„Egy fa az csak egy fa. Hacsak nem rendelkezik valaki a mi képességünkkel.”
Ninda: Feljegyzések az utánunk jövőknek,
4. kötet, 26. sómir, 47. singir
4. kötet, 26. sómir, 47. singir
Közben elértek egy kis növénység szélére. Nem, nem növénység, Ninda már emlékezett a szúni szóra. Parknak hívják. Kásirun nyugodtan rálépett a fűre és ment tovább, Ninda egy pillanatra meghökkent, aztán rájött, hogy a mesterséges fűre persze… de ahogy továbbment és megérezte lábán, a könnyű saru talpa mellett a füvet, visszamenekült a járdára.
– Mi baj? – kérdezte a férfi. – Gyere csak nyugodtan. Ahová én mehetek, oda te is.
– De hát ez igazi fű!
– Hát persze. Mi más lenne?
– Rá szabad lépni a fűre? – kérdezte Ninda döbbent hitetlenkedéssel, és majdnem körülnézett, hogy nem lát-e a közelben egy parkőrt vagy akár éppen egy ervést.
– Hogyne. Akár tépkedheted is. Azért van. Minden növény azért van a hajón, hogy kellemesebbé tegye az életünket. Gondolom, Luakeánban is elég drága a növényzet, hiszen sivatagban épült. Nálunk is, mert ez meg egy űrhajó, de itt éppen ezért szabad a fűre lépni, sőt heverészni is rajta, szabad virágot szakítani, fára mászni, mindent. Ilyen mesterséges környezetben muszáj, hogy rendszeresen érintkezni tudjunk a természettel. Ezért nagyon sok park van a hajón. Ezek nekünk nagyon fontosak, segítenek megőrizni lelki, szellemi épségünket.
– Ilyen nagyok, mint ez? – Ninda elnézett a park másik vége irányába. Legalább ötven ùỹp hosszú volt, három fa volt benne, és körülöttük hosszú szálú fű.
– Ez a legkisebbek közül való. Ez nálunk igazából nem is számít parknak, csak egy kis kimaradt terület, ahova nem volt mit építeni, és akkor rögtön parkot létesítünk. A legnagyobb parkunk az első szintet teljes egészében elfoglalja. A második legnagyobbat már láttad, az lent van a suárban.
– Az tényleg óriási park! Vagyis még annál nagyobb is van?
– Igen, mert ott azért az üzletsorok miatt nem az egész terület a park, az elsőn meg semmi más nincsen, csak a liftek meg a kocsijárók. Persze a nagyobb hajóinkon vannak még annál is nagyobb parkok is. Némelyik akkora, mint a mi hajónk öt-hat szintjének területe együttvéve.
Ninda tűnődve leguggolt a fűbe, morzsolgatta ujjai között a szálakat.
– És mitől nő ez a sok növény?
– Gondozzák a kertészek, kapnak vizet, fényt, tápanyagokat, ami kell.
– Nekik milyen színű kitűzőjük van?
– Kék – mosolygott Kásirun –, az ökológusok közé számítanak. Bár a munka nagyját persze gépek végzik.
Ninda odalépett a park közepén álló fához, megérintette a törzsét, ahogy már nem egyszer megtette életében. Hirtelen összerezzent, mint akit váratlanul megböktek hátulról.
– Érintkezz sokat a fákkal – hallotta bent a fejében, hangok nélkül.
– Lýŷ? – gondolta.
– Igen, én vagyok. Nemsokára elindulok az óceán másik partjára, a gazdámnak rokonai élnek ott, és magával visz. Nincs okom itt maradni, onnan ugyanúgy elérlek, de ha megérintesz egy fát, akkor könnyebb, mert messzebbre közvetítik a hullámot.
– Értem.
– Később még beszélünk részletesebben a fákról. Jó helyen hagylak. A szúnik rendes emberek. Ne higgy el semmit, amit idegenektől hallasz róluk. Más népek hajói is kikötnek Szindorián, de azt akartam, hogy maradj az Aulang Laipon a szúnikkal. A barátom vagy és segíteni fogok neked.
– Itt maradok. Mindenben engedelmeskedem.
– Fogunk még beszélni a nap folyamán, és később is, amíg el nem hagyjátok ezt a rendszert.
Aztán csak a csend.
A beszélgetés rövidebb ideig tartott, mint egy szemvillanás, de Ninda még néhány ütésen át csak állt és gondolkodott.
– Minden rendben? – kérdezte Kásirun.
– Hogy?… ja, persze. Csak elgondolkodtam. A fákról… Soha nem gondoltam volna, hogy egy űrhajón fák is lehetnek, méghozzá ilyen sok.
– Mert ez nem csupán űrhajó, hanem az otthonunk. A Szúnahaum Testvériség hajósnép, mi nem csupán utazunk a hajókon, hanem rajtuk élünk, ezért a mi hajóink a legnagyobbak és a legkényelmesebbek az egész Galaxisban. Akár évtizedeket is élünk egyvégtében ugyanazon a hajón, tehát úgy rendeztük be őket magunknak, hogy a lehető legkellemesebb legyen az élet.
– De… de hát ez veszélyes is…
– Mi?
– Hát az űrben élni. Mit tudtok csinálni, ha megtámadják egy hajótokat?
Kásirun meglepve nézett le rá, aztán le is guggolt hozzá, mint egy kisgyerekhez.
– Megtámadják? Kicsoda… és miért tenne ilyet?
Ninda megpróbált visszaemlékezni.
– Láttam a moziban… a Hỹdaiń moziban, hogy nemrég kilőtték egy hajótokat, lezuhant egy lakatlan világra és mindenki meghalt. Láttam a roncsot is.
Kásirun zavartan megvakarta az orrát, és tenyerével nekitámaszkodott a fának.
– Hát… nem tudom, hogy a szindor kormány akar-e hangulatot kelteni vagy valami fantasztikus filmet láttál, de hogy a Testvériségnek soha egyetlen hajóját sem támadta meg senki, az biztos. Már több tízezer éve nem fordult elő ilyesmi… és meg kell mondanom, ha valakinek ez jutna eszébe, ő húzná a rövidebbet, mert a hajóink föl vannak fegyverezve. A Galaxis ettől még nem biztonságos, de annyira mindenképpen, mint egy világ felszíne. Még inkább.
Most Nindán volt a megdöbbenés sora. Tisztán emlékezett arra a kilőtt hajóra. Emlékezett az emberekre a moziban, néhányan sajnálták az áldozatokat, volt, aki azt mondta, még ha mýśvïnek voltak is, akkor sem érdemeltek ilyen véget. De voltak olyanok is, akik örültek neki, egy hajórakomány mýśvïnnel kevesebb, mondták, és csúnyán vigyorogtak. Senki sem akadt, aki ne vette volna készpénznek a látottakat.
Később jutott még alkalma ráébredni, hogy a szindor kormány előszeretettel tálal teljesen hamis híreket az embereknek, meg a saját szája íze szerint kiforgatottakat is, és nem csupán Szindorián van ilyen kormány. S ezzel jutott el a felismeréshez, hogy az információ fegyver, a zsarnokság pedig állandó harcban áll a saját népével.
Lenézett a fa tövébe. Különös, apró növényeket látott a fűben, amik színes… színes… ezek szirmok, hát persze. Virágok. Látott ilyeneket a Hỹdaiń moziban.
Kíváncsian megérintette az egyiket. Olyan volt a tapintása, mint a köntöse anyagának. Lila volt, kicsi és szép.
– Ezek mire valók?
– Virágoknak hívják őket. Persze te egy sivatagban épült városban nemigen láthattál virágokat, de valójában mindenfelé el vannak terjedve. Gyönyörködni lehet bennük, de egyébként nem „valók” semmire. A természet nem a mi kedvünkért van, legfeljebb csak mi hoztuk ide. A növények és állatok számos világon, egymástól függetlenül fejlődtek ki, persze az ember is hozzájárult ehhez, de a természet alapvetően nem ember alkotta dolog. Ellenkezőleg, a természet alkotta meg az emberi fajt is.
– Mi az a természet?
– Az összes élőlény együtt. Gondolom, láttál már állatokat.
– Hát persze.
– Nos, azokat a területeket hívjuk természetnek, ahol az állatok és a növények emberi beavatkozástól mentesen élnek. Vannak olyan világok, ahol már akkor volt élet, amikor ember még soha nem járt rajtuk. És volt egy, ahol, számtalan élőlény között, kifejlődött az ember.
←na-15 gazdaság [60] Azt mondják, Sasszáken után vége a térképnek. Csak Szúnahaum tudja, miért hiszik ezt. De Szúnahaum hallgat. (Ílgaszaumi, Szúnahaum-szilgi, 2. sómir, 45. singir)na‑15 na-16 fák [-12] Egy fa az csak egy fa. Hacsak nem rendelkezik valaki a mi képességünkkel. (Ninda: Feljegyzések az utánunk jövőknek, 4. kötet, 26. sómir, 47. singir)na‑16 na-17 lift [-10] Az a nap, amikor elkezdte felfedezni az Aulang Laipot, az első nap volt, amit felfedezésekkel töltött. Az előző nap volt az utolsó, amit még nem töltött felfedezésekkel. (Sileni: Ninda élete, 25.)na‑17→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
699447 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-484] ()ph‑21 ·· -409 734 107 szó (705 883+24 081+4143) 5 085 778 betű (4 921 687+164 091) 5 623 506 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2227. nap, 327 szó/nap, 2283 betű/nap, 77:07/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.8.1.:649, 3086 17. 13:27 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |