Rád néz és meghódít,
mert tudod, hogy ismer.
Pillantása elszédít,
mert benne a Galaxis. (ÀLAN: Hősköltemény) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. ńaũḱan 59., a zöld órájaoc‑10→
„Omdzsaszin azt írta, hogy a saunisi utunk eredménye Ninda hallatlan népszerűsége. De nem. Tehetett volna Ninda bármit. A népszerűsége egyszerűen csak nőtt, magától, és terjedt, csak terjedt, világról világra.”
Szinensi: Ninda élete és tanítása,
660. sómir
660. sómir
Faulahanu
43 659. nodzsat szílgaran
440
A hely neve Aihanonua volt salumati nyelven és hanitul is. Egy sziget belsejében elhelyezkedő, árnyas liget. A fák mögött odalátszott a Faulahanu fehér törzse, a hajóé, amivel idejöttek Hanitról. Ninda, Szinensi, Lí, még egy tucat szúni, főleg gyerekek, és rengeteg salumati, meg a haniti kormány több tagja, a miniszterelnök is. Ninda egyszerűen megkérdezte, hogy ugye eljönnek ők is – és persze eljöttek. Ezrével voltak jelen helybeliek, a fűben üldögéltek, fölmásztak a fákra, mindenhol volt belőlük.
Hianao, a fesztivál elnöke, egy fehér tunikát viselő, ősz szakállú, kopasz bácsi fellépdelt az emelvényre és fölemelte mindkét kezét.
– Airahi – mondta mélyen zengő hangján.
– Airahi! – zúgta a tömeg.
– Anaszau fahinit i lau i hiri ao naisani – jelentette be Hianao jóságosan, a szúniknak pedig fordított a gép. Hanit nyelven is megismételte. – Anihau ahini i lau i hiri ao nahani. Szeretettel üdvözlöm helybeli és távolról érkezett vendégeinket. Az idén nem vagyunk magunkban a Salu Kulturális Fesztivál megnyitóján. Velünk van a köztársaság kormányának küldöttsége. Sok mindenben nem értünk velük egyet, tudom. De kérlek benneteket, barátaim, tegyük most félre ellentéteinket. A Salu Fesztiválon soha nem szerepelt politika – ne kapjon szerepet most sem. Azért jöttünk, hogy zenéljünk, énekeljünk, táncoljunk, és ezért jöttek ők is. Kérlek benneteket, salumatiak, köszöntsétek őket velem együtt. Itt érkezik Hafulau miniszterelnök.
A miniszterelnök felsietett az emelvényre, a közönség pedig apró sípokat vett elő és csilingelő, trillázó hangokat csalt elő belőlük.
– Nálunk ez a tetszésnyilvánítás – magyarázta Efauhi, a fiatalasszony, akinek a gondjaira bízták őket.
Hianao bemutatta a haniti kormány öt tagját, akik jobb tenyerüket feltartva üdvözölték a jelenlevőket, majd egymás után helyet foglaltak az emelvény hátsó részén.
– Azt, hogy ők itt vannak, hogy el tudtak jönni hozzánk – jelentette ki ezután a fesztiválelnök –, egyvalakinek köszönhetjük. Mindnyájan láttuk a tévében, hogyan érte el, hogy a haniti kormány eljöjjön. És itt van ő is. Köszöntsük együtt Salumat és Hanit barátját, Nindát.
Ninda nyugodtan felsétált az emelvényre – de odafentről meglepve nézett le az emberekre. A sípok ezúttal nem szólaltak meg. A közönség néhány pillanatig néma maradt, aztán némi nesz támadt – több ezer ember állt talpra egyszerre. Eltelhetett vagy egy tizedmati, amíg ott álltak mind, aztán két tenyerüket a mellük előtt összeillesztve meghajoltak Ninda előtt. Ninda habozás nélkül viszonozta.
– Ez is tetszésnyilvánítás? – kérdezte Szinensi az emelvény mellett.
– Nnnnem… vagyis de… – helyesbített Efauhi zavartan –, csak… ez a létező legnagyobb tisztelet kifejezése…
– Airahi! – kiáltotta Ninda csengő hangon a sok ezer embernek, és a millióknak, akik a tévén át nézték.
– Airahi! – ujjongtak az emberek fölegyenesedve. – Airahi, airahi!
Nindának volt egy rövid szövege, amit előre megírt, hogy útközben lefordíttathassa, mert az ő nyelvükön akart szólni hozzájuk.
– Kahini ao Salumat ei ao Hanit! – szólt határozottan, magabiztosan. – Hinaori sau ai hanirifaua, alamauri ai nihi ino aifa hinonaot eki fautausza, akuhano hakiri amahu: ihili ei szinano. Auhatu heki szihefu hini aiha ino eihaniszu iheki. Au laiheri e hini ihonao iheki ai e amino. Ao Hanit ei hiko ineni aikulau ino a szini au halikiri ahimaua, ei i enu auka ahafiri o ahana au, ihi eki i aurafiri aszano sihinot. Aniau e hiao hifari aua ine ai Salumat ariramo efuni eki oi a Salu Ahafarau Ohini Aika. Ou hanaisza eio ihonao i fauhalini ei szimilaua! Airahi! Salumatiak és hanitiak! Először járok országotokban, még alig láttam belőle valamit, de tudom, hogy itt sem hiányzik a két legfontosabb, ami emberré tesz minket: a kedvesség és a művészet. Azért rendezitek meg ezt az eseményt minden négy évben, hogy ezeket megünnepeljétek. Most másképpen alakult ez a megnyitóünnepség, mint máskor. Eljött Hanit kormánya, hogy részesei legyenek örömötöknek, és talán elkezdődhessen egy olyan folyamat, ami mindkét nép számára javulást hoz. Ebben a reményben nyitom meg Salumat világának háromszáznegyvenkettedik Salu Kulturális Fesztiválját. Hozzon ez az ünnep békét és boldogságot!
A közönség reakciója most nem volt olyan szertartásos, mint az előbb. Ujjongásban törtek ki, és a levegőbe dobálták a sapkájukat. A sípokat is megszólaltatták, és sokan kiabálták Ninda nevét, meg lelkes jelszavakat is a nyelvükön.
Ninda két derkit maradt még velük, ott ült a közönség soraiban, beszélgetett az emberekkel, evett a szendvicseikből és velük nézte a fellépő művészeket. Énekesek, táncosok léptek föl, szólisták, csoportok. Megtanult egy-két salumati dalt, sőt ő is föllépett az úldjával, a Szesszurint játszotta, nagy sikerrel, az egész közönség együtt énekelte vele – ők is ismerték.
Aztán búcsút vett az emberektől, de nem Salumattól, csak ettől a szigettől. Szinensivel, Lível és Efauhival légikocsiba ültek és átrepültek néhány sziget és tengersáv fölött. Ezen a vidéken sűrűn követték egymást az apróbb-nagyobb szigetek. Ninda választotta ki az egyiket, egyszerűen rámutatott, Efauhi pedig odaküldte a kocsit. Leszálltak egy kis falu főterének szélén. Ott is állt a tánc, az emberek énekeltek, ünnepeltek. Észre sem vették őket, csak a dal végén, akkor gyűltek oda Ninda köré, és teljesen el voltak bűvölve. A hírneve már ide is eljutott.
– Szerintem – jegyezte meg Szinensi a gondolatérintkezés mások számára érzékelhetetlen nyelvén – minél messzebb kerülünk Szindoriától, annál kevésbé tudják az emberek, hogy mitől vagy te olyan híres. Csak maga a tény marad, hogy az vagy. Ezek az emberek ennek az eldugott kis világnak ebben az eldugott falucskájában soha nem látnak híres embert testközelből. Csak annyit értenek az egészből, hogy most itt van egy.
– Persze – felelte Ninda a gondolatnyelv olyan érzelmi jelzésével, ami megfelelt immár több száz világon ismert szelíd mosolyának. – Megjegyzem, a szindorok se nagyon tudják eldönteni, hogy én mitől vagyok őnekik annyira fontos.
– Igen – értett egyet a barátnője –, addig mondogattad nekik, hogy neked semmilyen hatalmad nincsen, ne benned keressék a reményt az életükre, hogy már kezdik elhinni. De továbbra is imádnak és bálványoznak, csak már nemigen tudják, hogy miért. Mert te vagy te, és kész.
– Jó elemzés, egyetértek.
Közben minden nehézség nélkül beszélgettek a helybeliekkel, az erre való képességet már régen elsajátították. Két mondat között, egy lélegzetvételnyi idő alatt egész gondolatsorokat tudtak cserélni. Kétfelé figyelni pedig a legcsekélyebb nehézséget sem jelentett.
A falubeliek – a falut Haiszinatnak hívták – leginkább arra voltak kíváncsiak, mi Ninda véleménye Salumat függetlenségéről. De Nindának nem volt véleménye.
– Nem tudom, mi lesz Salumat függetlenségével, barátaim. Én csak egy gyerek vagyok a Testvériségből. Ne engem kérdezzetek, hanem önmagatokat.
Később mentek csak tovább, több szigetet is felkerestek és ismeretségeket kötöttek.
←oc-8 határok 2 [-24] Egy évszázaddal később még mindig úgy hivatkoztak rá: »a haniti beszéd«. Hogy miért, azt sosem fogom megérteni. Mondtam én ott bármit, ami nem nyilvánvaló? (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 394.)oc‑8 oc-9 fesztivál [-25] Omdzsaszin azt írta, hogy a saunisi utunk eredménye Ninda hallatlan népszerűsége. De nem. Tehetett volna Ninda bármit. A népszerűsége egyszerűen csak nőtt, magától, és terjedt, csak terjedt, világról világra. (Szinensi: Ninda élete és tanítása, 660. sómir) :: Salumat, Faulahanu, 43 659. nodzsat szílgaran, 440oc‑9 oc-10 ËẼnaḩý [-7]
Rád néz és meghódít,
mert tudod, hogy ismer.
Pillantása elszédít,
mert benne a Galaxis. (ÀLAN: Hősköltemény) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. ńaũḱan 59., a zöld órájaoc‑10→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2266. nap, 324 szó/nap, 2263 betű/nap, 77:48/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.28.:1068, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |