is elkezdtek zuhogni a sziklák, ahol ők álltak. Mínusz ezerháromszáznál már folyamatosan villogtak a zöld fénysugarak és porlasztották a lefelé tartó szikladarabokat, a két kislány pedig érdeklődve figyelte a háborút.
Csak akkor tudatosult bennük, hogy már a dzsangrihórun kitörése óta folyamatosan remeg a talpuk alatt a föld, amikor a rezgés hirtelen abbamaradt.
– Figyelem – szólalt meg Ahuku hangja a fülükben és mindenütt a városban. – Készüljetek, emelkedik a feszültség!
Csend. A sziklazápor is alábbhagyott.
– Azt hiszem, tényleg nagyot fog szólni – mondta Ninda mentális nyelven. – Érzed a hullámait?
– Igen – felelte Szinensi. – Ezt csak mi hárman érezzük egész Suhurgon.
A Hragar-frókm sziklafalat, a völgyet, a várost és a Hallihuat Fónirdot hirtelen iszonyatos erejű ütés érte alulról. Ninda és Szinensi három rígin magasra repült a levegőbe, és az övük nem is engedte le őket, mert a völgy talaja kettéhasadt, és hosszú szakaszon fekete füst tört fel belőle. Ellepte őket és néhány pillanatig nem láttak semmit. Amikor megint kitisztult a látásuk, már magasan a Hragar-frókm fölött lebegtek. Az esszidzsinna kiemelte őket, s kissé oldalra vitte, a legjobb irányba, hogy láthassák a sziklafal tetejéről lebillenő irdatlan kőtömeget, amely eleinte még csak lassan dőlt a mélybe, egyenesen a város fölé. Hallották a fülhallgatójukban a torokhangú suhurgi nyelven elhangzó, gyors parancsszavakat, de még semmi sem történt, a szikla pedig átbillent a fal peremén és zuhanni kezdett. Sokkal nagyobb volt, mint a Hallihuat Fónird. Aztán felvillant egy vakító zöld fénynyaláb, sokkal fényesebb Suhurg napjánál, és egy ideig úgy maradt, beragyogva az égboltot. Beláthatatlanul széles volt.
– Ejha – mondta Ninda fennhangon.
A fény éppoly hirtelen aludt ki, ahogy kigyulladt. Amikor a két kislány megint látott valamit, a kőtömeg helyén csak egy gyorsan táguló, szürke porfelhő maradt.
– Van tűzerejük – bólintott Szinensi.
A földrengés azonban még csak most kezdődött. A Hragar-frókm két szembenéző sziklafala elkezdett egymásnak dőlni. A Testvériség robotjai már kirepültek Nindáékkal együtt, s most a közelükben lebegtek, készen, hogy megvédjék őket. A völgy eltűnt a szem elől, a helyén füst- és porfelhő tört a magasba. A robaj minden elképzelhetőnél hangosabb volt. Milliárd és milliárd amdzsré indult meg lefelé, de Suhurg tektonikus erőinek úgy tetszett, hogy ne maradhassanak meg ott. Ahuku megint jelzett valamit, de nem értették a szavát a szörnyű zajban. A hegylánc távolabbi oldala dőlni kezdett kifelé, a várostól több tucat szirszire fekvő völgyekre még sokkal nagyobb sziklaomlás zúdult. Egy újabb sziklatömb indult meg a város fölött, most nem a völgy, hanem a síkság termőföldjei felé. Ezúttal a Hallihuat Fónirdból lövellt ki egy zöld fénycsóva, és ez a tömb is porrá vált.
Két mati telhetett el, amióta megkezdődött a földrengés, és a hegyláncra nem lehetett ráismerni. Persze látni sem lehetett, a porfelhők betakartak mindent.
– Itt Ilgóran – szólalt meg a fülükben az esszidzsinnun-fódir. – Jól vagytok?
– Miért ne lennénk jól? – kérdezett vissza Ninda egy tipikusan nindás, nyugodt mondattal, ami pillanatok alatt bejárta a Galaxist, annak ellenére, hogy élőben csak a Testvériség belső vonalán volt hallható.
– Visszahozlak a városba. Sajnálom, hogy nem láthattátok közelebbről, de a biztonsági szempontok már másodlagosak voltak ahhoz képest, hogy ha ott hagylak benneteket, nem láttatok volna semmit.
– Megértjük, Ilgóran – felelte Ninda, és a város kapujában könnyedén földet érve lecsatolta az antiövet, de a légmaszkot csak azután, hogy a kapu bezárult mögöttük. – Így is egyedülálló élmény volt. Suórin, Hallihuat Fónird.
Ezzel besétáltak a kapu mögötti térre, ahol több ezer suhurgi várta őket, lenyűgözve a két gyerektől, akik egyenesen odamentek a földrengés torkába – mert kíváncsiak voltak rá.
←oc-16 nyilvánosság [-19] A lehető legrosszabb helyen, a lehető legrosszabb időben született. Nem csoda, hogy hős lett belőle. (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 11.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śyỳllu 12., a kék órájaoc‑16 oc-17 földrengés [-15] Személyesen látni, közelről megtapasztalni – ez lett neki a legfontosabb. Én pedig vele tartottam. Mert engem is érdekelt minden, ami őt. (Szinensi: Ninda élete és tanítása, 441. sómir) :: Suhurg, Hallihuat Fónird, 43 659. famut dzsorehan, 620oc‑17 oc-18 elnök [-18] Sokáig nem értették, mennyire fontos tulajdonsága, hogy bárhol, bármikor képes barátságokat kötni – öreggel, fiatallal, férfival, nővel, bárkivel a Galaxisban. Igazából az egyik legfontosabb tulajdonsága. (Aini: Ninda mint köznapi ember, 79.)oc‑18→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |