„Vannak napok, amik megváltoztatják a történelmet – de ez csak utólag derül ki róluk.”
Ílgaszaumi, A Ninda-kultusz,
1. kötet, 3.
1. kötet, 3.
43 664. higit szílgaran
746
– Voltaképpen ő az első unokánk – dünnyögte Ámmaít, mialatt az ikrek uzsonnáját készítette.
Hait kezében megállt az írópálca. Fölpillantott a férjére.
– Micsoda?!
– Miért, nem az? Ninda valamiformán mégiscsak a mi gyerekünk, ha hivatalosan nem is, de annyiszor elhangzott már, hogy mi állunk a legközelebb ahhoz, hogy a szüleinek nevezzük magunkat. Mi is mondtuk már számtalanszor, ő is, idegenek is. Márpedig az örökbefogadás hivatalos, be van jegyezve. Nagymama lettél, drágám.
Hait lepillantott gömbölyű hasára és sóhajtott.
– Bolondokat beszélsz, de igazad van. Háromszázhuszonhárom éves vagyok… te nagy Galaxis, Szindorián az mennyi? Létezik, hogy nem tudom a saját életkoromat?…
Ámmaít elővette a suagját, hiszen Ninda nem volt kéznél, a kórházban volt Silenivel.
– Tizennégy és tizenkettő. De, tudod, csak átálltál az itteni időszámításra.
– Az biztos, régesrég. Szóval nagymama, nem egész tizenöt évesen. Hát nem így terveztem…
– Hát nem – nevetett a férje, kinyitotta a tojásfőzőt és tányérra rakta a tojásokat. Aztán megnyomta a gyerekszoba csengőgombját. Csak aznap reggel óta laktak ebben a lakásban – 3-siri 2 –, nagyra értékelték a szúni költöztetőautomaták programját, amiben az volt: mindent ugyanúgy, mint az előző lakásban. Megfordult a tálcával, az asztalhoz lépett és letette. Ez beletelhetett vagy húsz ütésbe, így aztán minden oka megvolt a mozdulat után összeráncolt homlokkal az ajtó felé fordulni.
– No, hol vannak ezek?
Hait tanácstalan képet vágott. Ámmaít az ajtóhoz lépett, kinyitotta, és nyomban a nyakába ugrottak az ikrek.
– Hiányoztunk, mi?!
– Nem tudtad, hol vagyunk ilyen soká!
– Vártuk, hogy kinyisd az ajtót!
– És meglepődj!
Nagyrészt egyszerre beszéltek szúni–szindor keverék nyelvükön, amibe újabban, a lányok hatására, elkezdtek saunisi szavakat is vegyíteni. Aztán leugráltak az apjukról és rohantak az asztalhoz. Egy lépéssel az asztal előtt megálltak, egyszerre a homlokukra csaptak, és futottak kezet mosni. Ez új játék volt, egy ideje minden étkezésnél megcsinálták. Aztán repültek az asztalhoz. Kétszintes volt, a kör háromnegyede magas, a nagyok számára, a negyedrésze pedig jóval lejjebb volt, hogy ők is kényelmesen elérjék. Még hazulról hozták magukkal ezt is.
– Ūmas! – rikoltották kórusban, boldogan, amiért tudják a tojás nevét saunisi nyelven is. – Ŷnṙaõp! Tojás!
És hozzáláttak. A főzőt Ámmaít hámozásra és szeletelésre állította. Ők rátettek néhány szeletet a szendvicsükre, de az ikrek fölkaptak egy-két darabot, hozzá jogratot, aurí-szane sajtot, simdipszalámit, mikor mit, úgy ették, összevissza. Ez is pár napja kitalált új szokásuk volt. Harmincnégy évesek, gondolta Hait. De hiszen Sileni is éppen ugyanennyi. Harmincötre becsülték.
– De hiszen Sileni éppen egyidős velük – bökte ki.
– Mondok még jobbat, nagyi – nevetett Ámmaít. – A gyerekünk teljes negyven évvel fiatalabb lesz az unokánknál.
– Á, az nem is sok – legyintett Hait könnyedén, és ő is nevetett. – Mire egyetemre mennek, nem is fog számítani.
Hirtelen kérdésözön zúdult rájuk.
– Sileni mikor jön haza? Mikor gyógyul meg? Érti a nyelvünket? Mikor fog látni? Mikor fog járni?…
– Hé, hé, elég lesz – nevetett Hait –, egyszerre legfeljebb száz kérdést, ha lehet. Elmondok róla mindent, de egyetek, rendben?
Az ikrek bólogattak és újabb adag mindenfélét tömtek a szájukba. Hait pedig mesélt Sileniről, amit tudott. Nem sok volt.
Fádaru ezalatt rövid időre elaltatta Silenit, és egy kis műtéttel eltávolította a csövet, amin át eddig táplálták. Most már rendesen ehet, bár ma még csak tápszert, szoktatni kell a szervezetét. Öt nap sok idő egy ilyen kicsi gyereknek.
– Holnap elkezdjük a visszaállítását rendes ételre – mondta Dzsúfud odakint a lányoknak. – És holnaptól elkezd mozogni, járni, játszani. Amit a lábcsonkra tettünk, az egy bonyolult készülék, ami gondoskodik arról, hogy a sérült felületet ne érhesse további sérülés. Természetesen súlyt nem helyezhet rá, azt majd a combjára fogjuk tenni. A száfunnupig sok idő van még, nem fekhet ágyban két éven át. És hamarosan indultok haza.
A lányok meglepett arcot vágtak.
– Azért kellett átjönnünk ide, mert odalent rengeteg a sérült, kell a hely a Sileni Fónirdon. De Sileni nem marad itt, egy mentőhajó hazaviszi. Ilyen bonyolult szemműtétre kevés hajókórház van felkészülve, a Sileni Fónird sem és ez a hajó sem. A száfunnupot majd otthon végzik el.
– Te nem jössz? – kérdezte Szinensi.
– Nem, én az itteni betegekkel foglalkozom, de a mentőorvos veletek lesz. Nem történhet semmi baj. A gyerek túl van a veszélyen, most már a rehabilitáción a sor, de ha mégis gond lenne, a mentők mindennel föl vannak szerelve, és az út mentén nyüzsögnek a hajóink.
Ezzel otthagyta őket, ment valamelyik másik betegéhez.
– Szüksége lesz pár ruhára – mondta Aini olyanformán, hogy abban az is benne volt: ő elintézi.
– Kell neki otthon egy külön szoba, ki kell bővíteni a házat – tette hozzá Ninda. Eddig egyedül lakott a jasszani házban, most majd négyen lesznek, de hármuknak elég lett volna az az egy szoba.
– Meg egypár játék – mondta Szinensi.
Egyike volt a szúni szervezés előnyeinek – bár ez sok más országban is lehetséges lett volna, de például Szindorián nem –, hogy ezt mind innen, a Felhőtől galaktikus távolságra is el tudták intézni, hiszen az automaták megcsinálnak mindent. A házat is átalakítják, kiveszik a szükséges falakat, újakat raknak be, a cserélhető műanyag modulokkal dolgozó szúni építészetnek ez rutinmunka. Ninda el is intézte nyomban, kiválasztott egy elrendezést, kifizette az árkülönbözetet és a gépek használati díját – ez mindössze tíz palan volt –, és a továbbiakban nem is foglalkozott az egésszel, nem is ellenőrizte, úgyis úgy fogják csinálni, ahogy kívánta.
A ház ajtaja ugyanott lesz, mint eddig, éppen szemben Ámmaíték házáéval, de most már nem a szobába nyílik, hiszen az mostantól hármuk hálószobája lesz, hanem egy kis előtérbe. A jelenlegi szoba nem változik, csak hátrébb kerül, a fürdőszoba és a konyha az előtérből fog nyílni, s a szoba mellett lesz egy szép tágas gyerekszoba Sileninek. Az egyik ablaka a hegyoldalra nyílik, a másik pedig a két ház közötti térségre a huhalli tövében, ahol asztal, padok és fotelek vannak letéve, meg egy játszószőnyeg az ikreknek. Most majd hárman játszhatnak rajta.
Ha Nindát a családjukba számítják – tűnődött Hait –, hárman voltak, amikor Szúnahaumra érkeztek. Amikor Ninda elutazott, már öten voltak. Most nyolcan térnek haza, és úton a kilencedik. Mindig nagy családról álmodott. Még lehetne több is. Két-három dzsúminként egy gyerek… meg hát Nindáéknak nemsokára lehet vér szerinti is, hatvan-hetven év múlva, semmi az, elrepül. Három egészséges fiatal lány, gyönyörű kisunokákkal ajándékozhatják meg őket – de a korkülönbség jelentéktelen, még ők is fiatalok, még nekik is lehetnek gyerekeik szép számmal.
←oh-11 költözés [-25] Egy életre elegendő viszontagságot élt meg szindoriai gyerekkorában, hogy aztán élete hátralevő részét már ezek nélkül élje le. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 17. sómir) :: Fáhinnur Hírauszi, Jaungaimasz, 43 664. higit szílgaran, 440oh‑11 oh-12 unoka [-22] Vannak napok, amik megváltoztatják a történelmet – de ez csak utólag derül ki róluk. (Ílgaszaumi, A Ninda-kultusz, 1. kötet, 3.) :: Fáhinnur Hírauszi, 43 664. higit szílgaran, 746oh‑12 oh-13 fölkelés [-25] Voltaképpen nem is három szülő nevelt föl, hanem öt. De kellett is hozzám ennyi. (Sileni: Naplóm Nindával, bevezető, 3.) :: Fáhinnur Hírauszi, 43 664. szahut nirséhagan, 388oh‑13→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2266. nap, 324 szó/nap, 2263 betű/nap, 77:48/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.28.:1068, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |