„Nehéz volt elhinni, hogy ez a kislány, aki egyszerre akarja látni egész Szúnahaumot, a Felhőt, de a Galaxist is – ez a kislány egyszerre csak beköltözik egy kis kunyhóba a mi kedvünkért, és itt marad. Bármilyen szép is a környék. Nem is maradt, megnézett mindent. De mindig hazatért. Élete nagy részét itt élte le.”
Ámmaít Ídara: Barátságom Nindával,
703.
703.
Jasszani-Haugímú
43 619. muhat nesszihuran
namindan-jalgakin
362
Este sokáig beszélgettek a síparadicsom egyik janníhaumában, aztán már nem mentek máshová, ott töltötték az éjszakát. Másnap délelőtt repültek Jasszaniba, hogy megnézzék a házaikat. Most csak hárman voltak, a lányok hazamentek a szüleikhez.
A Haugímú nevű környék csak néhány mati gyaloglásra volt az óvárostól, de úgy nézett ki, mint egy falu. Utcák nem voltak, a házakat pázsit és kert vette körül, főleg haszonnövények, amik nélkül a szúnik elképzelhetetlennek tartották a kertet, és jócskán voltak fák is. Az ő házaik közvetlenül egymás mellett voltak, pár rígin volt köztük, az ajtók kissé ferdén egymás felé fordultak, ahogy Ámmaít beállította az irányt. A két ház között állt egy hatalmas huhalli, sárgászöld lombja mindkét házat betakarta, pedig Ámmaítéké kétszintes volt. A házak egészen közel voltak a Lenguhoz, csak át kellett sétálni az erdősávon és ott voltak. A másik irányban, a csatornától távolodva folytatódott Haugímú az elszórt házacskáival, aztán jött egy kisebb, sűrűbb házcsoport, Haugímahien, és egy újabb erdősáv, ami már elkezdett felkapaszkodni a Laulu oldalán. Ez volt a Dzsimbandon legközelebbi magaslata, kétezer-ötszáz rígin – vagyis még ezer a völgy fölött –, erdős foltokkal, jókora rétekkel, néhány kiugró sziklával, amiket kedveltek a hegymászók, s a tetején kilátóval. Mint a hegyoldalakra általában, ide sem csővezetéken vitték fel a vizet, hanem kis robotok röpködtek tartályokkal és öntözték a növényeket, mindig annyi vízzel, amennyit fel tudtak szívni és elpárologtatni, hogy aztán az insáhirun levigye a nedvességet a Sénin-peremre.
Mivel a völgy maga is ezerötszáz rígin magasságban volt, az insáhirunt itt jobban lehetett érezni, a szabad ég alatt kissé lobogott a hajuk, a fák levelei. Ez enyhítette a szélesség miatti meleget. Összességében nagyon kellemesnek találták a klímát. Szúnahaumon ezen a magasságon még éppolyan sűrű a légkör, mint az alapszinten, egész Szúnahaungaurnak nincsen egyetlen hegycsúcsa sem, ami kilógna a légkörből.
A házaik pontosan olyanok voltak, ahogy kérték. Nindáé halványsárga, mint a suhepvirág, a másik sárgászöld, majdnem mint a huhalli levelei. Ninda kicsiny háza nem állt másból, mint egy kis szobából, ahová egyenesen a szabad ég alól lehetett belépni, és a végében volt egy kis fürdőszoba meg egy valamivel nagyobb konyha egymás mellett.
– Ez nem különb a gantirlakásodnál az Aulang Laipon – mustrálta Ámmaít a szobácskát. – Legfeljebb hogy itt konyha is van. A rajzon valahogy megnyerőbb volt.
– Nekem ez is bőven elég. Mihez kezdenék kétszer ekkora szobával, vagy pláne kettővel?
A szobában nem volt más, csak egy széles ágy a sarokban, egy asztal, egy szék meg egy polc, amire az automaták persze már szépen kirakták Ninda holmiját. Hait arra gondolt, hogy voltaképpen még soha nem látta Ninda összes ingóságát így együtt. Alig volt valamije. Az áintliemi emlék, amit nekik is megmutatott, a különféle színű vállszalagok, amiket sinnarszésiként, dzsuórként, sáhaddihatunként kapott, a kis fehér doboz, ami minden felnőtt szúninak van, benne puha párnácskán a haundája… apró műanyag talapzaton egy kis piros drágakő, amit valamelyik bányavilágon kapott… meg még egypár apróság. Néhány ruhadarabon, a fhangídóarkészleten, a suagon és a haundán kívül csak emléktárgyai vannak. Néhány ruhadarab? Még alsóruhából is csak kettő van neki, ő egyszer szóvá is tette, amire Ninda azt felelte, még kettő is sok, hiszen meztelenül alszik, azalatt az összes ruháját bőven kimossa és megszárítja a gép. Elég lenne egy is. Ő nem tudott mit felelni neki. Mondja, hogy tönkremegy az állandó mosásban? Minden szúni naponta mossa a ruháját, ahogy leveszik, bedobják a gépbe, dehogy megy az tönkre, Lẽynï úr mesélte még valamikor, aki textíliákkal kereskedik, hogy a szúniknak lehetetlen eladni bármiféle sỳÿndoṙeìai gyártmányú szövetet, mert udvarias mosollyal megkérdezik, hogy ezt ugye viccnek szánta. A szúni textíliák mindent kibírnak, Nindának csak akkor kell megválnia a ruhadarabjaitól, amikor majd kinövi őket. A Galaxisra, az Őrzők közönséges pólót és vékony nadrágot hordanak, de az tökéletesen tűzálló! Meg is van az ára, Lẽynï úr erről is mesélt, hogy a legolcsóbb szúni szövet tekercsenként egy ezres. Azért a köntösért, ami most őrajta van, otthon… Sỳÿndoṙeìán simán elkérhetne ötezret, még tízet is. Azt pedig nagy összegbe le merné fogadni, hogy az Őrzők által hordott tűzálló textil ennek a többszörösébe kerül.
A fürdőszoba szúni ízlés szerint mindennel el volt látva, a konyha hasonlóképpen, persze élelmiszer semmi nem volt benne, de megvoltak az alapfelszerelésű konyhához tartozó kellékek, tányérok, evőeszközök, igaz, hogy nagyon kevés, de indulásnak elég. Szépen elrendezve a konyhaszekrényben. Egyszerű hidrogénlézeres tűzhely, teljesen üres hűtőszekrény, mosogatógép, no meg a konyha falainak felét kitöltő, szintén teljesen üres polcok. A szakemberek egyszer elkészítették ennek a háztípusnak a tervét, bizonyára több ezer vagy több tízezer évvel ezelőtt, s attól kezdve minden példányba automatikusan berakják őket. Ez mind benne van az árban, ami töredéke annak, amiért Sỳÿndoṙeìán a puszta falakat kapja az ember, ott átadáskor egyedül a fürdőszobának és a konyhának a vízvezetékre csatlakozó elemei vannak beépítve, meg a mennyezeti világítás.
Az ő házuk jobban hasonlított arra, amit elképzeltek, persze annak több időt is töltöttek a kiválasztásával. A bejárati ajtó a nappaliba nyílt, körülötte két szoba, konyha, fürdőszoba, mellékhelyiség. A bejárat mellett a lift. Az emeleten még négy szoba, másik fürdőszoba, mellékhelyiség, amiket egy kis folyosó kötött össze. Az egyik földszinti szobát rendezték be az automaták, és elhozták az Aulang Laipon tartott bőröndöket is, azokat a mellette levő szobába tették be. Nem nyitották ki őket, nem is tudták volna, kombinációs zár van rajtuk.
A házak teteje lapos volt, körben korláttal, a lift fölvitt oda is; voltak szúnik, akik ülőgarnitúrát tettek a tetőre és oda jártak föl beszélgetni.
– Hát… mindent láttunk – ült le Ámmaít az egyik emeleti szobában a földre. – Még jóvá kell hagynunk az építkezést, aztán nekiláthatunk bebútorozni. Remélem, azt meg lehet csinálni az ünnep előtti napokban.
Ninda nevetett.
– Mindig mindent lehet, az ünnep kellős közepén is foglalkozhatsz ezzel, csak akkor lemaradsz egy csomó érdekes dologról. Én már jóváhagytam az enyémet, és nincs is szükségem több bútorra.
A két felnőtt egymásra nézett. Hát akkor Ninda letelepedett? Mert elköltött tizennégyezer palant a kétszázezerből, aminek nem tulajdonít semmiféle értéket?
– Mi a gond, sien-Hait?
Hait úgy döntött, kimondja.
– Mondd, te most tényleg letelepedtél itt?
– Hát nem ezt mondtam?
– De itt is fogsz maradni?
– Nem örökké, de többet leszek itt, mint máshol. Hé, én Hangikun Szesszinan Nindarangi Szilun Rienszá vagyok, csillaggyermek a liktenit-upeszektől, Szúnahaum és Aulang Laip lánya, ha én valamit mondok, az úgy is van!
←nj-21 szupernóva [101] A Sunnul halmaz Nimdzsi nevű részében nagy erejű szupernóva-robbanás történt. Óvintézkedésre nincsen szükség, a szupernóva messze esik a lakott területektől. (Ílgaszaumi, Galaktikus Hírek, 43 400. sziangdzsan)nj‑21 nj-22 házak [-11] Nehéz volt elhinni, hogy ez a kislány, aki egyszerre akarja látni egész Szúnahaumot, a Felhőt, de a Galaxist is – ez a kislány egyszerre csak beköltözik egy kis kunyhóba a mi kedvünkért, és itt marad. Bármilyen szép is a környék. Nem is maradt, megnézett mindent. De mindig hazatért. Élete nagy részét itt élte le. (Ámmaít Ídara: Barátságom Nindával, 703.) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 619. muhat nesszihuran, namindan-jalgakin, 362nj‑22 nj-23 éjfél [77] Zárd ki a külvilágot és nézz önmagadba. Mit látsz? Egy másik világot? Akkor ezzel beláttad, hogy minden egyes szembejövőben találsz még egyet. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 81. sómir) :: Szúnahaum, Jargunnur-Szíhauganní, 43 619. namindan-szisszakin, 948nj‑23→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |