„Ahhoz az imádathoz képest, ami gyerekkorától körülvette, aránylag későn jelent meg, hogy ha megjelenik valahol, mindenki feláll. Ezt sem szereti, de kénytelen-kelletlen elfogadja.”
Hait Kirísz: Ninda, 680.
– Szerintem ő nem idézne Az Első Szíanból – mondta a Ninda-kutató. – Aránylag ritkán teszi. Ki merem jelenteni, hogy mindazon prominens személyiségek közül, akik nyilatkozatait módomban állt megvizsgálni – nyolc országból mintegy háromszázét –, Ninda hivatkozik nagyjából a legkevesebbszer a könyvre. Úgy értem: amikor úgy ad elő egy gondolatot, hogy legalább nagyjából idéz belőle, vagy amikor úgy fogalmaz: „erről már volt szó Az Első Szíanban”. De természetesen a gondolatok, amiket kifejt, egyeznek a könyvben foglaltakkal, hiszen a saját könyve.
– Egyszer volt szerencsém találkozni vele – szólalt meg Raumienas –, azaz egy nagyobb társaságban voltunk, közvetlenül nem beszéltünk egymással az üdvözlésnél és bemutatkozásnál többet. A második saunisi útján történt, nem sokkal a könyv megjelenése után. Ott is szóba került az azonos neműek párkapcsolatainak kérdése – már amennyire ez kérdés –, adekvát módon, hiszen nászúton voltak, mindkét felesége jelen volt. Történészi szemszögből elemezte és elmesélte, hogy egészen régről vannak nyomai az azonos neműek kapcsolatai elleni társadalmi ellenkezésnek, sőt számos társadalomról tudni, ahol adminisztratív módon gátolták, tiltották. Azt nem tudjuk pontosan, mikor vált általánosan elfogadottá, nagyon régen kellett történnie, még az emberiség mitikus eredetvilágán, amiről keveset tudunk. De csak általánosan, nem pedig egyetemlegesen, szóval mindig voltak kivételek.
– Mint Darmava? – kérdezte Kalvoli.
– Igen, nagykövet úr. De sokkal többet én sem tudok erről.
– Megértem. De engedelmet! Miért éppen a szexualitás? Miért nem azt tiltják, hogy… nem is tudom… valaki fára másszon, káposztát termesszen vagy silarkurit játsszon?
– Elnézést, mi az a káposzta? – érdeklődött Raumienas.
– Egy konyhakerti növény… talán az Alvalk-köd vidékén őshonos, pontosan nem tudom.
– Saunison a syltrandēsy lehet némileg hasonló hozzá – tette hozzá Śaŵllèy.
– Köszönöm, nagyon kedvesek. Azt gondolom, Kalvoli úr, hogy csillagközi látókörű ember – márpedig minden állam vezetőitől alapvető elvárás, hogy azok legyenek – nem vehet részt olyan cselekményben, amely Nindát diszkriminálja. Nem vállalhat közösséget azokkal, akik ilyet tesznek, sőt az a legkevesebb, hogy elhatárolódik minden effélétől. Mint Saunis Államnak a Szindoriai Államszövetségbe akkreditált nagykövete jelentem ki mindezt, hozzátéve, hogy szavaim nem értelmezhetők úgy, hogy elnézéssel fogadnám bármely olyan embercsoport diszkriminációját, amelybe Ninda nem tartozik. Erről szó sincs, semmilyen embercsoport, nemzetiség, kategória nem diszkriminálható. Az azonban, hogy Darmava jogszabályban diszkriminál egy embercsoportot, és abba ráadásul még maga Ninda is beletartozik, különösen ráirányítja a figyelmet erre az akciójukra.
– Üdvözlöm ezt a manifesztumát, nagykövet úr – mondta Szimengi. – Úgy érzem, ön ezzel kinyilvánította azt a véleményét is, hogy – Darmava vagy más állam lépéseitől függetlenül – mai Galaxisunkban Ninda személyének rendkívüli jelentősége van.
– Ez nem vélemény, kedves Szimengi úr, ez tény. – Raumienas határozott mozdulattal fölfelé fordította jobb tenyerét. – Ninda mérce és alappont mai világképünkben. Kaůḩỳ úr erről sokkal többet tud mondani, én a magam pozíciójából annyit látok, hogy aki nincsen figyelemmel Ninda tanítására, az a dzsungelben él – ahogy nálunk szokták mondani. És felhívnám a figyelmet, hogy nálunk olyan dzsungel van, ami alkalmatlan emberi életre.
– Dr. Ḱanśêet – szólalt meg Larenka –, önnek mi a véleménye arról az elvről, amit Raumienas nagykövet úr most megfogalmazott?
– Nos, Szontiszkovarikinde asszony – illesztette egymáshoz a szociológus az ujjai hegyét két kezén –, azt gondolom, hogy a nagykövet úr szavai az abszolút mindennapi valóságot jelentik világok tízezrein. Ninda szavai, látásmódja, világképe, tanítása legkevesebb tizenötmilliárd ember számára alapvető. Ő határozza meg azt az etalont, amihez képest mindent mérünk. Ez egyszerűen egy tény, ami fennáll attól függetlenül, hogy – természetesen – én magam is beletartozom ebbe a tizenötmilliárdba, akárcsak a szindor nemzet legnagyobb része.
Śaŵllèy mosolyogva billentette oldalra hüvelykujját, a kiigazítási szándék szindor gesztusával.
– Ha szabad annyit helyesbítenem, dr. Ḱanśêet: ez a tizenötmilliárdos szám az összes rajongót tartalmazza, akiknek egyharmada mindössze énekesnőként rajong Nindáért, de filozófiája nem ragadta meg őket. Természetesen ez nem von le semmit az ön szavainak értékéből, a tízmilliárd is elképesztő, a szó szoros értelmében csillagászati szám.
– Hogyne! – vágta rá fölnevetve a szociológus. – És ez a legjobb alkalom, hogy felvilágosítsam koordinátor urat: kimutatták, hogy minden művészeti ág közül az énekművészet hat a leginkább inspirálólag az emberi gondolkodásra, még az irodalomnál is jobban! Egy ennyire karizmatikus, szuggesztív egyéniség, mint Ninda, egyetlen dallal is képes motiválni hallgatóit, formálni érzelemvilágukat. Ezért bár amit ön mond, az tökéletesen helytálló, a számot igenis veheti bátran tizenötmilliárdnak, koordinátor úr.
– Elfogadom az értékelését – nevetett Śaŵllèy.
– Azazhogy úgyszólván minden színes órában egy-két százezerrel több – mélázott Kaůḩỳ. – Tudják… soha nem gondoltam, hogy egyszer a névjegyemre fogom írni, hogy olyasvalaki kutatója vagyok, aki még a nagyobbik fiamnál is valamivel fiatalabb. Igen: ahogy a nagykövet úr mondotta, Ninda mai világunk mércéje és alappontja, én ezért nagyon büszke vagyok arra, hogy a neve szerepel a névjegyemen; amint arra is, hogy tagja lehetek az első csillagközi Ninda-kutatási konferencia szervezőbizottságának.
– Igen, erről mi is tudósítunk majd. Tud mesélni erről, dr. Kaůḩỳ?
– Örömmel. Harminc ismert szakembert kértünk fel, hogy tartsanak előadást, de természetesen a hallgatóság is hozzászólhat. Egy kiadvány fogja megörökíteni az elhangzottakat. És nem, nem lesz kitéve Ninda fényképe az épület homlokzatára. Egy stilizált rajzot szeretnénk, egy kiváló művész barátom el is vállalta, de arra is engedélyt fogunk kérni a Szolgálat segítségével.
– Hol és mikor rendezik? – érdeklődött Larenka a nézők nevében.
– Három sỳÿndoṙ hónap múlva, ïniì tizenhetedikén, ami itteni naptár szerint az ötödik évfordulója annak, hogy Ninda az Aulang Laip fedélzetére menekült. A Testvériségben ez száznyolc és fél év. A csillagközi nézők legyenek kedvesek kétszázhatvanmillió-négyszázezer ütést átszámítani saját naptárukra. A helyszín pedig a Kaỹỳp színház, amelyről köztudott, hogy – bizonyos értelemben – kötődik Ninda lũakẽàńi gyermekéveihez, és fel is kereste, amikor meglátogatta világunkat, azon esemény alkalmával, amire később többször úgy hivatkozott: „jaaaj, Ninda, milyen csúnya diktátor ül a nyakunkon, vedd leee, Ninda”.
Az általános derültségben Larenka elégedetten állapította meg, hogy ismét egy jó hangulatú, népszerű műsort hoztak össze, hála Nindának. Oldalra sandított, egy olyan képernyőre, amit nem láttak a kamerák.
– Egy pillanatra, kérem. Most kaptam a hírt: Larkerisz megszakította diplomáciai kapcsolatait Darmavával. Alunton larkeriszi elnök férfi és van egy férje… a darmavai nagykövet erre tett valamilyen megjegyzést, amit forrásom nem részletez, de az elnök először diplomáciai szintű bocsánatkérést követelt, erre azonban a darmavai valamilyen Ninda-ellenes kirohanással reagált, amire azonnali hatállyal kiutasították az országból és közölték, hogy ne is jöjjön senki helyette.
A jelenlevők döbbenten néztek egymásra.
– De hát mi ez az egész? – csattant föl Kalvoli. – Galaxis-szerte millió és millió férfi él férfival, millió és millió nő nővel, miközben a párok nagy többsége különnemű. Nem mindegy?! Én mindkétszer nővel házasodtam. A hivatali elődöm is, de ő nő. És?! Kitűnően ellátta a munkáját egészen a nyugdíjazásáig, sőt jobb hallevest főz, mint én, és kiválóan játssza az altairi sakkot. Fogadok, ha Darmavára akkreditálták volna és legyőzi az elnököt a sakktáblán, gratuláltak volna neki. Csak azzal van bajuk, hogy ki kivel fekszik le? Mi közük hozzá?!
←ph-25 Darmaváról [-2] Mindenki ámult, amikor elfogadta beválasztását a hangillin-rúruanba, hogy azután, mikor eljött az ideje, a Fény Forrásához lépjen. Pedig valamiféleképpen, azt hiszem, ez is része volt küldetésének. (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 620.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. tavÿṙtâ 11., a fehér órájaph‑25 ph-26 Darmaváról [39] Ahhoz az imádathoz képest, ami gyerekkorától körülvette, aránylag későn jelent meg, hogy ha megjelenik valahol, mindenki feláll. Ezt sem szereti, de kénytelen-kelletlen elfogadja. (Hait Kirísz: Ninda, 680.)ph‑26 ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2267. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:50/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.30.:229, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |