„A legkiállhatatlanabb embernek is van valakije, akivel tud kedves lenni. Vagy legalább barátságos. Ha mással nem, a kutyájával. Tudsz ebből filozófiai következtetést levonni?”
Lí-Nindaran: Gondolatok,
165. sómir
165. sómir
Luorydāksis Aimīs
17 331
50
A Galaxis persze szomjazta a híreket Ninda esküvőjéről. De az első hír, ami kiszivárgott, az volt, hogy a jelenlevő újságírók megállapodást kötöttek: senki semmit nem közöl, nem ír tudósítást, cikket, még egy fényképet sem. A munkaadóik mindenféle módon próbáltak hatni rájuk, volt, akinek hízelegtek, volt, akit megfenyegettek, de csak nagyon óvatosan, mert a Szolgálat közleményt adott ki: értik, hogy a hírügynökségek hírekből élnek, de aki etikátlan módszerrel próbál Ninda magánéletéhez férkőzni, az ellen a Ninda Társaság jogászai fognak fellépni. Ez pedig egyenértékű volt a Testvériség jogi potenciáljának mozgósításával, és ezt még a BGH és a hozzá hasonló méretű hírügynökségek sem szerették volna megkockáztatni.
Ezzel nagyjából egyidejűleg szivárgott ki az a hír, hogy mikor és hol volt az esküvő. A BGH egyik riportere, a Probangira valósi Kalorinte Szilal készített helyszíni tudósítást – utólagosat, amin csak a helyszínt tudta bejárni. Csakhogy a saunisiak semmilyen együttműködési készséget nem tanúsítottak, a térképről kellett kinéznie azt is, hogy a parkban levő épület neve Vystonas Kaurīneia, de arról semmit sem tudott kideríteni, hogy mire szolgál. Belülről nem is tudta megnézni, az ajtó zárva volt. Riportjában így csak a parkot tudta bemutatni mint Ninda esküvőjének helyszínét, hozzátéve: nem tudja, hogy a takaros kis épületet használták-e, és ha igen, mire.
Az összes saunisi tudta a választ. De ők hallgattak. Sokkal kevesebb titkuk volt, mint a szúniknak, de azokra jól vigyáztak, és ez nem csak Ninda esküvőjének, hanem a saunisiaknak is titka volt.
Sokan, sokhelyütt megállapították: ilyen mértékű hírzárlatra még nem volt példa egy esküvőnél. Megszámlálhatatlan híres ember esküvőjén, búcsúztatásán, egyéb családi eseményein volt már ott a sajtó, hol élő adásban tudósítottak, hol utólag adtak összefoglalót. Sok olyan híresség is volt, aki szűk családi körben tartotta az efféle rendezvényeket, de akkor legalább egy későbbi beszélgetésben elmondta, hogyan zajlott le, mert nem titoknak tekintette, csak nem óhajtotta a tévések jelenlétét.
De ha sajnálták is, hogy Ninda maximálisan titkolózik, meglepetést ez nem okozott. Hiszen eddig sem beszélt a családjáról.
Egy nappal az esküvőjük után a Luorydāksis Aimīs, vagyis az északi sarkpont nagy korongján álltak. Saunison az volt a szokás, hogy a friss házasok az esküvő utáni napon ellátogattak a városuk sarkpontjára, vagy esetleg mind a kettőére. A sarkon egy nagy park volt, ami pontos kör alakban vette körül a sarkpontot. Luoris volt a sétány neve, ami körülfogta a parkot, s ha ezen végigsétált az ember, ezer rīnis hosszúságban, akkor joggal mondhatta, hogy körbejárta Saunist. A sétány zöld műanyag burkolatán sárga számokkal rajzolták fel a földrajzi hosszúságokat, nullától ezerig, egy-egy rīnisre egymástól. Minden századiktól kis sétaút vezetett befelé a parkba, nyílegyenesen a sarki korongig. A köztük levő tíz körcikket dús füvű rét töltötte ki, rajta fákkal, és mindegyik körcikk hegyében egy-egy jókora rynkas, amiknek lombja összeborult a sétányok fölött. A Luorydāksis húsz rīnis átmérőjű, zöld műanyag korongján semmi más, csak egy-egy pad a rynkasok tövében, és középen, a sarkponton egy derékig érő kis oszlop – az Aimadāksis.
Körbeállták – sok más világon ezzel három különböző kontinens fölé kerültek volna, de hát Saunisnak nincsenek kontinensei. Rátették és összekulcsolták a kezüket pontosan a sarkpont fölött.
– Austa vairȳnta kyvomas – mondta Aini. Világunk tetején állunk.
– Austa vaikosīmas – felelte Szinensi. Világunk gyermekei vagyunk.
– Austa syntrodaimas – bólintott Ninda. Világunk egyesít minket.
Megcsókolták egymást az oszlop fölé hajolva, a család ujjongásától kísérve.
Saunis sarkvidékén nem voltak nagy hőmérséklet-különbségek, itt a sarkon is alig volt hűvösebb, mint a sarki sapka szélén fekvő Jōrokynában. A hőmérsékleti választóvonalat a jaršinaövezet forrósága és a sarkvidék langyossága között a šiunidinák öve jelentette, amely nem engedte keveredni a trópusok forró, egészségtelen levegőjét a sarkvidék hűvösebb atmoszférájával. Ez annál is hatékonyabb volt, mert Saunison sem volt sokkal több légmozgás, mint Szúnahaumon.
Később az egész család beült a Kyorantisba, amelynek emeleti teraszáról nagyszerű kilátás nyílt a Luorydāksis Aimīsra és mellette a Juokāne városrészre, ami most egészen lila volt, virágoztak a lārimasfák, amik hosszú sorokban szegélyezték az utcákat.
– Nem sok világon sétálgatni így a sarkon – jegyezte meg Rongami, elővéve az étlapot.
– Nagyon kevés van, ahol megteheted – bólintott Aini. – Ha a sark elég meleg, akkor általában túl meleg is, és a világ lakhatatlan. Nálunk azért lehet jó az éghajlat a sarkon, mert az erdők megvédenek minket. Ez is ott van a sok minden között, ami miatt tiszteljük és szeretjük a fákat.
Akárcsak mi a Sínisuált, értette meg a fiú a gondolat ki nem mondott részét – de ez nem hangozhatott el, hiszen dzserangok voltak jelen.
Hat rendőr érkezett a teraszra, egészen fiatalok, négy lány és két fiú, a saunisi rendőrség világoszöld egyenruhájában. Amikor az egyik meglátta Nindát, szólt a társainak, s mind odanéztek. Aztán mind a hatan tisztelegtek neki, a sapkájukhoz illesztve mutatóujjuk hegyét. Ninda bólintott feléjük, ők pedig helyet foglaltak egy asztal körül.
– Már nem úgy van, mint amikor először jártál itthon – merengett Uonas bácsi, az étlapot tanulmányozó rendőrökre függesztve szemét. – Mindenki ismer, és egyre többen imádnak. A szemünk láttára változik a világ. Emlékszem arra a legelső interjúdra… persze nem akkorról, akkoriban nálunk még a nevedet sem hallották, sokkal később néztük meg, amikor már az aiskane gyermeke voltál. Mikor is készült az?
– Kétezer-négyszáz napja – felelte Ninda gondolkodás nélkül.
– No lám. Alig pár év azoknál a népeknél, akik a világuk keringése szerint számolják az időt; a ti űrhajós naptáratok szerint több éppen az évek száma, de még mindig nem nőttél fel igazán – de megváltoztattad a Galaxist.
– Csak elindítottam néhány folyamatot… ámbár ha jobban megnézed, bácsikám, látni fogod, hogy én a többségüknél legfeljebb ürügy voltam, azok a folyamatok mindenhogyan elindultak volna.
– Azt hiszem, ezt a kétezer-négyszáz nap alatt legalább huszonnégyezerszer elmondtad – mosolygott a bácsi. – Mondd, tudod, miért népesítették be Saunist?
Ninda oldalra billentette a fejét és a tipikus Ninda-pillantással nézett föl a bácsikájára, azzal, amiben már oly sokan gyönyörködtek el, a benne tükröződő megértő bölcsességben.
– Tudom, mire gondolsz. Nem tudom, miért tették, de ettől még Saunis mégis megvan és virágzik. De szerintem az analógiád fordítva is helytálló. A folyamatok, amik velem indultak el, akkor is folytatódnak, ha az embereknek fogalmuk sincs róla, hogy ki indította őket. És szerintem mindegy is. A fontos az, hogy milyen folyamatok zajlanak. „Szimtor világát nem érdekli, ki forgatja tengelyét. Csak az számít, hogy forog.”
– Ez valami idézet?
– Igen, Hopelli, egy nagyon régen élt filozófus írta.
←pf-7 esküvő 2 [-18] Igazuk van turistáskodó embereknek, a Galaxis valóban túl nagy, hogy igazán meg lehessen ismerni. De valójában egyetlen világ is túl nagy. Kompromisszumot kell kötni. Vagy beéred a felületes megismeréssel – vagy beéred a saját szobáddal. (Ninda: Beszélgetések, 430.)pf‑7 pf-8 sarkpont [-13] A legkiállhatatlanabb embernek is van valakije, akivel tud kedves lenni. Vagy legalább barátságos. Ha mással nem, a kutyájával. Tudsz ebből filozófiai következtetést levonni? (Lí-Nindaran: Gondolatok, 165. sómir) :: Saunis, Luorydāksis Aimīs, 17 331, 50pf‑8 pf-9 tévécsatorna [-23] És csak nőtt, nőtt, terebélyesedett. Mint egy óriási fa. (Ílgaszaumi, A Ninda-kultusz, 1. kötet, 21.) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 706. senut fargiszíman, 644pf‑9→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |