-21 ←na-12 hipnopédia 2 [-16] Azért lettem volna az, aki lettem, mert szörnyűséges gyerekkorom volt? Nem, én ezt nem gondolom. Másoknak ugyanilyen jutott, belőlem mégis csak egy van. Nincs magyarázat. Ne akard megérteni, hogy egy csupa zöld fán miért éppen az az egy levél sárgult meg. (Ninda: Életem egy falevélen, 39. sómir)na‑12 hipnopédia 2 na-13 kitűzők [-21] Ismered a Szédzsin összes hegyét? Bejárhatod. Ismered Fatturídisszandi minden tavát? Végignézheted. Ismered a melletted ülő lelkét? És a sajátodat? (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 4. sómir)na‑13 kitűzők na-14 Dzsund [-15] Pusztán a rejtélyek nem tesznek senkit nagy emberré. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára)na‑14 Dzsund→

---

„Ismered a Szédzsin összes hegyét? Bejárhatod. Ismered Fatturídisszandi minden tavát? Végignézheted. Ismered a melletted ülő lelkét? És a sajátodat?”
 


Amikor felébredt, épp csak körülnézett és megállapította, hogy ott van a hipnopédiás laborban, az idő 623, másfél derkit aludt, és máris ott állt mellette Hinengi.
  – Hogy vagy, Ninda?
  – Jól – felelte, és felült. Kásirun az asztal mellől nézett rá.
  – Mire emlékszel? – kérdezte Hinengi.
  – Mindenre – felelte Ninda, és akkor jött rá, hogy szúni nyelven beszélnek. Hinengi nem is tud szindorul. Ahogy ez a gondolat megformálódott a fejében, rögtön jött a fordítása is: Hĩîneńḱỳ nït òip sỳÿndoṙãân śůùn. Tehát nem felejtette el az anyanyelvét… az eredeti anyanyelvét sem. Egy hirtelen gondolattal lefordította a mondatot kleomra és kovandra is. Yaraṫ Hinengi roanḍa syndoṛ kuan. Yaris Hinengi rìenda syndoṛ khìan. Ezeket is tudja. A Ḱovỳand negyedben tanulta az ottani csirkefogóktól, ők ezt használják, ha azt akarják, hogy az ervések ne értsék, és most is emlékszik rá. De a mondat szúniul jutott eszébe először, és most is szúniul gondolkodik. Hinengi het sinehat szindoragi. Voltaképpen úgy érzi, mintha a szúni is az anyanyelve lenne… mintha az lett volna mindig. Igen, a hipnopédia így működik.
  Fölkelt. Lám, a fotel hátradőlt és ágy lett belőle, amíg ő aludt. Kásirun is felállt, az asztalon ott állt előtte a sirgásahi, Ninda közelebb ment, megnézte. Négy kerek üveglap egymás alatt, rajtuk piros, kék, fehér és zöld korongok feküdtek. Nem, a sirgásahi szabályait nem tanulta – de ez egy játék.
  Felnézett a férfira és beszélni kezdett.
  – A teljes neved Sahandi Lirangut Kásirun Serat Nikszin, hatszáznegyvenhárom éves vagy, a feleséged Sirangiszut Nirkat Ángifuan Jahanin Engan, hatszázharminckét éves, és van egy fiatok, Sahandi Sirangiszut Ankuhópan Serat Jahanin, kétszázötvenegy éves. A te neved pedig – fordult a nőhöz – Sahandi Árgaszinut Hinengi Serat Angdzsihun, és ti unokatestvérek vagytok. De ezt nem értem. Én most tudom az Aulang Laipon élő minden ember teljes nevét?
  – Dehogy – mosolyodott el Hinengi. – Csak egy tucat embert vettem be a programba, a kiscsaládjukkal, akikhez talán közöd lesz. Nagyjából találomra válogattam.
  – A kiscsalád a szülők és a gyerekek, de csak amíg együtt élnek – vágta rá Ninda. – Miért, hányan élnek az Aulang Laipon?
  – Húszezren, vagy valamivel már több is.
  – Ezt nem tudtam – lepődött meg Ninda.
  – Hát a hipnoanyagban nincs benne minden. Nem is lehetne mindent belevenni, meg hát ez csak a kezdő anyag. Eléggé sebtében állítottam össze, ami azt illeti.
  – Igen – bólintott Ninda –, rendszeresen kapok majd újabb kezeléseket. Kétévente. Miért kétévente?
  – Kell valamennyi idő, amíg az agyad megemészti az anyagot. Minél idősebb valaki, annál ritkábban csinálhatunk hipnokezelést, mert nem szabad túlzásba vinni. Neked még elég gyakran lehet.
  – Igen, tudom.
  – Persze hogy tudod – bólintott Kásirun mosolyogva.
  – Si… ner hi… ngsza… hu – kezdett Ninda betűzni egy feliratot egy fali táblán, aztán hirtelen összeállt az egész. – Siner hingszahu fiengdzsaurí róarahun ángrafarisut. El tudom olvasni! És értem is!
  – Hát persze hogy tudsz olvasni – nevetett Hinengi.
  Kásirun az ajtóhoz lépett.
  – Gyere, induljunk, nézz körül kicsit a hajón, most jót fog tenni némi testmozgás.
  Hinengitől el sem köszöntek, de Ninda tudta már, hogy ez nem szokás. Kisétáltak a folyosóra. Hamar találtak valamit, ami nem került be a hipnoanyagba. Vagy csak most éppen nem jött elő. A hajó felépítését csak nagyjából ismerte, a feliratokat is el tudta már olvasni, de az útjelzőket nem ismerte.
  – Nézd ezt a jelet – mutatott Kásirun egy nagy piros négyzetre a falon, benne egy hetes számjeggyel. – Ez a niri szektor jele. A ni színe piros, a ta sárga, a si zöld, a jo pedig kék. Elölről hátrafelé a jelek sorban: kör, kereszt, háromszög, négyzet, ötszög és hatszög. No, mi a sigo szektor jele?
  – Zöld háromszög – vágta rá Ninda. – Nahát, egyből tudtam, Kásirun! Azt is tudom, hogy miért tudtam egyből, azért, mert a hipnopédiának az a hatása, hogy utána egy ideig nagyon gyorsan megjegyez az ember mindent, de azt nem tudom, hogy mennyi ideig.
  – Még ma elmúlik a hatás – felelte a férfi, de Ninda figyelmét már más keltette föl. Az egyik szembejövőnek, aki barátságosan bólintott nekik, zöld kitűzője volt. Kásirunnak és Hinenginek sárga. Rögtön megkérdezte, hogy ez miért van, és hogy neki magának miért nincsen kitűzője.
  – Ez azt mutatja, hogy milyen területen dolgozik az illető. A narancssárga a suárban és a szísiben dolgozók jele. A sárga az oktatásé és a gyermeknevelésé. A zöld az egészségügyisek színe, a szürke a műszakiaké, a kék az ökológusok, a lila az energetikusok és űrhajósok színe, a rózsaszín pedig a gazdaságiaké. A gyerekek többnyire csak az iskolában szoktak kitűzőt föltenni, az fehér.
  – Tényleg, én majd iskolába fogok járni?
  – Igen, holnaptól.
  – Még soha nem jártam iskolába. Oda a gyerekek járnak, ugye? Mit csinálnak ott?
  – Tanulnak. Majd meglátod.
  – Én még soha nem tanultam semmit.
  – Hát azért nem egészen. Például számolni is megtanultál, mielőtt idejöttél, meg nyilván egy csomó mindent.
  – Hát tudok kovandul meg kleomul is.
  – Valóban? Én ezeknek a nevét se hallottam.
  – Sokan beszélnek itt a városban kleomul meg kovandul. Ṫarisan kayoṗ ulenḍa anġ uḷanknariḍ. Ti mind szúni nyelven beszéltek?
  – Nem, illetve a szúnit nálunk mindenki érti, meg persze sokan közülünk megtanulnak különféle idegen nyelveken, például szindorul is. De mi is többnyelvűek vagyunk, például a feleségem anyanyelve a szenná, meg beszélünk sziolkul, fergitül…
  Kásirun elhallgatott, mert a gyerek elakadt egy fali nongir tanulmányozásában.
  – Ez micsoda?
  – Nongirnak hívják. – A férfi megnyomta a zöld gombot, amire kinyílt az ajtócska, és egy zöld pohár volt mögötte. Kivette és odanyújtotta Nindának, de a gyerek nem nyúlt érte. – No, vedd csak el. Kóstold meg.
  Ninda belekortyolt az italba. – Ilyet már ittam! Nem, ettem! Ez egy gyümölcs, várj csak… kék, kicsit szögletes, a húsa olyan zöld, mint a Śuẁẃp utcában az utcatető, de nem ott loptuk, hanem…
  Hirtelen elharapta a mondatot. Kásirun megértően rámosolygott.
  – Nincsen semmi baj. A mai nappal új életet kezdtél, és ami a régi életedben történt, az nem számít. A mi törvényünk szerint egy gyereket nem lehet letartóztatni, bíróság elé állítani, elítélni, egyébként is ami Szindorián történt, az legyen a szindor hatóságok problémája, minket nem érdekel.
  – És ha rájönnek, hogy itt vagyok, és visszakérnek?
  – Várj egy fél matit, kérlek.
  A férfi egy fali képernyőhöz lépett és gyors mozdulatokkal leírt az ujjával néhány betűt. Dzsund, olvasta Ninda, ahogy zöld vonalakkal kirajzolódtak, és kis idő múlva egy szoba képe jelent meg, amiben több ember ült egy asztalnál, éppen étkezés közben voltak.

---

←na-12 hipnopédia 2 [-16] Azért lettem volna az, aki lettem, mert szörnyűséges gyerekkorom volt? Nem, én ezt nem gondolom. Másoknak ugyanilyen jutott, belőlem mégis csak egy van. Nincs magyarázat. Ne akard megérteni, hogy egy csupa zöld fán miért éppen az az egy levél sárgult meg. (Ninda: Életem egy falevélen, 39. sómir)na‑12 hipnopédia 2 na-13 kitűzők [-21] Ismered a Szédzsin összes hegyét? Bejárhatod. Ismered Fatturídisszandi minden tavát? Végignézheted. Ismered a melletted ülő lelkét? És a sajátodat? (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 4. sómir)na‑13 kitűzők na-14 Dzsund [-15] Pusztán a rejtélyek nem tesznek senkit nagy emberré. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára)na‑14 Dzsund→

---

ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 Vỳḩaůteńnél -223 (2134 › 60:41) 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582)	691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.18.:843, 3088 1. 16:31

	pr Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	na A HAJÓ	29 (4%) 1
	nb AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	nc RECEPTOR	29 (4%) 57
	nd A GALAXIS	24 (3%) 86
	ne LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	nf SZAISZ	24 (3%) 134
	ng MENEDÉK	24 (3%) 158
	nh HAZAÚT	24 (3%) 182
	ni ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	nj LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	oa NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	ob HÍRNÉV	25 (3%) 281
	oc LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	od SAUNIS	21 (3%) 330
	oe ALAPPONT	22 (3%) 351
	of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	og SZINDORIA	24 (3%) 399
	oh A KISLÁNY	24 (3%) 423
	oi JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	oj TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	190 (27%)
	pa HINNULDUD	22 (3%) 501
	pb SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	pc HANGILAORAN	25 (3%) 550
	pd AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	pe SINNÍ	22 (3%) 600
	pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	pg ILGÁ	24 (3%) 649
	ph  – – –	18 (2%) 673