„Néha kapott elismeréseket, amiért csillagászati összegekkel jótékonykodik. Azt hiszem, ahhoz is Nindának kell lenni, hogy azt válaszolja: egy parabolatükröt sem dicsérnek meg, amiért összegyűjti a fénysugarakat és oda továbbítja őket, ahova kell.”
Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok,
604.
604.
Jasszani-Haugímú
43 713. szahut dzsorehan
445
Helilku játszott a haukin, Dzsarvi a nirkenán, Karanta pedig Nindát váltotta az úldnál, hogy ő is körbetáncolhassa az örök tüzet. A kicsiny zenekarnak most már rögzített helyet alakítottak ki a Tűz Otthona és a huhallup között. Nem emelvényt, csak letettek egy nagy műanyag lapot, mintegy jelzésképpen, hogy hol van a zenészek helye.
Már két napja elkészült a jarráhisövény második bővítése, azzal a céllal, hogy rendesen körbe lehessen táncolni az örök tüzet. A kaput kivitték a Tűz Otthona előtt tíz rígin távolságra, a sövény itt hegyesszögben közeledett egymáshoz kétfelől, s a hombénak csepp alakja lett. A két ház mögött, Rongami házának két oldalán virágoskertet alakítottak ki, egypár fácskát is ültettek, amik hamarosan virágba borulnak. Ezen a részen keveset mászkálnak, a huhallup, a janníhaum, minden a házak előtt van, de Rongami éppen ezért nem akarta a házát elöl elhelyezni; úgyis csak aludni jár belé, egyébként amikor itthon van, nagyjából mindig velük van, akár a fia miatt, akár a janníhaum miatt. Egészen kis házat választott, egy hálószobával és egy fürdőszobával, nem kell neki több. Azaz kettejüknek Sellinával. Itt, Jasszani örök napsütésében amúgy is többet vannak a szabad ég, illetve a jarráhi lombsátra alatt, mint a házban.
A zene véget ért, a táncolók visszasétáltak az asztalokhoz. Ninda megállt a bal oldalt elhelyezett dzsomdzstűzhelynél, ahol Sileni lelkesen kavargatott egy kék masszát, apró, kézi keverővel.
– Sidennup – mondta kérdés nélkül. – Fehér és kék csoki van benne, suéhum ómgi meg egy kis lilglevél.
Aumdzseri, az asszony, aki a süteményt készítette, jóindulatúan mosolyogva bólogatott.
– A lányod már kész kis hargaun.
Sileni nyelvet öltött rá.
– Sǐǐǐp sòan lǎ! Nem „már”, mindig az voltam, csak kicsi koromban még nem csináltam. Mert egy igazi tehetség vagyok, Rangupi is megmondta!
– Ő egy neves szakács? – tudakolta Aumdzseri.
A kislány vidáman elnevette magát.
– Nem kifejezetten. Az a kisfiú ott, Hiragi mögött, kék köntösben.
– Értem. Hát ő csak tudja.
– Tényleg tudja – nevetett Ninda is. – Ha sütit eszik, ahhoz is olyan arccal csemcseg, mint egy ínyenc borkóstoló.
Ekkor megállt mellette valaki. Felpillantott, aztán a homlokára tette a kezét.
– Kapitány?
– Törzsfőnök? – viszonozta a kapitány. – Nem, most nem kapitányként jöttem. Azaz egy kicsit mégiscsak. Junessi kért meg, hogy tolmácsoljam a kérését, mert nekem biztosan nem mondasz nemet.
– Neki magának sem mondtam volna nemet – bólintott Ninda kedves mosollyal. – Örömmel vállalom.
Hogy mi a kérés, annak el sem kellett hangzania. Ninda jól ismerte Dzsúhangauri lányát, Junessit, aki már a terhesség tizedik évében járt, Szomnin most már bármikor megjöhet. A felkérés a hilgihut-sódan szerepére szólt.
Ninda elkísérte a kapitányt a huhalluphoz, ő ott helyet foglalt; Ninda állva maradt mellette.
– Min munkálkodsz mostanában?
Ninda tűnődve biggyesztette a száját.
– Néhány tanulmányon dolgozom. Hamarosan átadom a Hínahauransúmi-dzsárifannak a kilencvennégyes árifuphipotézisem visszavonását.
– Szissz. Nézd el öreg kapitányodnak, hogy nem emlékszik, melyik volt az.
– Hogy a történelmünkben tátongó lyuk ötjegyű számmal mérhető Ősi Föld csillagéveiben.
– Hing-hing… no és miért vonod vissza?
– Mert arra jutottam, hogy azoknak van igaza, akik szerint sokkal több. Több százezer földi csillagév.
– Úgy. S miért, sien?
Ninda válasz helyett elővette a suagját és átadta a befejezetlen tanulmányt. Dzsúhangauri figyelmesen olvasni kezdte, s csakhamar bólogatott is, mint aki olyasmit olvas, amivel egyetért.
Ninda mellé pedig odatoppant Séssinauri.
– Hát itt vagy, halligí.
– Hát itt, daurta. Gondolom, meglep, hogy rám találtál: itt lakom.
– Nagyon szarkasztikus. Ide figyelj. Kisverseny Hong-Szísszauríníben, higitkor. Kéne nekem néhány jó fengiri.
– Sóriszut gyönyörűeket készít.
– Te fengiri-sengiri! Lehetsz te a Galaxis anyukája, én megharaplak!
Ninda elnevette magát megint. – Persze, ott leszek és dobok neked jó fengiriket. Egypályás?
– Kettő. Az egyik huszonnégy, a másik harminc sombiros. Gyere oda négy és félre, kicsit silingilizünk a verseny előtt.
– Az ellenfelek?
– A Dzsáfiri, a Szungémuan és az Aulgarínu. Kettő-kettes verseny, és tét is van, egy vacsora az összes csapattagnak, családostul. Az utolsó helyezett fizet mindent.
– Szissz. Engraszinak hat testvére van.
– És jó étvágyuk is van. Mondom, hogy van tét, halligí.
Ninda eltűnődött egy pillanatig, a szőnyegen játszó kicsiket nézve, lehettek vagy egy tucatnyian.
– Az Aulgarínu ellen inkább középkézzel lenne jó próbálkozni.
– Számból vetted ki a szót, sien-törzsfőnök, de csak akkor, ha az első ríriben kapjuk. Ha a Dzsáfirit kapjuk elsőre, akkor inkább hosszúkéznek indítanálak. Ha pedig a Szungémuant… hát ezt majd eldöntöm a helyszínen.
– Gondolom, aszerint, hogy Lelengi miket dobál.
– Úgy van, és Fírire is kíváncsi vagyok. Ha ők rövidkezet visznek, téged a középre állítanálak rá. Ha viszont közepet, akkor a hosszúra.
– Lelengi jó középkéz, valószínűleg azt választják.
– Elég jól begyakorolta a többi távot is, akárcsak te, halligí. Fíri pedig kimondottan összes kéz.
– A Dzsáfiriban is ott van Líranti, láttam a santilszumi meccsén, nagyon jó.
– Hing-hing, hát éppen ezért kellesz te oda, sien-halligí-törzsfőnök.
– Meg mert a csapat nyolctagú, sien-daurta.
Séssinauri ámulva csapta össze a kezét.
– Hát rájöttél! Nem hiába van több milliárd rajongód!
Ninda együtt nevetett az egész hombéval, s odament az úldhoz, amit az egyik kisfiú, Riltun nyomogatott felágaskodva. Megérintette a gombot és lejjebb húzta a hangszert. Kivette belőle az ülőkét, ölébe ültette a gyereket és tanítgatni kezdte neki az alapfogásokat.
Pár lépéssel arrébb Ámmaít, Hiragi és Engart beszélgetett az egyik asztalnál. Engart az alapítvány ügyvivőinek egyike volt – mostanra kétszáz fölé nőtt a számuk –, és arról számolt be, hogy a Rekkihez tartozó Ulal világán erőteljes földrengéssorozat pattant ki, rohokkígí, ahogy a szúnik hívták. A világon csak néhány kupolaváros volt, és azokat nem érintette, de a kormány sürgősen kapcsolatba lépett az alapítvánnyal, segítenének-e egy földrengésjelző rendszer telepítésében. Komoly összegről van szó, mert nem lesznek fukarok, tizenhét világon kellene kiépíteni.
– Persze mellékeltek részletes elemzéseket meg kimutatásokat, hogy mi várható tőle, mennyibe kerülne és mennyi pénz van az államkasszában. Rászabadítottam egy falka pénzügyest és geológust. És beszéltem a Rangumannal. Árengedményre nem voltak kaphatók, de adnak nekik részletfizetést.
– Milyen összegről van szó? – kérdezte Ámmaít.
– Világonként minimum tízmillió, de van, ahol húsz is.
– Szissz – mondta Ámmaít, de közben már a háta mögé figyelt, ahol Riltun éppen felrikkantott:
– Most már értem! Köszi, hogy megmutattad.
– Szívesen – felelte Ninda kedves mosollyal.
– Később is tanítasz még?
– Ha akarod, persze.
– Akarom! És majd zenélhetünk együtt. És ha megnövök, elveszlek feleségül.
Ninda megsimogatta a kisfiú fejét.
– Hát, tudod, nekem már van két feleségem.
– De férjed egy se!
– Ebben igazad van, az tényleg nincs.
←ph-23 Súaf [-23] Akit milliók és milliárdok tekintenek példaképüknek – annak vajon ki a példaképe? (ÀLAN: Hősköltemény) :: Auríhaum, Óng-Súaf, 43 713. famut liktuharan, 513ph‑23 ph-24 visszavonás [-23] Néha kapott elismeréseket, amiért csillagászati összegekkel jótékonykodik. Azt hiszem, ahhoz is Nindának kell lenni, hogy azt válaszolja: egy parabolatükröt sem dicsérnek meg, amiért összegyűjti a fénysugarakat és oda továbbítja őket, ahova kell. (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 604.) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 713. szahut dzsorehan, 445ph‑24 ph-25 Darmaváról [-2] Mindenki ámult, amikor elfogadta beválasztását a hangillin-rúruanba, hogy azután, mikor eljött az ideje, a Fény Forrásához lépjen. Pedig valamiféleképpen, azt hiszem, ez is része volt küldetésének. (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 620.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. tavÿṙtâ 11., a fehér órájaph‑25→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2267. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:50/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.30.:229, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |