„Endravé tanulmánya szerint húsz oka van, hogy miért kell Az Első Szíant a metafizikai gondolkodás korszakalkotó művének tekintenünk.”
Angrolími: A fhangífilozófia Ninda gondolkodásának tükrében,
26.
26.
Ílaraut Hallilgómi
43 707. higit karisszinan
711
Artkolven fővárosát Andarkolvennek hívták, ámbár más lakott hely nem volt rajta kívül a világon – ilyenkor többnyire a városnak is ugyanaz a neve, mint a világnak, de voltak kivételek. Andarkolven egy nagy síkságon épült, félsivatagos tájon, ami Nindát némileg emlékeztette Luakeánra, de ez a sivatag sárga volt, nem vörös, és a növényzet olyan volt, amit Szindorián nem ismertek. Narancsvörös szárú, keskeny levelű fűfélék.
Az Ílaraut Hallilgómi a sivatag talajára szállt le, akárcsak például Szaiszon, itt nem volt suárkikötő, csak egy keményre döngölt, óriási földdarab és egy széles út, amelyre leengedték a rámpát a suárkapuból. A másik kapu zárva maradt. Az utasokért kisbuszok jöttek fel a rámpán, be a suár előterébe, ott lehetett beszállni.
Ninda rögtön a kiszállásnál különvált a családjától, akik jobbra indultak a város főterén, ő pedig balra. Jókora piac volt itt, hasonló ahhoz, amilyent már látott Szúnahaumon, Auríhaumon, Saunison, Tuolrén, Hinnuldudon, Kaindímban és Luakeánban is. Ez némileg rendezettebb volt a legtöbb űrkikötőbeli piacnál, ez a része legalábbis; itt csak gyümölcsöt árultak, egyforma asztalokon, amiket szépen sorokba rendeztek, s mögöttük állt vagy ült a tulajdonos.
Artkolven nem volt gazdag világ, de a piac választékán ez nem látszott. A legtöbb árus húsz-harmincféle gyümölcsöt kínált, némelyik még többet, ezért egészen kicsiny mennyiségek voltak az asztalokon, s ha Ninda kért valamit, az árus mögötti ládák közül hozott oda egyet az automata, hogy válogasson kedvére. Sok gyümölcsöt vett, hiszen szerették, persze jóval drágábban, mint a Testvériségben, és az összes itteni gyümölcs otthon is kapható volt. De Nindát sem az nem érdekelte, hogy mennyi pénze van, sem az, hogy mennyit ad ki. Soha nem kellett takarékoskodnia: szindoriai gyerekkora idején nem volt miből, amióta pedig szúni volt, mindig több pénze volt, mint amennyi kellett. Még a kezdeti időszakban is, amikor napi egy palanja volt, de egy ezredre sem volt szüksége.
Az egész Galaxis tudja, hogy Ninda minden képzeletet felülmúlóan gazdag lett Az Első Szían jóvoltából. Furcsán venné ki magát, ha még egy kis gyümölcsöt se venne.
Az árusok és a vásárlók is fölismerték persze, kapott rajongó köszöntéseket, és barátságosan viszonozta, ahogy szokta. Aztán gondolt egyet, megkerülte az egyik asztalt, és megállt egy asszony mellett, könnyedén nekidőlve a gyümölcsös asztalnak.
– Te vagy hát Ninda – ezzel köszöntötte az árus, szúni nyelven, amikor megállt az asztala előtt. Nagy, narancssárga, legömbölyített kocka alakú anszevek sorakoztak rajta, egy kiskosárban hinadzsri, néhány szem ilgalvat a sárga fajtából, és egy doboz limargu. A szokás azt diktálta, hogy a kirakott gyümölcsök mennyisége jelezze, melyikből mennyi van készleten, eszerint anszevből volt a legtöbb.
– Te vagy hát Henki Talevan Arvot – bólintott Ninda szokásos nyugalmával. Az árusok neve ki volt írva egy táblácskára, szúni írással, mert persze itt is a Testvériség számított az első számú vásárlónak.
– Mit adhatok? – kérdezte az asszony.
Ninda nem válaszolt, csak szembenézett vele. Fáradtságot és szomorúságot látott az arcán. Még innen lehetett az ötszázon, sötétszőke haja volt, olyan világos bőre, mint Nindának, és nemigen alhatott az utóbbi időben.
– Úgy látom, valami gondod van.
– Nem lényeges… mit adhatok?
Ninda kivett egy fél marék hinadzsrit, megkerülte az asztalt, otthonos mozdulattal megfordította az egyik üres gyümölcsösládát, és ráült az asszonnyal szemben.
– Elmeséled, mi az a nem lényeges? – kérdezte, és bekapott egy gyümölcsöt. – Finom édes, tényleg jó.
A nő csak nézte.
– Most komolyan meséljem el neked a problémáimat?
– Miért ne?
– Miből gondolod, hogy rád tartozik?
– Minden problémánk mindenkire tartozik, ha úgy akarjuk. Te döntöd el. Én addig eszem egy kis hinadzsrit.
Egy vásárló állt meg az asztal előtt, a nő odafordult hozzá, de zavarában elfelejtett megszólalni. De a vevő is, egy középkorú férfi, mert meglátta Nindát az asztal mögött ülni és hinadzsrit enni, a jól ismert nyugodt, szelíd arcával, a fehér köntösében, és csak bámulta. Az a hír persze már elterjedt, hogy itt van Artkolvenen. De hogy szembetalálja magát vele, amint egy árus mellett ül és gyümölcsöt eszik…
Azért sikerült lebonyolítaniuk a vásárlást, a férfi elment és magával vitte az emléket, hogy Ninda ott ül, gyümölcsöt eszik és barátságosan néz rá.
– Kérdezhetek valamit? – fordult a nő Nindához.
– Azért, mert kíváncsi vagyok – felelt Ninda a még föl sem tett kérdésre. – És azért vagyok kíváncsi, mert ember vagyok. Mert volt az úgy egykor, hogy egy állat kíváncsi volt, elkezdte vizsgálni az őt körülvevő világot, megpróbálta kitalálni, hogy a dolgok hogyan történnek és miért. És megszületett az ember.
– Ezt értem. De miért éppen énrám vagy kíváncsi?
Ninda vállat vont, fölállt, az asztalhoz lépett, kivett még néhány szem hinadzsrit, és visszaült.
– Miért ne? Én minden ember életére kíváncsi vagyok, de minden emberrel nem tudok beszélni. Még itt Artkolvenen sem. Hát beszélek azzal, akivel tudok. Elsősorban veled, mert látom, hogy bánt valami.
Az asszony mélyet sóhajtott, leült egy másik gyümölcsösládára, Ninda pedig ismét fölkelt és közelebb hozta a hinadzsris kosarat, hogy ehessenek beszélgetés közben.
– Melyik a személyneved? Még nem ismerem az itteni neveket.
– Henki. Jól van. Szóval elvesztettem az állásomat, és a gyümölcsből nem tudok megélni. Hamarosan kitesznek a lakásból, és akkor a gyerektől is meg kell válnom.
Hidegen, érzelemmentesen beszélt, mint aki már nagyon sokszor végiggondolta és sok embernek elmondta ezt.
– Miért vesztetted el az állásodat?
– Csődbe ment a cég. Anszevtermesztéssel foglalkoztunk, de… nem tudom, mi történt, talán rossz volt a gazdálkodás. Nekünk nem mondták meg.
– Értem. Mikor van az a hamarosan?
– Erre a csíkra még ki vannak fizetve a számlák, vagyis negyven napom van munkát találni. Csak hát… nincsen.
– Ismerős helyzet. De azt gondolom, megoldható. Munkahelyeket kell teremteni. Cégeket létesíteni, amik munkát adnak az embereknek.
– Tudod, mennyi idő az? Tudom, hogy neked sok pénzed van, de ez akkor is nagyon sokáig tart.
– Hány embert tettek ki a cégedtől?
– Négyszázan voltunk, gyümölcsmunkások, logisztikusok… még az igazgatók is munka nélkül maradtak, mindenki.
Ninda nyugodt mozdulattal előhúzta a suagját, és egyet érintett rajta.
– Mekkora a munkanélküliség Artkolvenen?
Néhány pillanat alatt megvolt a válasz.
– Huszonegy százalék – felelte Ríneszi a Szolgálattól.
– Az hány ember?
– Száznyolcvanezer munkaképes emberből… körülbelül harmincnyolcezer.
– Itt ülök a főtéri gyümölcspiacon. Kérd meg az ország vezetőjét, hogy jöjjön ki ide hozzám.
S eltette a suagot. Henki megütközve nézett rá.
– Az elnököt? Gondolod, hogy… igen, tudom, te vagy Ninda, de akkor is…
– Azt gondolom, hogy udvarias ember eleget tesz egy meghívásnak.
←pf-19 tévéadás [-22] Minden csillagközi híresség életét megkeserítik a lesifotósok, a mindenfelől hozzá rohanó rajongók és azok, akik pénzt akarnak tőle. Mindegyikét – kivéve a leghíresebb embert a Galaxisban. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 63.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 61. lẙaikś 49., a zöld órájapf‑19 pf-20 gyümölcsárus [-21] Endravé tanulmánya szerint húsz oka van, hogy miért kell Az Első Szíant a metafizikai gondolkodás korszakalkotó művének tekintenünk. (Angrolími: A fhangífilozófia Ninda gondolkodásának tükrében, 26.) :: Artkolven, Ílaraut Hallilgómi, 43 707. higit karisszinan, 711pf‑20 pf-21 konfliktus [-8] A semmiből jöttem és nem tartoztam sehová, senkihez. Nem voltak gyökereim, hát növesztenem kellett magamnak. (Ninda: Életem egy falevélen, 63. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. lẙaikś 52., a fehér órájapf‑21→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |