Ilszu-Róraungi
43 713. szahut nirséhagan
520
Ilszu falucska a Róraungi tövében épült, pontosan oda, ahol a Róraungi irdatlan sziklatömbje kinő a földből a Ránufáraungi-síkság fölé. Az, amit Ránufáraungi-síkságnak neveztek, voltaképpen egy szűk hegyszoros volt a Ránufáhi és a Róraungi között, több mint két szirszi hosszan nyúlt el, de csupán ötven rígin széles volt. Az alján szelíden folydogált az Ángvani, mintha az vájta volna ki a sziklákat. De hát az Ángvani mesterséges volt, és ezt a szorost is úgy vágták a mérnökök a sziklatömbökbe, mert körbevinni túl nagy munka lett volna, az egész Hantuvéni-hegységet meg kellett volna kerülni, de balról a Hinnáfur, jobbról az Alkingur folyásába ömlött volna, márpedig ők külön csatornaként akarták megtartani az Ángvanit. Ezért idejött egy Úminnun munkagép, és nyílegyenes vonalban, sénin–dzsisszá keresztülvágta a sziklákat. Mégpedig mindössze tíz nappal ezelőtt. Így jött létre a Ránufáraungi-síkság – a helybeliek ezt a névformát választották –, és így kapott külön nevet a hegytömb két része.
A kivájt hegyszoros szélén, a sénin végétől kétszáz ríginre találták ezt a kis térséget, ahol a Róraungi aljában egy barlangszerű bemélyedés nyílt, és nyomban elhatározták, hogy falut építenek ide. A szúnikat sosem zavarta, hogy mostoha természeti viszonyok közé építkezzenek, mindenféle helyeken voltak falvaik, Szúnahaungaur két peremvidékén, Auríhaum sarki és trópusi tájain, a magas hegyekben és a szűk völgyekben – mint ez is.
A napot Ilszu falucska soha nem látta, bár a szoros pontosan dzsisszá felé mutatott, de a vége után két szirszivel következett a Hongé-hegy, a nap amögött állt. Viszont bármikor fürödhettek az Ángvani langyos vizében, vagy átsétálhattak a hidacskán a túlpartra, ahol a mérnökök kis szabad térséget alakítottak ki, és ide kertet telepítettek.
Ebben a kertben volt a janníhaum, ami körül most ismerős Őrző lépkedett, Fómengi, egyike a sok orvosnak, akik Sileni szemműtétjét végezték. Mindössze három asztal állt a janníhaumban, hiszen Ilszunak csupán tizenkét lakosa volt, három házban. Ninda a családjával, Szillonnal, Angrolímivel és Lingdzsaétivel már többet tett ki náluk.
– Alandarvorkaszen – tanította Nindát Rokandi. – A k-t hátul képezd a torkodban, és a hangsúly az utolsó szótagon van.
Nem említette külön, de Ninda megfigyelte, hogy az r hangot úgy ejti, mint a szindorok az ṙ vagy a jalarok az ŕ betűt, lágyan, nem ropogtatva, mint a szúniban. Hibátlanul utánamondta.
Ilszu lakói ilerek voltak, egy nagyon kicsi nemzetiség, félmillióan voltak az egész Testvériségben. Teljesen asszimilálódtak, csak a nyelvüket őrizték meg, és néhány öltözködési szokást; elsősorban a homlokukon körbefutó, tarka mintás szövetpántot, amit Sileni megcsodált, és rögtön megkérdezte:
– Van a homlokpántod mintájának valami jelentése?
Rokandi hunyorított a szemével és mélyet bólintott.
– Hogyne. Azt jelenti, hogy ma reggel ezt volt kedvem fölvenni.
Pufók arcú, ősz szakállú, kilencszázon túli öreg volt, kövérkés, kistermetű. Üzletember volt, a Ranguman különféle részlegeit vezette évszázadok óta, de jobban ismerték zenészként, az iler népzenei örökség egyik jelentős továbbörökítőjeként. És kilencdíres fhangímester is volt – ezért jöttek ide, a dírvizsga miatt, de egyelőre csak beszélgettek, várták a többieket, akik majd a következő derki folyamán érkeznek.
– Az iler népzene rokon a helvorral, a jelentős űrrajzi távolság ellenére – magyarázta –, de míg a motívumok és a dallamkincs hasonló, a ritmusrepertoár pedig szinte teljesen egyezik, hangzásukban mégis nagyon eltérnek. A mi hagyományunk ugyanis a pengetős hangszereket preferálja: hauki, altal, arvoni. A helvorok viszont fúvósokon, főleg lolván és korivanton, egyes alkalmakkor sziankon játszanak. Mindez akkorról maradt vissza, amikor a két nép együtt élt a Harvi-rendszerben, harmincezer évvel ezelőtt. A nyelvünk is rokon, bár nem közeli.
– Arunkal nyelvcsalád – biccentett Szinensi.
– Igen, de mi a külső ágba tartozunk, ők pedig a Szalalvil-köd vidékének ágába. Hing-hing, Largauni.
Largauni, egy alig háromszázötven évesen már tízdíres mester érkezett meg, a faluban szállt le a légikocsija és gyalog jött át a hídon.
–
←ph-15 hatások [-50] Ha Ninda népszerűségéről beszélgetsz, egykettőre elfelejted, hogy kicsi számok is léteznek. De nem mindegy, hogy hány ember mosolyodik el, ha meglátja az arcát, meghallja a hangját? Az számít, hogy felderül a szívük. No meg hogy az anyukám. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 003. dzsanargan) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 713. higit szílgaran, 689ph‑15 ph-16 id [-435] () :: Szúnahaum, Ilszu-Róraungi, 43 713. szahut nirséhagan, 520ph‑16 →
ph-16 id [-435] () :: Szúnahaum, Ilszu-Róraungi, 43 713. szahut nirséhagan, 520ph‑16 ·· -385 (2125 › 60:24) 729 101 szó (701 065+23 899+4137) 5 049 536 betű (4 886 662+162 874) 5 586 869 jel (@537 333) | 688, 68,79%, 415 719 idézet, 13:52 mű 1020 átlag, 158 szórás -50–108 (ph-15, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2196. nap, 330 szó/nap, 2299 betű/nap, 76:36/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.9.:1151, 3088 17. 12:25 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 187 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 15 (2%) 673 |