„Ninda valójában legalább annyi örömet szerzett a rezsim embereinek, mint amennyi fejfájást. Volt kire mutogatniuk. Volt kire rákenniük minden hibájukat. Mindig megvolt a mentség: nem így lenne, ha nincsen Ninda!”
Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom,
162.
162.
Ḱaŷndïm
59. ńaũḱan 31.
a rózsaszín órája
Nem, gondolta Vỳḩaůteń külügyminiszter-helyettes a reggeli jelentés első címére pillantva. Nem, ezt nem. Mindent, csak még egy Nìïndà-hírt ne. Vulkánkitörést a főváros közepén, vagy amit a Galaxis akar, csak Nìïndàt ne még ma reggelre is.
Visszatette az olvasót az asztalra. Majd mindjárt elolvassa. Fölkelt, a polchoz lépett, levett egy palack lẁlÿmot, és töltött egy pohárral. Ha este lenne, sóõmuẁi bort inna, vagy inkább valami töményet, såssènt vagy îleḩint. De ilyenkor reggel nem nyúl alkoholhoz. Ez tiszta vitamin. Segít megedzeni a gondolkodást, és nincs káros mellékhatása.
Ivott egy kortyot, az asztalhoz lépett és lenyomott egy gombot.
– Âmeỳt bejött már?
– Igen, főnök úr, éppen most érkezett – felelte a titkárnője. – Beküldjem?
– Legyen szíves.
Míg várt, visszalépett a palackért, elővett még egy poharat és azt is megtöltötte.
– Jó reggelt, Lèẽreŷn – lépett be az asszisztense. Fiatal volt, karcsú és gyönyörű. Szőke haja a háta közepéig ért, mint egy férfinek, de a szomszédos naprendszerben fekvő Ûdûùn világon született, ahol a hajviselet szokása éppen ellentétes volt az anyabolygóéval: ott a nők hordtak hosszú hajat. A minisztériumban senki nem tette szóvá Âmeỳt extravagáns hajviseletét – elképzelhetetlen modortalanság lett volna.
– Jó reggelt, Âmeỳt – felelte Vỳḩaůteń, és a nő felé tolta a poharat az asztalon. – Gyümölcslé, úgy gondoltam, jól fog esni.
– Köszönöm, igazán kedves tőled. Úgy tűnik számomra, mintha nem lennél a legjobb kedvedben.
A jó modor megkövetelte, hogy észrevegye és szóvá is tegye a másik lelkiállapotát.
– Te viszont kicsattansz az ifjúságtól és az életerőtől. Ha nem lennék nős, már koslatnék utánad.
– Ha nem lennél nős, én koslatnék teutánad.
– Gondolom, olvastad már a napi jelentést – vágta el az udvariaskodást Vỳḩaůteń; mindaz, amit eddig mondtak, nem volt több elemi üdvözlésnél. Âmeỳtnek az volt a szokása, hogy a reggeli jelentést már munkába menet elolvassa.
– Persze, elolvastam.
– Talán egy kicsit könnyebben viselném a legújabb Nìïndà-hírt, ha te röviden összefoglalnád nekem.
– Megint találkozott egy miniszterelnökkel. Vàåranon. Állítólag csak fürdeni ment egy vízi élményparkba más gyerekekkel, amikor helybeli suhancok beléjük kötöttek, valami rasszista história, amilyenek már sok világon előfordultak, nálunk is. De aztán fölismerték őt és úgy fogadták, mintha maga a Galaxis küldte volna, és elmeséltek neki mindent a helyi nacionalizmusról és az előítéletekről. Valaki odahívta a miniszterelnököt, aki oda is ment, és a vízipark büféjében elbeszélgettek.
– Ó, te nagy Galaxis – sóhajtotta Vỳḩaůteń. – Beteszi a lábát egy világra, erre odajön a miniszterelnök. Szerinted egy-egy világon hány ilyen korú gyerek száll le naponta? Azokhoz miért nem megy oda a miniszterelnök? Ha egyszer ez a kis csavargó megint Sỳÿndoṙeìára tenné a lábacskáit, a mi miniszterelnökünknek is oda kellene menni hozzá? Á, ne is válaszolj, Âmeỳt, úgyis tudom. Ezek után már rossz fényt vetne ránk, ha nem menne oda. Kötöttek valamilyen egyezményt is?
– Nem, csak beszélgettek. Vàåran történelméről. A miniszterelnök szociológus.
– Kész szerencse.
– Van más is. A Sùm Egyetem bejelentette, hogy ma indul Nìïndà után a békedíj átadóbizottsága.
Vỳḩaůteń megint sóhajtott, kihörpintette a gyümölcslevet és megmasszírozta a homlokát.
– Szóval az öreg meggyógyult. Meg tudjuk akadályozni az útjukat?
– Nem.
– Gondoltam. Hát akkor hadd menjenek. Bárcsak vissza se jönnének… mondd, jól emlékszem, hogy a gyerek most egy teherhajón utazik?
– Igen.
– Akkor abban nincsen suár.
– Valószínűleg nincs. Tudni nem tudjuk.
– Csakhogy a bizottságot a sũùnỹk ugyanúgy nem fogják a hajójukra engedni, mint bárki mást.
– Persze hogy nem, Lèẽreŷn, nyilván a gyerek megy át az ő hajójukra. No és? Hiába sỳÿndoṙ felségterület, a Sùm tulajdona, és csak az ő embereik lesznek ott.
– Igen, igen, igazad van.
Megint sóhajtott egyet, aztán lemondóan legyintett.
– Végül is ha az egyik hadihajónkra sétálna át, akkor se nagyon tudom, mit csinálnék vele. Vetessem őrizetbe? Olyan indulatok szabadulnának el… Ez az egész ügy kinőtt az ellenőrzésünk alól, Âmeỳt.
– A Nìïndà-iroda indított még két pert.
– Ez már meg sem lep. Van vagy egy tucat érvényben.
– Az egyiket a minisztérium ellen, a te egyik nyilatkozatod miatt.
– Milyen kedves tőlük, hogy figyelemre méltatnak. Hát egy kicsikét még számít, amit a kormány tagjai mondanak ebben az országban? Adunk ki kommünikét?
– Javasolnám. Tudod, mit mondott Måâsseḩŷ: ha csak az ő hangjukat hallják, csak őrájuk fognak figyelni. Írok egy vázlatot, jó?
– Nagyon jó, Âmeỳt. Ha nem lenne kötelező, hogy megnézzem, kézbe se venném, jó az úgy, ahogy te megírod. Csinálj majd egy igeragozási hibát, amit kijavíthatok, és akkor úgy tűnik, hogy én is hozzájárultam. Nem tudod véletlenül, melyik fiókban lapult a józan eszem, amikor ezt a posztot elvállaltam?
A nő felállt.
– Egyenes következménye volt a korábbi posztodnak. Amikor pedig azt elvállaltad, Nìïndà még valamelyik sikátorban üldögélt a koszos kövön, ahova való. Vagy még csak feküdni és bömbölni tudott? Mennyi ideig voltál testületi elnök?
– Már egy nap is sok volt – felelte Vỳḩaůteń, és rápillantott a vỳriĩsére. – No lám, végre valami jó is. Tárgyalásom van Àkswén Śuẁnîppal.
– Tud tenni valamit?
– Talán.
Vỳḩaůteń ezzel átsétált a Kisebbik Zöld Házba, és a földszinti aula melletti étterem különszobájában vendégül látta Śuẁnîpot egy tál eŷmòtinlevesre.
– Ne legyenek nagy várakozásaid, Lèẽreŷn – jelentette ki a köpcös, kopaszodó üzletkötő. – A terv, hogy leszerződöm a Mitt Társasággal, az nagyon jó. Szerintem menni fog. De éppen azért, mert ők még kicsik, kevés hajójuk van, kevés a bevételük, hát sarkára kell állítaniuk minden pénzkockát, nekik egy ilyen szerződés többet ér, mint kissrác korunkban egy szép lány mosolya. Úgyhogy készülj fel minden rosszra, ha ki akarják ütni őket.
– Kicsoda?
– Szerintem a KVL föl fogja őket vásárolni, ha neszét veszik a mi üzletünknek.
– Nagy Galaxis, Àkswén, ennyire nem lehetnek elvetemültek!
Śuẁnîp vállat vont, egy eŷmòtinkockát bámult a kanalán, aztán bekapta.
– Ők másképpen magyarázzák. Szerintük minket el kell szigetelni, mert mi vagyunk az elvetemültek, és ettől hátha észre térünk. És van ám tovább is. Nem tőlem hallottad és letagadom, ha rám hivatkozol, de megjelent a gondolat, hogy minket galaktikus embargó alá kellene helyezni. Nem tudom, honnan ered, de elkezdett keringeni galaktikus diplomáciai körökben.
A külügyminiszter-helyettes étvágytalanul bámulta a tányérját. Számított erre. A KVL a többedik csillagközi szállítócég, amelyiknek nem jó a sỳÿndoṙok pénze, nem hajlandók szállítani nekik. Amióta a Testvériség hajói felszálltak, a munkája… az egész külügy munkája gyakorlatilag abból áll, hogy újabb és újabb cégekkel próbálnak megegyezni. Meg persze hogy a csavargólány ügyvédeivel hadakoznak.
Számított erre, de remélte, hogy mégsem következik be. Vagy legalább nem ilyen hamar.
←ob-16 rasszizmus [18] Egy igazán nagy szellemnek kicsi az a világ, ahol él, mert a Galaxis kisebb-nagyobb részében gondolkodik. Ninda az első és egyetlen, akinek még az egész Galaxis is túl kicsi. (Aini: Ninda mint köznapi ember, 11.) :: Javaran, Szíminnu, 43 658. nodzsat szisszadzsan, 770ob‑16 ob-17 külügy [-21] Ninda valójában legalább annyi örömet szerzett a rezsim embereinek, mint amennyi fejfájást. Volt kire mutogatniuk. Volt kire rákenniük minden hibájukat. Mindig megvolt a mentség: nem így lenne, ha nincsen Ninda! (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 162.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. ńaũḱan 31., a rózsaszín órájaob‑17 ob-18 Hettun [-22] Ez a könyv csak azokról szól és szólhat, akik fontos szerepet töltöttek be Ninda életében. Mellékszereplőknek hívom őket, bár némelyik főszereplővé lépett elő, de abban az időszakban, amit velük kapcsolatban tárgyalok, még mellékszereplők voltak. Sokan voltak, akikről nem írhattam külön fejezetet, de őket sem szabad lebecsülni. Mindenki, akivel Ninda valaha akár csak egy-két limlit beszélgetett, fontos hatással volt gondolkodásának alakulására. (Aini: Ninda életének mellékszereplői, bevezető) :: Szíminnu, 43 658. szahut nendihilgan, 580ob‑18→
ph-21 id [-484] ()ph‑21 ·· -409 734 107 szó (705 883+24 081+4143) 5 085 778 betű (4 921 687+164 091) 5 623 506 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2228. nap, 327 szó/nap, 2282 betű/nap, 77:09/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.8.1.:1262, 3086 17. 13:27 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |