„Nagy a Sínisuál, elférünk alatta mindannyian.”
Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára
43 616. higit sillíman
900
Persze hogy elment Hikkiguékhoz szeszkinát enni. Jól tudta, hogy a fiú csak bolondozik ezzel a nagy romantikával, még Szinensiék között sincs több, mint hogy folyton együtt mászkálnak, kézen fogva, és mosolyognak egymásra. Majd úgy hatvan-nyolcvan év múlva lehet több is.
Jóval többen voltak, mint akiket Hikkigu elsorolt, vagy harmincan. A jandri kertjében állítottak föl egy hosszú asztalt, részekből rakták össze girbegurbán, hogy kikerülje a fákat.
A szeszkina nagy, belső fűtésű edényekben készült, ott az asztalon, és egész idő alatt nem kapcsolták ki az edényeket, mert akkor a szeszkina megdermedt volna. Olvasztott sajtból készült, többféléből, amiket ott kockáztak föl az asztal mellett, és dobáltak a forró főzőedénybe. Mindenféle fűszereket tettek bele, aztán a hargaun a nagy kanalával kiemelt egy adagot félgömb alakú tányérkába, annak is volt fűtése, és hosszú villákra szúrt gyümölcsöket meg aprósüteményeket mártogattak bele, úgy ették.
A szeszkina készítőjének a hargaun számított, aki eldöntötte, hogy melyik fajta sajtból, fűszerből mennyit rakjon az edénybe. Az egyiknek tényleg Hikkigu volt a hargaunja. Mindegyik főzőedényre másik hargaun ügyelt. De a sajtot nem ő kockázta fel, hanem a vendégek, és ők keverték össze a fűszereket is, a hargaun útmutatása alapján.
– Az étel fűszerezése külön művészeti ág a konyhaművészeten belül – mondta Szamku, egy középkorú, kopasz bácsi Ninda mellett, miközben kis mozsárban szárított dzsehamleveleket tört porrá. – A szeszkina fűszerezése pedig még bonyolultabb. Hikkigu talán nem említette, de először csinálja közönség előtt.
– Miért olyan bonyolult a fűszerezése? – kérdezte Ninda.
– Nagyon egyszerű okból. Amíg a szeszkina-hudda tart, a szeszkina soha nincs kész. Megolvasztjuk a sajtot és fűszerezzük, de aztán ki is veszünk egy-egy adagot. Honnan tudod, hogy az üstben maradt szeszkinában milyen a fűszerek aránya, mennyi és milyen sajtot, mennyi fűszert tegyél bele azután?
– Sokat kell tanulni – bólogatott Hikkigu. – Két évig csak azt, hogy melyik fűszert melyikkel szabad keverni, milyen arányban.
– Minden adag egy kicsit más – mondta Angrolími, aki Nindával szemben ült és éppen aurí-szane sajtot darabolt. – Éppen ezért kicsik a szeszkinatálak, hogy sokféle ízt megkóstolhassunk.
– Mint a fengrában – nevetett Hikkigu. – Minden fengiri egy kicsit más.
– Így van – bólintott Angrolími. – A gépkonyha ezt is el tudja készíteni, akármikor rendelhetsz gépi gyártású szeszkinát. De szeszkina-huddát csak úgy tarthatsz, ha egy hargaun keveri a sajtot meg a fűszereket.
– Ilyesmi van sok – magyarázta Nindának Líringisz, Szamku nővére. – Ómgit ettél már?
Ninda bólintott.
– Egyszer-kétszer.
– Tehát nem ettél. Az ómgi sem csak fűszerezett vaj, hanem műalkotás. Az ómgimesterek sok ezerfélét tartanak számon, mennyit is, Szamku?
– Azt hiszem, a csoportok lehetnek vagy ötszázan, és mindegyikben van jó pár tucat típus. Nem tudom, én csak készítem az ómgit, de nem számolgatom…
Hikkigu kiemelt egy adagot a szeszkinából és kitálalta Líringisznek, aki nímikekszet mártott bele és elfogyasztotta.
– Mindenki másnak a mestere – mondta Angrolími derűsen. – Szamku az ómgié, Hikkigu talán egyszer a szeszkináé, Ninda a fengráé…
– Az ám, az a neng-teki julki, az parádés volt – nevetett Hikkigu. – Ilyen ellenféltől kikapni is öröm.
– Nekem a julkihan jobban tetszett – felelte Angrolími, kitartóan nézve a csendesen mosolygó Nindát.
– De hiszen nem kapta el.
– Nem értesz te semmit, sien – mondta Líringisz. – Már a julki előtt is vezettek. Ha a julki pontszámát hazaviszi, nektek már esélyetek sincs. Még a büntetés levonása után is nyertek. Amúgy is továbbjutottak már.
Angrolími bólogatott.
– Megmutatta, hogy tud ilyet dobni, de nem döngölt földbe benneteket. Ninda egy…
Kicsit elgondolkodott.
– Mondd, sien, tudod, mi az, hogy seuru?
Ninda kurtán megrázta a fejét.
– A seuru egy díszítő jelző az ősi szúni nyelven. Nem sokan kapnak. Mind egyedi. Némelyik egész életében elkíséri az embert, a nevével együtt emlegetik, mint például Szukkitun Immáhan-hisszaurí seuruja azt jelenti: az Immá folyó szépségének megörökítője. Hát most te is kapsz tőlem egy seurut. Ninda Szilkurin-ífang-rerri. Azt jelenti, önzetlen és nemes lélek.
Ninda csak mosolygott és nem szólt semmit. Megköszönni csak a köznapi ajándékot szokás, és aki különleges ajándékot kap, az fontos és nem beszél. Mint a sáhaddahum.
Kis csend támadt, ünnepélyes, komoly csend, fokozatosan terjedt végig az asztal mentén. Valahonnan távolabbról megkérdezte egy férfihang:
– Mi történt, miért hallgattatok el?
– Ninda seurut kapott Angrolímitől – felelte egy lány.
– Nahát – mondta a férfi. – Mi az?
– Szilkurin-ífang-rerri. Önzetlen és nemes lélek.
– No lám csak. Ugye ő az a lieha kislány Szindoriáról?
– Nem lieha már – felelte Angrolími hangosan, hogy távolabb is értsék. – Talán soha nem is volt az. Olyan, mint aki mindig is köztünk élt.
Ninda szelíd mosollyal föltette a szeletelőlapot az emelőre, ami az üsthöz viszi, levette róla a következő adag sajtot és kockázni kezdte.
Igen, olyan, mintha mindig is köztük élt volna. Karisszinankor még csak hat éve lesz, de úgy jár-kel a hajón, mint egy született szúni. Már csak négy év, és meglátja Szúnahaumot is, de már régóta tudja, hogy ott is úgy fog járni-kelni, mint egy született szúni. Bárhol a Testvériségben. Ő ide tartozik.
Erről minden átmenet nélkül Ámmaít és Hait jutott eszébe. Entilu külkapcsolati gauran az ő véleményét is kikérte, mert ő már ismeri őket, és a szihannat-séharun azt tervezte, hogy megnyeri Ámmaítot a Testvériség számára, afféle összekötőnek Szindoriához. Ő azt felelte, hogy Ámmaít erre született. Ő egy híd a világok között. Ezen Entilu kicsit meglepődve mosolygott, ő pedig hozzátette:
– Vegyétek föl a Testvériségbe.
– Az Élet Fájára? Nem túlzás ez?
– Nagy a Sínisuál, elfér alatta még két ember – idézte Ninda a régi mondást kicsit megváltoztatva.
– No igen. De végül is a cél a kapcsolatok helyreállítása Szindoriával, ez másképpen is lehetséges.
– Nem, Entilu. A cél az, hogy helyre tegyük ennek a két embernek az életét. Amikor engem befogadott a Testvériség, mi volt a cél? Hogy egy nap nagy fengrájátékos legyek? Hogy megtaláljak Sielunton egy elveszett gyereket? Ugyan. Az volt a cél, hogy életet adjatok nekem. És kitűnően sikerült. Ennél kisebb téttel soha hozzá se szabad kezdeni.
A férfi egy darabig elnézte őt a hiperfonon át, aztán azt mondta, rendben, megbeszéli a többiekkel az állampolgársági meghívást.
Jó pár napja ennek. Tegnap a Hilgerip elleni meccs után hívta Entilu, elmondta, hogy az ajánlatot elfogadták, és már folyik a felvételük. Ámmaít még nem hívta, nyilván el van foglalva, most tele lesznek új élményekkel, időbe telik, amíg megszokják. Neki könnyebben ment, hiszen azelőtt nem is volt élete. Nekik volt, egészen másfajta.
Hát majd bizonyára felhívják és elmondják, hogy érzik magukat a Testvériségben.
←nh-1 julki [64] Százhuszonnégy évesen kapta az első seurut. Szilkurin-ífang-rerri. Méghozzá a fhangífilozófia egyik neves mesterétől, Angrolímitől. (Hiragi: Akik Nindává tették, Angrolími, 27.) :: Aulang Laip, 43 616. dzsirat saurgéman, 553nh‑1 nh-2 szeszkina-hudda [-17] Nagy a Sínisuál, elférünk alatta mindannyian. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára) :: Aulang Laip, 43 616. higit sillíman, 900nh‑2 nh-3 úldóra [50] Ősi Földről hoztuk ezt a bölcsességet, amely öregebb, mint az emberlakta Galaxis, öregebb, mint – egy kivételével – bármely világ a Galaxisban. A környezet szent és sérthetetlen. Annak a politikusnak, kormánynak, államrendszernek, amelyik programjába vesz egy környezetszennyező tevékenységet, meg kell buknia. Azonnal. (Ílgaszaumi, Feddardin elmélkedéseiből, 19. sómir, 6. singir) :: Aulang Laip, 43 616. szahut nisszugópan, 611nh‑3→
ph-19 id [-293] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -230 (2134 › 60:40) 732 331 szó (704 147+24 041+4143) 5 072 593 betű (4 908 777+163 816) 5 610 125 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 31. 17:04 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |