„A szindorok tizenöt éve rajongtak már Kíreánért, amikor én feltűntem. Hát elkezdtek énirántam is rajongani. A kettő között nemigen volt semmi különbség. Miért, hogyan, mitől lett volna?”
Ninda: Nemlétező politikai beszédeim,
447.
447.
– Miből vontad le ezt a következtetést? – kérdezte Nomboka. – A Testvériségben tapasztaltad?
– Nem kellett bárhol tapasztalnom. Ez egyetemes emberi tulajdonság. Vegyünk egy alapjában véve buta embert, aki valamilyen okból vezető pozícióba kerül. Van egy csomó munkatársa, akik alatta állnak a hierarchiában – hiszen ő a vezető –, de okosabbak nála. Éreztetni fogják vele, mert egy művelt, intelligens ember joggal érzi sértve magát, ha egy nála rosszabb képességű ember utasítgatja. Ettől ő fogja sértve érezni magát, és igyekszik megszabadulni a nála jobb képességűektől, elküldi, kiutálja őket. Újakat vesz föl helyettük, olyanokat, akik nála is butábbak, mert velük szemben fölényben érzi magát. Ezekkel az emberekkel ugyanez játszódik le, ők is olyan alárendelteket keresnek maguk mellé, akik biztosítják a fölényérzetüket. Kellő idő elteltével az intézményben eluralkodik az, hogy minél alacsonyabb rangban van valaki, annál ostobább. Gondolom, ezt a jelenséget már sokan tapasztalták a jelenlevők közül.
Egyetértés látszott az arcokon.
– No igen – bólintott Nomboka –, de amint elmondtad, Kíreán szindor elnök hibája nem az ostobaság, hanem az erőszakosság.
– Az ugyanaz. Ha valakin azt látod, hogy ostoba, tudhatod, hogy erőszakos is, mert csak így érvényesülhet. Ha viszont valakin azt látod, hogy erőszakos, akkor tudhatod, hogy ostoba is, mert csak az ostoba embernek van szüksége erőszakosságra, hogy érvényesülni tudjon. No persze… hacsak nem veszi körül csupa ostoba, erőszakos ember, akik között csak úgy boldogul, ha ő is erőszakosan lép fel az igazsága érdekében. Tény, hogy Szindoria államberendezkedésében ez a helyzet már létrejött, hiszen az ostoba elnök sok éve hatalmon van, mostanra mindenhol, minden állami pozícióban ostoba emberek vannak.
– Értem. De akkor hogy lehet, hogy a kormányban csupa diplomás, sőt többdiplomás, művelt, széles látókörű embert találunk?
– Nem az az ostoba, aki még az írás-olvasással is hadilábon áll. A szindor vezetésben levő emberek egy dologban mindenképpen ostobák: azt hiszik, hogy lehet egy országot úgy vezetni, ahogyan ők teszik. Azt hiszik, hogy attól, hogy az elnöki posztot eddig Kíreán töltötte be, ennek ezentúl is így kell lennie, sőt ezentúl is így lesz. Ez egy nagyon fontos része az ő ostobaságuknak. Más országokban is hallottam egyébként ilyen kormányokról. Azt hiszik, hogy az az államrend, amit ők kitaláltak, az végleges és visszavonhatatlan, ezentúl már mindig ők lesznek hatalmon, és ilyenformán nem is vonhatják őket felelősségre soha. Ennek pedig az az oka, hogy azt hiszik, hogy az a rendszer, ami nekik jó, az embereknek is jó. Ők jól élnek ebben a rendszerben, tehát mindenki jól él – aki nem, az bizonyára tehetségtelen, ügyetlen, élhetetlen ember. Nem gondolnak arra, hogy egy működőképes társadalom a tehetségtelen, ügyetlen embereket sem hagyhatja éhen veszni, de arra sem, hogy a szegények talán fél százaléka az, aki ezért szegény. A többi azért szegény, mert ők olyan szabályokat találnak ki, amiktől aki szegény volt, szegény is marad, aki pedig nem annyira, elszegényedik. És tudatlanságban marad. Például a közlekedési adó, amit csavargó koromban „útlevél” néven ismertünk. Ha elhagyod a körzetedet, fizetni kell. Nem sokat, de jellemző, hogy csavargó koromban én úgy tudtam, hogy ezer háiért lehet kapni egy hamis útlevelet. Pedig mindössze két hái lett volna a közlekedési adó, ha el akarom hagyni a várost – persze nekem akkoriban az is óriási összeg lett volna. De a szindor kormány módszereinek fontos része, hogy a szegényeket tudatlanságban és megtévesztésben tartják. Elhitetik velük, hogy Kíreán valamiféle mitikus hős, és Szindoria számára a legnagyobb jótétemény, hogy ő lehet a nemzet mindenféléje. Nem egyszerűen elnök, hanem megmentőjük, jótevőjük, a Szindorián eluralkodó nagy össznépi boldogság megteremtője, megtestesítője. Nem tudsz olyan csodadolgot mondani, ami Kíreán ne lenne. Pedig semmilyen különleges képessége nincsen, csak egy zsarnok, aki kidobta a hatalomból az előző zsarnokot.
Nomboka rutinosan fölmérte a közönségen eluralkodó szörnyülködést és kivárt egy kicsit, mielőtt föltette a következő kérdést.
– Hogyan válhatott Kíreán elnök ilyen csodalénnyé a tömegek szemében?
– Ez egyszerű. Amikor hatalomra került, az állami tévék elkezdtek egész nap ujjongani, hogy mekkora szerencse érte Szindoriát ővele, mekkora boldogság, mekkora haszon. Ez ment mindennap. Én akkor még nem is éltem, de Ámmaít mesélt róla. Az állami tévék teremtettek egy alternatív világot, ahol Szindoriát rengeteg baj érte a múltban – ez eleinte valóság volt, aztán különféle sosemvolt titkok nyilvánosságra hozatalával megteremtettek egy sor olyan katasztrófát, amik soha nem történtek meg –, és ellelkendezték, hogy Kíreán zsenialitása folytán ezek nem fordulhatnak többet elő. Másról se szól a propaganda azóta sem, csak Kíreánról lelkendeznek megállás nélkül. Közben azonban hosszú idő telt el, és a Kíreán nevével fémjelzett gazdasági csoda elmaradt, ahogy az összes többi csoda is. Kíreán megöregedett, a rendszer megkopott, és most már csak olyan, mint Herrihapun. Ismeritek Herrihapun történetét? Harcos volt, katona, akinek semmilyen hadi képessége, tehetsége nem volt, csak elegendő szerencséje ahhoz, hogy túlélje a harcokat. Ezért nagyon nagy hősnek tartotta magát. Ment valahol egy sivatagos világ felszínén, összevissza töredezett, horpadt harci űrpáncélban, ment, ment, illetve inkább csak botorkált, alig vonszolta magát. Aztán egyszer megállt, egy pillanatig gondolkodott, összeesett és meghalt. Hát ilyen a Kíreán-rendszer. Még mindig megy előre, bár már inkább csak botorkálni tud, már csak vonszolja magát, de megy előre kitartóan, mert ha megáll, akkor összeesik és meghal. Miért fütyültök?
A széksorokból már egy ideje hallatszott a fütyülés, egyre gyakrabban, mindenfelől. Rövid, éles füttyök. Egy fiú az első sorból fölkelt, felugrott a színpadra és odahajolt a fordítógép közelébe.
– A füttyögetés nálunk azt jelenti, hogy nem tetszik, amit hallunk, de az tetszik, ahogyan elmeséled.
Ninda nevetett.
– Értem. Köszönöm a felvilágosítást. – A fiú barátságosan biccentett és visszaült. – Nekem sem tetszik, amit Kíreán művel a szindorokkal. Millió és millió ember éli le az egész életét olyan nyomorban, ami nem méltó emberhez. A betegeknek nem jut tisztességes orvosi ellátás, gyógyszer. Az élelem kevés és rossz minőségű, a gyerekek elegendő kalória, vitamin, ásványi anyag nélkül nőnek fel, tele vannak betegségekkel… – Ninda széttárta a kezét. – A szegénység betegségek sokaságát eredményezi, megrövidíti az emberek életét, működésképtelenné teszi az ország gazdaságát: Szindorián ma már legalább tízmillió regisztrált munkanélküli lehet, bár az adatok titkosak, és csak találgathatjuk, hogy mennyien lehetnek a nem regisztráltak. Amilyen én is lennék, ha még ott élnék.
– Te nem lehetnél munkanélküli – vetette közbe Nomboka, ügyesen játszva a nem elég jól értesültet. – Gyerek vagy még, nem dolgozhatnál.
– De, dolgozhatnék, ami az életkoromat illeti. A Testvériségben százhatvannyolc éves vagyok, ami Szindorián hét és tíz évnek felel meg, és ott már felnőttkor. Ez is jelentős különbség Szindoria és a galaktikus környék más államai között. A Kíreán-rendszer puszta kegyetlenségből a gyerekeket is munkaképessé számítja, ötéves kortól – ez a Testvériségben mindössze száznyolc évnek felel meg – korlátozottan, hatéves, vagyis nálunk százharminc éves kortól pedig teljesen. Vagyis ott már felnőttnek számítok. Amikor elmenekültem Szindoriáról, Ámmaít, aki később a barátom lett, sokat küzdött azért, hogy visszavonasson egy ellenem kiadott elfogatóparancsot, mert persze büntetőjogilag is felelősségre vonható lettem volna. Ha ott maradok és elkapnak, talán bányába küldenek kényszermunkára. Ha bűnösnek találnak persze. De egy csavargó a szindor bíróságokon már akkor is bűnös, ha létezik.
Éles füttykoncert volt a közönség válasza.
←od-13 egyetem [4] Vannak emberek, akiknek fogalmuk sincsen, hogyan élnek mások a Galaxis más részén – vagy akár ugyanabban az utcában. (Ninda: A fény lúmái, 1525.)od‑13 od-14 egyetem [93] A szindorok tizenöt éve rajongtak már Kíreánért, amikor én feltűntem. Hát elkezdtek énirántam is rajongani. A kettő között nemigen volt semmi különbség. Miért, hogyan, mitől lett volna? (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 447.)od‑14 od-15 kormányváltás [-24] Mindannyiunk legnagyobb ellensége és legjobb barátja. Elvisz és hoz jó és rossz dolgokat. Ilyen az idő. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 31. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śyỳllu 41., a sárga órájaod‑15→
ph-20 id [-408] () :: , , , ph‑20 ·· -333 733 191 szó (704 976+24 072+4143) 5 079 102 betű (4 915 091+164 011) 5 616 726 jel (@537 624) | 692, 69,19%, 417 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2214. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.18.:555, 3088 5. 0:39 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 191 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 19 (2%) 673 |