„Az emberiséget mindig a különleges, többnyire kissé fura emberek vitték előre.”
Ninda: Az én Galaxisom, 202.
Ḱaŷndïm
61. śùndë 29.
a sárga órája
A titkárnő barátságos mosollyal fogadta és a türelmét kérte, a miniszterelnök úr hamarosan fogadja. ËẼnaḩý megköszönte, és elhárította a kínálást, nem kért semmit. Le sem ült, úgy kezdett el olvasni.
– Mit olvas, koordinátor úr? – érdeklődött a titkárnő, aki nem felejtette el, hol dolgozik, itt igenis elvárják a régimódi jó modort.
– Déŵnôp tanulmányát Az Első Szíanról. Ismeri?
A nő megrázta a fejét.
– Azt hiszem, nekem magas. Már olvastam két tanulmányt, és egyiket sem értettem. Az Első Szíant igen, az kristálytisztán érthető.
– Ne higgye – nevetett ËẼnaḩý. – Az csak a külső rétege, amit ért. Az alatt további rétegek vannak.
– És ön érti őket, koordinátor úr?
– Dehogyis… még csak remélni sem tudom, hogy egyszer megértem. Azt csak a legintelligensbbek értik.
Nyílt az ajtó, kilépett rajta Dóòst külügyi szóvivő, s a pillantása megállt ËẼnaḩýn.
– No lám, a koordinátor úr! Üdvözlöm. Örülök, hogy látom.
Kezet fogtak.
– Részemről a szerencse, szóvivő úr. Legyen kellemes napja.
– Önnek is ezt kívánom, ËẼnaḩý úr, önnek is. Jó színben van, remélem, legközelebb is jó egészségben láthatom viszont.
Dóòst vidoran távozott, az ajtóban pedig máris ott állt a miniszterelnök, aki szintén a kezét nyújtotta.
– Śaŵllèy, üdvözöllek!
– Szervusz, Lèẽreŷn – szorította meg a kezét ËẼnaḩý, számon tartva a jó modort: nem szólíthatja a másikat a rangján, ha az a személynevén szólította őt.
– Gyere be, foglalj helyet és mesélj. Láttad Nindát mostanában?
ËẼnaḩý mosolygott. Ez a mondat rövid ideje kezdett terjedni Sỳÿndoṙeìán, és nagyjából azt jelentette: „mi újság?” Ő most mégis szó szerint vette.
– Nem, őt sajnos nem láttam. Még tart az évszázados ünnepük, vagy nem tudom, hogy hívják, úgyhogy teljesen el vannak zárkózva a Galaxistól. De mégis őt látom mindenütt, csak hát már nem plakátokon. – Meglengette a könyvolvasóját. – Hat-nyolc tanulmányt már kiolvastam Az Első Szíanról, és részt vettem három tévébeszélgetésen.
– Én csak egyen, tudod, a munka miatt.
– Én is amiatt utasítottam vissza két tucat továbbit…
Nevettek.
– Ninda ért az állóvíz felborzolásához – bólintott ËẼnaḩý –, de kivételesen nem őmiatta jöttem. Támadt egy ötletünk az ÀLAN-ban. Néhány szomszédos országnak jól jönne egypár hajó, amiket mi jutányos áron tudnánk szállítani. A ṙoòdmÿsi flotta.
– Hadihajókat akarsz árusítani?
– Igen, Lèẽreŷn, minthogy mi nem használjuk őket. A potenciális vásárlók a szövetségeseink: Ànavë, Ṙõmo, Taùnneś, Dâymî, Ḱaŵẁt. Tehát stratégiai akadályok nem merülhetnek föl. Persze konzultáltam katonai szakértőkkel, kértem írásos állásfoglalást, el is hoztam, az a lényege, hogy semmi szükségünk azokra az ócska hajókra, viszont jó sajtónk lesz, ha eladjuk őket. Ugyanis teherhajók lennének belőlük.
– Ez biztos?
– Hogyne, okvetlenül. Másként eleve szóba se jönne az ügylet – az ÀLAN-ban aztán végképp nem kockáztatná senki, hogy magára vonja Ninda haragját. Nos. Ez az öt ország kis szállítmányozási céget alakított, és most hajókat vesznek. Két elképzelés is fölmerült: eladhatjuk a hajókat kápéért, vagy bevihetjük a cégbe és társulhatunk.
– És a Testvériség mit fog szólni?
– Semmit, ennek a cégnek a tervezett forgalma legfeljebb a kétszerese vagy háromszorosa lesz annak, amit a Testvériség Sỳÿndoṙeìával lebonyolít, csak teherszállításban, nem számítva bele a suárok forgalmát. Ez nekik nem összeg.
– Értem. Jó, hát tárgyaljatok velük, és ha meg tudtok állapodni, rajtam ne múljon.
– Rendben, Lèẽreŷn. Akkor jöhet a probléma másik fele? Van egy jelöltem a tárgyalás vezetőjének személyére, de nem tudom, hogy beszéljem rá, minthogy tisztára olyan, mint Ninda. Téged szeretnélek fölkérni, hogy vesd be személyes varázsodat és beszéld rá.
Vỳḩaůteń elnevette magát.
– Nocsak, nem tudtam, hogy ilyen képességeim vannak. Ismerem az illetőt?
– Találkoztatok párszor. Még soha nem csinált hasonlót, de amíg Nindát nélkülöznünk kell, ő az, akiről úgy gondolom, hogy bármire képes. Eleve ő az egyetlen Nindán kívül, akit mindenki elfogad.
A miniszterelnök felkapta a fejét. Ez a leírás mintha valahogyan egyenesen ráillett volna…
– Ìsy?!
ËẼnaḩý bólintott.
– Nem értesz egyet velem?
– Dehogynem – vágta rá Vỳḩaůteń élénken. – Kiváló választásnak tartom… leszámítva azt a részét, hogy nekem kellene rábeszélni, mert arról fogalmam sincs, hogyan csináljam. Te mondtad, hogy még soha nem csinált ilyet. Úgyhogy nem tudom, mit mondjak neki. De rendben, megoldom.
Megoldotta. A narancssárga órájának vége felé tudott időt szakítani, hogy felhívja.
– Nocsak, Lèẽreŷn Vỳḩaůteń – mondta a lány. A rezsim bukása óta végbement változások szerint ez komplett üdvözlésnek számított, legalábbis Ìsy korosztályában. Vỳḩaůteń köreiben továbbra sem, de ő ezen már rég túltette magát.
– Nocsak, Ìsy – visszhangozta. – Mondd, tudnék veled találkozni valamikor?
– Hogyne, amikor csak akarsz.
A régi rendszerben elképzelhetetlen lett volna, hogy egy egyetemista ne valamelyik tiszteleti megszólítással beszéljen egy tekintélyes, idősebb emberrel, hacsak nem családtagja vagy kifejezett engedélyt kapott rá. Magának a miniszterelnöknek pedig kimondottan járt volna nemcsak a tiszteleti megszólítás, de még tiszteleti ragozás is. De ezeket a dolgokat Ninda közvetlensége régesrégen eltemette. Ő még egyetemistának is kicsi volt, amikor már tegezett mindenkit, Érśom asszonyt, sőt magát Ḱïyṙeànt is. Ìsy pedig nem volt kevésbé különleges, mint Ninda. Itt élt a fővárosban, de senki sem tudta, hogy hol. A teljes nevét sem tudta senki, csak Ìsy volt, amióta a tüntetések idején megjelent a közéletben, és azóta szünet nélkül ott volt mindenütt, mindenféle önkéntes közéleti pozíciót betöltött már, de hivatalosan változatlanul nem volt más, csak egyetemista.
– Hol leszel piros közepén? Akkor végzek és megkeresnélek.
– Mondjuk a Swóp-Dèṙoynban jó lesz?
Vỳḩaůteń tehát munkanapja végeztével átsétált a Ṙoôden téren, végig a Sýlp utcán a Dẙn-emlékműig, és belépett a Swóp-Dèṙoynba, egy ódon étterembe, amit az Ẃmoynś-korszak stílusában rendeztek be, barna falburkolattal, színes csíkos drapériákkal, gömb alakú lámpákkal. Az egész annyira nem illett Ìsy kölykös lényéhez, hogy Vỳḩaůteń majdnem elnevette magát, amikor meglátta a lányt az egyik sarokban, olvasóval a kezében. Csak akkor nézett föl, amikor a férfi odaért hozzá.
– Lèẽreŷn – mondta üdvözlés helyett. – Rég láttalak. Foglalj helyet. A haverod is leül?
Vỳḩaůteń hátrasandított a kis gömb alakú robotra, ami természetesen árnyékként követte mindenhová, most is ott lebegett a háta mögött, jó magasan.
– Nem, nem hiszem, hogy fáradt lenne. Tudod, jár a munkámhoz. Mit iszol?
– Dáỹnak hívják, sũùnỹ import. Alkohol van benne, iszol effélét?
– Nem utasítom vissza, de én ennék is valamit.
Néhány huszadon át csak falatoztak és általánosságokról beszélgettek, aztán Vỳḩaůteń elmondta, hogy miért jött. A lány hüledezve nézett rá.
– Hogy én? – Vỳḩaůteń bólintott. – De miért? Mi vagyok én, valami csillagközi üzletkötő?
– Nem, diplomata vagy – felelte Vỳḩaůteń.
– Ugyan mióta?
– Amióta az ÀLAN élére álltál és Érśommal tárgyaltál. Ő se volt kevésbé miniszterelnök, mint jómagam.
←pd-4 fesztivál [-22] Egyértelmű, hogy a Ninda-kultuszt is ennek megfelelően két fő szakaszra kell osztanunk. A könyv megjelenése volt a választóvonal a voltaképpen alig megalapozott, puszta rajongás és a nagy gondolkodónak szóló tisztelet között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a változás magukban a rajongó egyénekben is lejátszódott volna. (Ílgaszaumi, A Ninda-kultusz, 1. kötet, 18.) :: Szúnahaum, Hakkoronin-Fíllaup, 43 700. jallinan-nirséhagan, 500pd‑4 pd-5 Ìsy [-19] Az emberiséget mindig a különleges, többnyire kissé fura emberek vitték előre. (Ninda: Az én Galaxisom, 202.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 61. śùndë 29., a sárga órájapd‑5 pd-6 film [-18] Manapság mindenki ír egy könyvet Nindáról. Vagy éppen tanulmányt arról, hogy miért ír mindenki könyvet Nindáról. Engem nem ez a szenzáció érdekel, amit csináltak körülötte, hanem ő maga. Mert a barátom, sokat beszélgetünk, és csakugyan hihetetlenül érdekes ember. Ebben igazuk van a rajongóinak. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 1. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 61. śùndë 36., a zöld órájapd‑6→
605865 b\bunyan john\jbun310.zip::jbun310.txt
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
688919 – 99,7%
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
ph-17 dírvizsga [-535] És mindig előbukkant egy-egy újabb világ, amiről mi sosem hallottunk, de Ninda hírneve már ott is elterjedt, ott is tömegek imádják. Egyszer megemlítettem neki ezt, hozzátéve, hogy mennyi rengeteg világ lehet még, ahol rajonganak érte, és nem is hallunk róla. Bólintott és azt felelte, képzeljem el, hogy akkor még mennyi világ lehet, ahol soha nem is hallottak róla. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 217.)ph‑17 -485 (2127 › 60:29) 730 076 szó (701 933+24 000+4143) 5 056 362 betű (4 892 821+163 541) 5 593 765 jel (@537 403) | 689, 68,89%, 415 721 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 159 szórás -50–109 (ph-16, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2198. nap, 330 szó/nap, 2300 betű/nap, 76:33/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.8.:1383, 3087 20. 0:30 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 188 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 16 (2%) 673 |