„Sosem kereste az alkalmat, hogy még tovább növelje hírnevét, gyarapítsa hőstetteinek számát. De olyan Galaxisban élünk, ahol ezek folyton kínálták magukat.”
Hait Kirísz: Ninda, 460.
Alara Viti
43 702. famut nisszugópan
770
– Hojjá, sigiligi, hojjá!
Nari gyorsított, ahogy leértek a domboldalról a síkságra. Éleset tülkölt, hogy elriassza útjából a dondákat, amik egymás hegyén-hátán tülekedve igyekeztek kitérni az útjából. Pár lépés után azonban irányt kellett váltaniuk, hogy Varo útjából is kitérjenek; nem volt elég az intelligenciájuk ennek felmérésére, csak céltalanul kószálni kezdtek. A nyáj megtömörödött a domb és a folyó között, de ez mindig így történt, Rana Variki előre szólt róla nekik.
– Hojjá, hojjá, sigiligi! – rikkantotta Szinensi, és Varo száguldva került meg egy csapat dondát, mielőtt azok elérik a folyót. Jól úsznak, és nem lenne jó ötlet a vízben üldözni őket, a mindzsek hamarabb kifáradnának.
– Heeejje sóóó – mondta Rogu Dorvi mély hangon, széles félkört írva kezével a levegőbe, amire a négy kutya csaholva szegődött Varo nyomába, és nekiláttak jobbról visszaszorítani a dondákat a fő csapásra. Szinensi megállította Varót a folyóparton, Ninda csak lassított, balra kerülte meg őket Narival, aki egyszer csak ugrott egyet balra és a jobb mellső lábával oldalba rúgott egy dondát, amelyik elkalandozott a nyájtól. Az állat nyikkant egyet és rohant vissza a tömegbe.
Végre helyreállt a rend, a négyezer donda visszatalált a megfelelő irányba. Aini megcsendítette a tilimilit, és a fehér bundafolyam elindult Rati nyomában. Gyorsítottak.
– Hojjá, hojjá – kurjantotta Ninda megint, és Nari teste megnyúlt, ahogy egyre növekvő sebességgel vágtatott a réten. A többi mindzs is rákapcsolt, a kutyák visszaugráltak a siklólapokra, ezt a sebességet semmilyen kutya nem tudja tartani. Tíz mindzs és négyezer donda lábdobogása zúgott végig a réten.
– Hojjá, hojjá! – harsant most Rana Variki hangja, és a dondák még jobban gyorsítottak. A mindzsek hosszú lábaikkal valósággal repültek mellettük. – Hojjá, sigiligi, hojjá!
Az eszeveszett hajsza tovább gyorsult, a donda és a mindzs a Galaxis tíz leggyorsabban futó állata közé tartozik, és meg is van az ehhez illő mozgásigényük. A donda húsa ehetetlen, ha nem fut eleget.
– Hojjá, hojjá! – rikoltotta Ninda, Nari már valósággal úszott a levegőben, alig pár ríginre előttük néhány donda vágtázott, mint az őrültek, ha egy pillanatra lassítanak, akkor csak a szerencséjükön múlik, hogy Nari át tudja-e ugrani őket.
A síkság letaposott, gyorsan növő füvén semmilyen látható jel nem mutatta, hogy hol vannak és merre tartanak, csak a mindzsek és a terelők tudták az irányt. A dondák nem, azok csak rohantak előre, vitte őket a nyájösztön és a mozgásigény. A hosszú csíkban elnyúló nyáj fékevesztett sebességgel robogott keresztül a síkságon.
Hirtelen megszólalt Aini hangja.
– Jellu, jellu!
Ninda is látta már a jellut valahol elöl a messzeségben, egy széles, lapos épület, az a céljuk. De még jó időbe telt, amíg Rana Variki lassítást vezényelt.
– Hejje só, heeejjeee, heeejje sóóó, misszan, misszan, rakavataniri! Heeejje sóóó!
A mindzsek fegyelmezetten lassítottak, ők értették a parancsot. A dondák a mindzsekhez igazodtak, meglehetős késéssel, jóval megelőzték őket, de ez nem is volt gond, már vonzotta őket a jellu, az otthonos környezet.
– Atanari! – harsogta Rana Variki, ez volt a figyelmeztetés, hogy lefékezi a nyájat. Mindenki lelassította a hátasát még jobban és kitért oldalra, mielőtt rálép egy-két dondára. Rana Variki feltartotta az atanarit és bekapcsolta. A leghátul rohanó dondák hirtelen lelassultak, aztán az előrébb levők is, az elektromos fékezés hátulról előre végigterjedt a hatalmas csíkban hömpölygő nyájon, s végül már csak egy szaladó ember gyorsaságával futottak be a jelluba, és ott megálltak.
A hét ember összegyűlt a jellu kapujánál. A lányok és négy viti dondaterelő: Rogu Dorvi, Kiru Parani, Kani Havari és a vezetőjük, Rana Variki.
– Jó rohanás van – mondta Rana Variki elégedetten. Nem volt már fiatal ember, de amikor nyeregbe szálltak, ő könnyebben pattant föl a mindzsre, mint a lányok. Megdörzsölte ritkás, rövid fehér szakállát. – Ti ügyesek lányok. Nem féltek nagy minti rohanás.
Minti volt a mindzs neve viti nyelven, átvétel a szúniból.
– Leültök most ti állatok, és levesztek nyeregek. Mintik most már pihen, eszik fű.
A lányok engedelmesen leszálltak, leemelték a nyergeket és felakasztották egy tartóra. Aztán megköszönték a terelőknek a vendéglátást és beszálltak az aungirba, ami mögöttük jött, arról nézte végig a rohanást Sileni, aki túl kicsi volt még ehhez, és Nomboka, aki viszont túl nagy, a hosszú lábaihoz nem lett volna elég magas egy mindzs.
A város a hegyekben épült, a hatalmas síkság közepén emelkedő kicsiny hegykoszorú belsejében. Alara Viti fő gazdasági ágazata az állattenyésztés, és csupa nagyon helyigényes fajt tartanak: dondát, mindzset, hanarit, nakivirit. Ezért a városok a hegyekben vannak, és a nagy síkságokat a mezőgazdaságnak tartják fenn. Alara Viti nagyrészt sík világ.
A másik fő bevételi forrásuk az idegenforgalom. Egy ilyen gazdaság – paraniri –, ahol pár ezer állatot nevelnek, naponta egy-két tucat vendéget fogad, amikor egy szúni vagy más országbeli kereskedőhajó érkezik hozzájuk. Máskor feléjük se néz senki. A városokban – tizenöt város, tíz-tizenkétezer lakossal – minden második házban ajándékbolt, étterem, büfé, ruhaüzlet. A viti népművészet messze spirálon híres. Nindáék is viti hímzéssel díszített kendőket kaptak ajándékba Harini Tilitől, Aliki város polgármesterétől. A viti stílus kicsit emlékeztet a thabbuanra, gazdag színvilágában legalábbis, de nem kedveli a geometrikus formákat, a virágdíszek dominálják, köztük helyenként apró, tarka madarakkal.
Nem volt nehéz megállapítani, hogy Alara Viti szegény világ. A Viti Állam fővárosa nem itt van, hanem Hapirvini Vitin, ahonnan már kapnak valamicske pénzt, de nem sokat, és még csak rövid ideje, amióta ott megnyílt a titánbánya, és végre komolyabb jövedelmük is van. Hapirvini Viti persze mundzsarad, a Testvériség szerződés szerint veszi meg tőlük a titánt, jelenleg tíz százalékát feldolgozva, a többit ércként.
Nagyon nehezükre eshetett, hogy úgy üdvözöljék Nindát, mint bárki mást. Ő csak Harini Tilitől tudta meg, amit Alara Vitin mindenki tudott, hogy tíz nappal ezelőtt összeállítottak egy pályázatot és beadták a Ninda Alapítványnak. Most az egész világ, sőt az egész ország lélegzet-visszafojtva várja a választ. Egymillió palant kértek egy hildzsamhajóra, amivel kitermelhetnék a világ gyűrűjét alkotó sziklákat. A fele vasérc, ami több százmillió amdzsrét jelent. Az egész gazdaságuk új alapokra kerülne, ha csak egy százalékot ki tudnának termelni.
Tisztában voltak vele, hogy Ninda érkezésének semmi köze a pályázathoz, és azzal is, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ott lesz a döntéshozók között. Az alapítvány csillagszerte hirdette: Ninda fenntartja magának a jogot, hogy beleszóljon a pénz odaítélésébe, de azt a jogot is, hogy ha úgy kívánja, távol tartsa magát a döntésektől.
A vitiknek nem ez számított. Harini Tili fogalmazta ezt meg világosan:
– Nekünk sose volt annyi pénzünk, hogy azt tehessük meg az életünk, a világképünk középpontjának. Téged nem azért tisztelünk, mert sok pénzed van, és nem is azóta, amióta van. Azért szeretünk és tisztelünk, mert te vagy Ninda.
←pe-5 Ninda-történetek [-9] Annyi sok mitikus hős van, akikről történetek sokaságát költötték. Nindáról igyekeztünk semmilyen történetet sem költeni. Éppen elég mitikus az igazság is. (ÀLAN: Hősköltemény) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 61. ńaũḱan 29., a lila órájape‑5 pe-6 rohanás [24] Sosem kereste az alkalmat, hogy még tovább növelje hírnevét, gyarapítsa hőstetteinek számát. De olyan Galaxisban élünk, ahol ezek folyton kínálták magukat. (Hait Kirísz: Ninda, 460.) :: Dzsisszáfaur, Alara Viti, 43 702. famut nisszugópan, 770pe‑6 pe-7 séta [-22] És az avrenkoldi tanácskozás. Harminc állam küldöttsége, állami vezetők a spirálkar minden jelentősebb országából, minket kivéve. Egyedül neki nem volt semmiféle tisztsége, rangja. Egy apró, törékeny asszonyka fehér köntösben, két haundával és egy haudzsival. És egyedül őt övezte megkülönböztetett figyelem, szeretet és tisztelet, aki a legkevésbé sem tartott igényt rá: az én anyukámat. (Sileni: Ninda élete, 795.)pe‑7→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 (2134 › 60:41) 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |