„Tévedés lenne azt gondolni, hogy a saunisi útnak nem volt más haszna, mint az a két találkozás. Ennél persze semmi sem fontosabb. De az a sok hely, ahol jártam, az a sok ember, akikkel ismeretséget kötöttem és akik történeteket meséltek nekem – mind hatással voltak rám és arra, akivé lettem. Hálás vagyok nekik.”
Ninda: Feljegyzések az utánunk jövőknek,
1. kötet, 813. sómir, 95. singir
1. kötet, 813. sómir, 95. singir
Saunis
43 660. nodzsat liktuharan
820
Saunis kicsiny világ, átmérője nyolcvan százaléka Szúnahauménak, felszíni nehézkedése is arányosan kisebb, bár a különbség hamar megszokható. A Kylkas és Muiri ikercsillag harmadik bolygója. Kísérője nincsen. Keringési pályája, mint az ikercsillagok világainak általában, extrém hosszú, több mint háromezer szúni év alatt kerüli meg napjainak közös tömegközéppontját. A saunisi naptárban ennek nincsen nyoma, éveket nem számolnak, csak napokat, amelyek hossza a naptár szerint kilencvenezer ütés, bár Saunis forgásideje ennél valamivel kevesebb. A dátumot általában három-négy számjegyre rövidítve használják. A napokat száz részre osztják.
A csillagászok kategorizálása szerint enyhén langyos világ, felszíni hőmérséklete az egyenlítő vidékén hatvan-hetven amsi, a sarkvidékeken huszonöt-harminc.
Őshonos életet hordoz, egyikét azoknak az ökológiáknak, amelyeket nem lehet keresztezni Ősi Földről származó élőlényekkel, és meg sem lehet honosítani más világokon. Saunis egész felszínét, a két sarki sapka kivételével, erdő borítja, három övezetben. Az egyenlítői sávban élnek a jaršinák, ettől északra és délre a prienišinák, a sarkvidéket övező sávokban pedig a šiunidinák. A földi biológia meghatározása szerint nem mondhatók fáknak, bár a külsejük hasonló. Sejtjeik anyaga már jobban eltér, ennek – és Saunis átlag alatti nehézkedésének – köszönhető, hogy elbírják saját súlyukat.
A jaršinák a Galaxisban ismert legnagyobb és leghosszabb életű élőlények. Egy jaršinatörzs átlagosan háromezer rígin magasra nő, és egy egyed százötven-kétszáz törzset növeszt közel egy szirszi átmérőjű területen, amelyeket vastag támpillérek kötnek össze. A jaršina által elfoglalt területen – ahogy a saunisiak hívják, a jaršiniomison – fűfélék, cserjék, kisebb fák nőnek. Van, hogy sűrű bozót szegélyezi a jaršiniomist, máshol nem is látható, hogy hol van a határ a szomszédos növények területe között.
Saunis kétszer is megkerüli napjait, mire egy jaršina eléri teljes fejlettségét, és ezután még tíz-tizenöt helyi csillagászati éven át él. A körülbelül negyedmillió egyedet a saunisiak mind elnevezték, sőt az egyes törzseket és támpilléreket is. A jaršinatörzsek a tövüknél elérhetik a kétszáz rígin átmérőt, s még a csúcs közelében sem vékonyabbak ötven ríginnél. Ágaik nyolc-tíz, támpilléreik ötven-nyolcvan rígin vastagok. Leveleik az ágakon, a támpilléreken és közvetlenül a törzsön is nőnek, kissé tojásdad formájúak, zöldek, és akkorák, hogy egy felnőtt ember végigfekhet rajtuk. Magjuk csonthéjas, barna, gömb alakú, átmérője egy rígin, belseje emberi és állati fogyasztásra is alkalmas, a Galaxisban ismert, drága csemege. Gyümölcsük a hagyományos biológiai értelemben nem gyümölcs, mert a funkciója nem az, hogy a magokat tartalmazza és ezzel az állatokat rávegye azok terjesztésére: a jaršina magja külön nő, nem a gyümölcs belsejében, a gyümölcs egyfajta átmeneti tápanyagraktár, amelyben a jaršina tárolja azokat a cukrokat, enzimeket, aminosavakat, amiket később fog felhasználni. A gyümölcsök ellipszoid alakúak, két-három rígin átmérőjűek is meglehetnek, vékony zöldessárga héj borítja őket. A gyümölcs húsa emberi fogyasztásra is alkalmas, sokféle színű és ízű lehet.
Mind a magok, mind a gyümölcsök az ágakon, támpilléreken és a törzseken is nőnek, nagy létszámú csoportokban. A gyümölcsök néhány nap alatt érik el teljes méretüket, majd száz-kétszáz napon át megmaradnak, míg végül a jaršina kinyeri belőlük az elraktározott anyagokat és elfonnyadnak. A saunisiak pontos nyilvántartást vezetnek a szüretelésről, minden törzsről egy nap alatt a gyümölcsök tíz százalékát szüretelik le, aztán negyven napig nem nyúlnak ahhoz a törzshöz. A magokat azonban mind leszedik, amíg a jaršina el nem éri öregkorát, amikor majd szükség lesz új magok kicsírázására.
A jaršina élete azzal ér véget, hogy a törzsek különböző részeiben megszűnik a nedvek keringése, majd alsó részük összeroppan a súly alatt, és a kolosszus összeomlik. Megesik, hogy némelyik oldalra dől és kárt tesz a szomszédos jaršina valamelyik törzsében, amely akár el is pusztulhat ettől. A kidőlt törzsek a trópusi forróságban, a szünet nélkül ömlő esőben rövid idő alatt elbomlanak, de néhány mag kicsírázik, s az induló törzsek összekapcsolódnak a föld alatt és fölött is.
A prienišinák a jaršinák egyedüli rokonai, de tizedakkorára sem nőnek meg. A genetikusok szerint a prienišinák voltak előbb, majd a trópusi öv erősebb napsugárzásában élő egyedeik növekedni kezdtek. Az őserdő intenzív élete minden nyomot eltüntet, így biológiai régészetre nincs mód. Saunisnak domborzata sincsen, a növényzet sok millió évvel ezelőtt lekoptatta, gyakorlatilag sík felület az egész világ. Szabad vízfelületek sincsenek, az esővizet a talajból azonnal felszívják a fák.
A šiunidinák hasonlítanak a földi eredetű rerrukhoz, tűlevelűek, nyitvatermők, harminc-ötven ríginre nőnek meg. Nagyon sűrűn nőnek, a šiunidinaövezetben alig lehet járni a fák között. A sarkvidékek kivételével Saunis egész felszínén megtalálhatók, de a jaršinák és prienišinák elnyomják őket, csak a hideg övezetben válhattak uralkodóvá.
Ötezer további fafaj él Saunison, ezek nem tudták kiszorítani riválisaikat egyetlen területről sem, a saunisiak „hátrányfának” (liomaistis) hívják őket. Fűfélék nincsenek, a talajon leginkább mohák és gombák élnek. A virágos növényeket a fákon élősködő parazitanövények képviselik.
Az állatvilág is változatos. Ezernél több madárfaj, több száz rágcsáló és néhány tucat gyíkféle teszi ki a gerinceseket. Halak nincsenek, az ízeltlábúak is hiányoznak, van viszont tízezerféle puhatestű. Néhány ragadozó madár kivételével az összes állat növényevő. A saunisi evolúció csúcsán egy rágcsálófaj áll, a saipalis, amely a fák törzsébe rágott odvakban él, a jaršina gyümölcsével, magjával és levelével táplálkozik, és bár értelmes lénynek nem mondható, az értelmes állat megjelölést kiérdemelte: saját nyelve van, amely vijjogó, sziszegő, huhogó hangokból áll, valódi szókincse van hatvan szóval, és egy kezdetleges nyelvtan alapjait is felmutatja.
Saunison két város áll, az eredetileg kopár sarkvidékeken: az északi város neve Aimas, a délié Uolis. Aimasnak tíz-, Uolisnak nyolcmillió lakosa van. A sarki sapkák területének csak a felét építették be, a többin réteket, erdőket telepítettek földi fajokból, illetve a városok körül egy-két szirszi szélességben üresen hagytak egy földsávot, ez választja el őket a šiunidinaerdőtől.
Saunis mezőgazdasági világ, jövedelmeinek fele a Galaxisban egyedülálló növényi termésekből származik. De vannak gyárai is, és virágzó idegenforgalma.
Mindezt a két kislány megtanulta Kaistától a nyelvtanfolyamon. S még sokkal többet is. Láttak felvételeket a két városról, az őserdőről, az állatokról, hallottak beszélni saipalist. Sok mindent tudtak erről a világról, mielőtt megérkeztek ide, de most csak egyvalami számított. Mivel a Silgáraut Szúdzsauri kicsiny hajó volt, nem volt muszáj a rendes kikötőben leszállnia, megkapta az engedélyt az egyik rétre Aimas szélén. Lí a hajó hírközlő rendszerén át idejében kijuttatta az üzenetet a nyüzsgésnek, hogy melyik hajóval érkeznek, és a harmadik receptor ott fogja várni őket a zsilipajtó mögött.
Hilvi szépen letette a hajót a kijelölt helyen, és bólintott. Megérkeztek.
Ninda és Szinensi szíve vadul kalapált, ahogy a zsilipben állva várták, hogy a külső ajtó nyílni kezdjen.
←od-20 különút [-15] Valahová megérkezni egészen más, mint ott lenni. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára) :: Silgáraut Szúdzsauri, 43 660. nodzsat liktuharan, 360od‑20 különút od-21 megérkezés [-2] Tévedés lenne azt gondolni, hogy a saunisi útnak nem volt más haszna, mint az a két találkozás. Ennél persze semmi sem fontosabb. De az a sok hely, ahol jártam, az a sok ember, akikkel ismeretséget kötöttem és akik történeteket meséltek nekem – mind hatással voltak rám és arra, akivé lettem. Hálás vagyok nekik. (Ninda: Feljegyzések az utánunk jövőknek, 1. kötet, 813. sómir, 95. singir) :: Silgáraut Szúdzsauri, Saunis, 43 660. nodzsat liktuharan, 820od‑21 megérkezés oeq [-1019] Utad nem szól másról, mint célod eléréséről. Akár járművel tett utazásra gondolunk, akár az életet hasonlítjuk úthoz, ez így van. S mindkettőre igaz, hogy semmit sem ér az út, ha csak mész egyenesen, s nem nézed meg magad körül, amit csak lehet. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 101. sómir)oeq→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 id ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2265. nap, 324 szó/nap, 2264 betű/nap, 77:46/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.28.:465, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |