„Minden gyerek a Galaxis középpontja. És ha egy gyerek meghal, a Galaxis forgása áll meg.”
Ílgaszaumi, Sinettin Szierg mondásai,
179. sómir
179. sómir
Hait és Ámmaít már más világokon is látott vízesést, de az Ilgi-údarisz kicsit más volt, mint a többi. Azok vagy természetesek voltak, vagy mesterségesek. Ez mindkettő volt egyszerre. Maga az Ilgi mesterséges volt, nem folyó, hanem csatorna, hiszen Szúnahaumon egyetlen folyó sincs. De a vízesést nem tervezték meg, egyszerűen csak erre vezették az Ilgi vizét, a Hilkunilgi-fennsíkról le a Szesszinilgi-síkságra, és hagyták, hogy a kétszáz rígin mélységbe leömlő víz kialakítsa a maga medrét. A medencét, amibe beleömlött, ő maga csinálta magának, előbb elmosta a puha, mesterséges talajt, aztán elkezdett teknőt vájni az alatta levő sziklába. És nem arra indult odalent, amerre akarták, mesélte Szonkéfoni. Az volt a terv, hogy belevezetik a Szesszibe, de a domborzat mást akart – egy egészen enyhe lejtőn múlt az egész –, és az Ilgi még egy jó darabig halad párhuzamosan a Szesszivel, aztán el is fordul tőle, magába ömleszti a Fárihun és a Szirdzsit vizét, s csak azután egyesül a Szesszivel.
Ámmaít egy ideig csodálta a szivárványt a medence fölött, aztán gyanútlanul megkérdezte, hogy ez milyen gyakran jelenik meg. És először nem értette a szúnik mosolyát.
– Ámmaít – mondta Ninda, aki ugyanúgy először járt ezen a helyen, mint ő –, az Ilgi vize mindig ugyanígy zuhog alá a szikláról. A nap örökké ugyanonnan süt. Az a szivárvány ott volt, amikor Szindoriát megalapították, és ott lesz, míg az idő vissza nem tér önmagába. Simnunná.
– No igen – mondta az öreg Hulmaszéni –, azazhogy nem egészen, mert ahogy a víz koptatja a sziklaperemet, a vízesés lassan egyre hátrébb húzódik, de nincs okunk feltételezni, hogy a szivárvány ettől eltűnne.
– Szúnahaum a változatlanság világa – mondta Haurgá, egy Ámmaíttal egyidős férfi. – Itt nincs más változás, csak amit az ember okoz. Mármint a Nagy Kataklizma óta persze, de hát amikor az történt, az emberi faj még ki sem alakult.
Ninda bólintott.
– Azelőtt Szúnahaum egy volt a sok élettelen világ között, amik nagyjából mind egyformák – mondta. – De akkor, alighanem egy sor kisebb-nagyobb ütközés után, a Sínisuál-jahasszíní bekerült a Hauhummá vonzáskörébe, de olyan pályán, amitől nem keringeni kezdett körülötte, hanem csak félfordulatot tett, ettől felgyorsult, s mint egy lövedék vágódott a naprendszer belseje felé. Nem találta telibe Szúnahaumot, de eltalálta. A Sínisuál-jahasszíní laza szerkezetű volt, valójában nem is kisbolygó, hanem kisebb-nagyobb kisbolygók csoportja, ami csak egészen rövid ideje alakult ki, az egymáshoz sodródó darabok ütközése térítette le eredeti pályájáról és lökte ki a Hauhummá felé. A csoport egyik tagja, a Dzsisszáfaur-jahasszíní lezuhant, lövedékként vágódott Szúnahaum felszínébe a Dzseldul-hatarúnaringi nevű helyen, éppen a forgásiránnyal szemben, és valósággal lefékezte Szúnahaum forgását. A becsapódás nyomán alakult ki a Dzseldul kráterrendszer, ami ma is tele van a Jahasszíní darabjaival, és Szúnahaum felszíne hatalmas területen valósággal szilánkokra tört. Az energiakitörés akkora volt, hogy világunk egynyolcad forgástengely-irányú szöghányada azóta sem volt képes lehűlni, azért sem, mert a becsapódás nemcsak forgás-, hanem keringésiránnyal szemben is jött, Nap körüli útján is lefékezte Szúnahaumot, és ez a terület, Dzsisszáfaur azóta örökké ki van téve a napsugárzásnak. Azelőtt az idő felében Séninnauron volt megvilágított időszak, mint minden nem abroncsvilágon. A Sínisuál-jahasszíní többi darabja pedig szilánkokra esett szét Szúnahaum vonzóerejétől, és gyűrűként vette körül világunkat.
– Ragyogjon ránk mindörökké – nézett fel Hulmaszéni a Sínisuál arany ragyogására.
– Simnunná – felelte Ninda a többiekkel kórusban.
– Gondolom, olvastad mindezt – mondta Hait.
– Hát persze. A Szúnahaum-szilgiben van leírva. A csillagászok azt is kiszámították, hogy mekkorának kellett lennie a Sínisuál-jahasszínínek és mennyi volt abból a Dzsisszáfaur-jahasszíní tömege, de ezek a számok nekem nem mondanak semmit. Hetvenmilliárd, illetve huszonötmilliárd fádzsan. Azt is tudják, hogy a Nagy Kataklizma előtt Szúnahaum hatezer mai év alatt kerülte meg Síssanaurangit, és egy évig tartott egy fordulata. Vagyis már azelőtt is mindkét mozgás lassú volt, ezért volt képes huszonötmilliárd fádzsan tömeg becsapódása szinte teljesen lefékezni. A legtöbb lakható vagy lakhatóvá tett világ nagyjából egy szúni nap alatt megfordul a tengelye körül, és legfeljebb harminc szúni év alatt megkerüli napját.
– Viszont az extremitások borzasztóan érdekesek – mondta Haurgá felesége, Algillí. – A Szehun-vidéken van egy világ, amit meglehetős üggyel-bajjal tettek lakhatóvá, de mindig kicsi lesz a lakossága, mert olyan gyorsan forog, hogy nagyon kevesen képesek megszokni. Alig több mint egy derki alatt körbefordul. Vagyis öt limli a nappal, öt az éjszaka. Látod, ahogy a nap átvonul az égen és az árnyékok körbefordulnak. Az egész felszínét mezőgazdasági termelésre használják, és csak egyetlen kicsi városa van a sarkvidéken, ahol kevésbé érződik a forgás.
– Ez tényleg elég extrém – bólogatott Niszkergi, egy másik öreg. – Én inkább lassan forgó és lassan keringő világokon jártam. Érdekes, hogy mindkettőből elég sok van: olyanok, ahol egy nap száz vagy ezer itthoni napig tart, meg olyanok, amik az átlagnál több százszor lassabban keringenek. De olyan egy sincs, ahol mindkét mozgás ennyire lassú lenne, mint Szúnahaumé.
Hait megint odapillantott a suagra, ami folyamatosan vetítette a feliratokat. Dóralgun, Szemmin Fónird, Silmut Helgin, Dzsárifan Aungrígí.
– Én a Sínisuálról kérdeznék valamit – szólalt meg. – Mitől van, hogy csupa sárga fémből áll?
– Nem csupán abból áll – felelte Szonkéfoni. – Tény, hogy az összetétele harminc százalék arany, huszonhét százalék platina, negyvenhárom százalék réz. De ezeknek több mint a háromnegyede nem tiszta fém, hanem magas érctartalmú kőzet. Az egynegyede pedig azért tiszta fém, mert ércfeldolgozók vannak odafent, elég nagy számban, amik elkapdossák a darabokat, feldolgozzák őket, a fémet megint pályára állítják, a szilikátokat pedig hajókon lehozzuk és letesszük Séninnauron. S azért áll ebből a három fémből, mert a legtöbb naprendszer kialakulásakor lezajlik egy úgynevezett szétválasztási folyamat. Az örvénylő anyag hajlamos sűrűsége szerint tömörülni, hasonló a hasonlóhoz. Nézd meg naprendszerünket ma, belülről kifelé. Legbelül a Dzsomti, tele kén- és magnéziumtartalmú vulkánokkal. Aztán Szúnahaum, kén és magnézium alig, annál több szilícium, vas, nikkel, kobalt, réz. Aztán Dzseldul, vagyis a kisbolygóövezet, ami soha nem tudott összeállni bolygóvá az árapályhatások miatt: szilícium, arany, platina, réz. Majd a Hauhummá: gázóriás, hidrogén, hélium, nemesgázok, a tizenhét holdja pedig mind a Dzseldul anyagából van, valaha kisbolygók voltak.
Ninda zsebében megrezzent a suag. Kivette, elolvasta az üzenetet és felállt.
– Mennem kell – szólalt meg. – Törzsfőnököm magához hívott.
– Melyik a törzsed? – kérdezte Algillí.
– Liktenit-upesz.
– Rotong-siluhut. Gondolom, dzsuór vagy.
Ninda bólintott.
– A Sínisuál világítsa meg arcodat – mondta Szonkéfoni.
– Ööö… veled mehetünk? – kérdezte Hait.
– A szertartás nyilvános – felelték egyszerre többen is.
←ni-9 Hait [-6] Néha eszembe jut, mi lett volna, ha a szindor politikusok nem kavarják össze azt a sok ostobaságot, és nem kényszerítik Ámmaítot és Haitot, hogy hozzánk meneküljenek. Soha nem is találkoztunk volna. Még elgondolni is szörnyű. (Szinensi: Szúnahaum és a Galaxis, 191.)ni‑9 ni-10 világok [-24] Minden gyerek a Galaxis középpontja. És ha egy gyerek meghal, a Galaxis forgása áll meg. (Ílgaszaumi, Sinettin Szierg mondásai, 179. sómir)ni‑10 ni-11 dzsuór [69] Megtörténhet, hogy a varázsló dzsuórja egyszer maga is varázsló lesz. Miért is ne? A dzsuór mindig gyermek. A varázsló mindig nagyon öreg. Így mire elkövetkezik, hogy az egykori dzsuór varázsló lehet, a régi varázslóra nem is emlékeznek máshonnan, csak az Ílgaszaumiból. (Angrolími: Népszokások és társadalmi konvenciók, 644.) :: Szúnahaum, Auháringi, 43 619. famut muandzsan, 500ni‑11→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2267. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:50/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.30.:229, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |