-23 ←nd-15 Áhanin [92]
Ő volt a középpont, ő volt a fény,
ő volt a nappal, ő volt az éj,
ő volt a festő és az ecset,
ő volt a modell és a vászon,
ő volt világunk: Limelullí. (Ílgaszaumi, Vahule Ílu: Limelullí Első Eposza) :: Áhanin, Aulang Laip, 43 612. nodzsat fínirrugan, 815nd‑15 nd-16 fhangí [-23] Némelyik életrajzírója úgy gondolja, hogy Ninda életét teljesen megváltoztatta a fhangí, és ma senki nem ismerné a nevét enélkül. Ez mindenképpen túlzás. Nindát nem a fhangí tette azzá, akivé lett. De jelentős hatással volt rá. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 607. angdzsagan)nd‑16 nd-17 első dír [-25] Nincs kékebb semmi, mint Fónarrugandi tavainak vize. Nincs fehérebb semmi, mint a hó Szahindáfaran csúcsain. Nincs aranyszínűbb a Sínisuálnál. Nincs tisztább egy újszülött lelkénél. (Ílgaszaumi, Jahanin-szódzsan, 63. sómir, 1. singir)nd‑17→

---

„Némelyik életrajzírója úgy gondolja, hogy Ninda életét teljesen megváltoztatta a fhangí, és ma senki nem ismerné a nevét enélkül. Ez mindenképpen túlzás. Nindát nem a fhangí tette azzá, akivé lett. De jelentős hatással volt rá.”
 


– Mi az a fhangí?
  A háttal ülők egyike megfordult. Egy idős férfi. Szürke szakálla volt, ráncos arca, érdeklődő pillantása.
  – Örülök, hogy hallottál a fhangí létezéséről, fiatal barátom – mondta enyhe akcentussal, szúni nyelven, és Rongamira mosolygott. – Ezt, amit mi csinálunk, nem fhangínak hívják. A neve fhangídóar. A fhangí egyik leegyszerűsített megtestesülése, ami kívülről szemlélve olyan, mint egy társasjáték.
  – De nem az – állapította meg Ninda.
  – Nem, nem az. Mi nem játszunk, hanem beszélgetünk. Vagyis hát ez annyiban mégis olyan, mint egy játék, hogy egy kötött szabályrendszert követünk benne, de nincsen konkrét célunk. Csak megfogalmazzuk gondolatainkat.
  – Hogyan? – lépett közelebb Ninda.
  – Hát ha érdekel, megpróbálhatom elmondani. – Az öreg visszafordult az asztalhoz, mondott néhány szót a társainak a maguk nyelvén, s kivett egypár lapocskát az egyik dobozból. Letette őket az asztal sarkára, távolabb a többitől. – Nézzétek. Ezek a lapok gondolati elemeket jelképeznek. A fhangí egy rendszer, ami gondolkodásunkat segít rendben tartani, kifejezni, formába önteni. Ezekkel a rajzelemekkel ezt tudjuk megtenni. Itt ez a jel – mutatott az egyik lapocskára, amin hullámos vonal volt egy kör belsejében. – Azt jelenti: szeretet. Itt ez a másik, egy kissé bonyolultabb rajz, azt jelenti: kötődés. Ez pedig a gondoskodás. Ha a hármat így háromszög alakban egymás mellé teszem…
  – Akivel összeköt a szeretet, azzal gondoskodunk egymásról – vágta rá Ninda.
  – Kiváló – bólintott az öreg elismerően. – Most pedig körberakom a szeretetet hat fogalommal. Kötődés, gondoskodás, törvény, összhang, figyelem, érzelem. Ezzel…
  – A törvény nem illik ide – vágott közbe Ninda határozottan.
  – Már hogyne illenék!
  – Nem illik ide – jelentette ki Ninda. – Ezek pozitív érzelmek, a törvény pedig nem.
  – Valóban. – Az öreg összehúzott szemmel, figyelmesen méregette a szőke szúni kislányt. – Éppen ezért vesszük be. Hat fogalmat, amik egy hetediket vesznek körül, úgy hívunk: egység. Arra törekszünk, hogy minden egységben legyenek pozitív és negatív fogalmak egyaránt. A szeretetnek ebben az egységében, amit most összeraktam, a törvény pozitívvá változik azáltal, hogy a családi kapcsolatot szentesítő törvényre utal.
  A szindor csavargók számára a törvény olyasvalami volt, ami mindig üldözte őket, szúni életében pedig Ninda még a szót is csak ritkán hallotta. Számára így megmaradt a korábbi negatív jelentése, de tudomásul vette, hogy ebben a különös gondolatrendszerben a törvény pozitív is lehet.
  – S most mit teszel ezzel az egységgel?
  – További egységeket illesztek mellé. Minden fogalom lehet egy egység középpontja és hat másiknak a széle, a hatszögrácsos elrendezésből következően. Például ide, az összhang és a figyelem mellé tehetem a melódiát, s akkor az összhang máris kétfélét fog jelenteni: a szeretettel családi összhangot, a melódiával viszont zeneit.
  – Akkor oda való a matematika – közölte Ninda. – És az idő meg a kerék.
  – A kerék?
  – Igen. Van ilyen lapocska?
  – Hogyne lenne. A fhangíban számtalan fogalomra vannak jelek. Tessék, itt is van. Csak meglep, hogy ismered ezt a gondolatot. Egy elég régen élt fhangímester munkásságából való.
  – Nem ismerem. Csak nyilvánvalónak tűnt, hogy ott kell lennie.
  Az öreg egy pillanatig tűnődve nézett rá, aztán egy pillanat türelmet kért és asztaltársaihoz fordult. Mondott valamit az ő nyelvükön az egyik férfinek, aki bólintott, fölkelt és elment.
  – Kérlek, várjatok egy keveset, amíg a fiam visszatér. Úgy gondolom, hogy érdemes lenne többet foglalkoznod a fhangíval. A mi családunkban hagyomány, hogy tanulmányozzuk a fhangít. – S ezzel meghajolt ültében. – A nevem Szketro Mjanrit, tízdíres fhangímester vagyok. – Körbemutatott az asztal körül ülőkön. – A feleségem, Antrit Szvapan kilencdíres, a bátyám, Rjakszti Arrat kilencdíres, a bátyám lánya, Klavan Prapszten hétdíres mester, és máris jön vissza a fiam, Tvantin Avjeri nyolcdíres mester.
  – Én Ninda vagyok – viszonozta Ninda kicsit zavartan a meghajlást, s esze ágában se volt mũỳpṙâènt mutatni. – Nekem… nincsenek olyan címeim, amik ezekhez foghatók lennének.
  Közben átfutott az agyán, hogy vajon itt mitől függ, hogy valakit hogy hívnak, mert a szindorok az egyik szülőjük családnevét öröklik választás szerint, a szúnik mindkettőét, de ezeknek a neve nem is hasonlít egymásra.
  – Természetesen – felelte Szketro Mjanrit. – Idővel bizonyára lesznek. Lám, jön is már.
  A fia a tér távolabbi része, egy épület felől közeledett, nagy táskát hozott a kezében.
  – A fhangí tanulmányozásával sok mindent megtudhatsz a világról, másokról, önmagadról. Mindenképpen megéri a fáradságot, ha netán nem leszel semmilyen magasabb szintű mester, akkor is. Nem ez számít, hanem a szemlélet, amit a fhangí segítségével elsajátíthatsz.
  A fia odaért hozzájuk és két kézzel fogva Ninda felé nyújtotta a táskát, de nem szólt semmit, ő nyilván nem tudott szúniul.
  – Kérlek, fogadd el ezt tőlünk – mondta helyette az apja. – Egy egyszerű kis induló dóarkészlet, amivel megismerheted az alapokat.
  – De hát ez… óriási…
  – Semmiség. Számunkra mindig öröm, ha egy fiatalt beavathatunk a fhangí szépségeibe. Szavaidból úgy tűnik, hogy van érzéked ehhez a művészethez, és jó kezekben lesz nálad ez az apróság. Ami pedig a súlyát illeti, nyilván akad a közelben egy teherhordó.
  Rongami már nyúlt is a suagjáért és hívott egyet, s mialatt Ninda akadozva megköszönte az ajándékot, meg is jött a teherhordó. Tvantin Avjeri rátette, Rongami pedig megadta az úticélt, Ninda gantirlakását. Az automata elszárnyalt az Aulang Laip felé, ők pedig elköszöntek a fhangímesterektől és a csoport után siettek.
  – Te tudsz erről valamit?
  Rongami megcsóválta a fejét.
  – Édeskeveset. Nagyjából annyit, hogy létezik. De ha kérdésed lesz, valamelyik mester biztosan segít.
  – Van a hajón is?
  – Húszezer ember között egy csomónak kell lennie. Várj csak. Te liktenit-upesz vagy. Sáharongit ismered?
  – Persze, kistermetű, kedves asszony, sziangdzsankor kaptam tőle jogratkrémes sütit a janníhaumban.
  – No, hát ha jól emlékszem, az ő férje fhangímester. De lehet, hogy ő maga is. Nézd meg a suagodon, kik azok. Szerintem a közeli ismerőseid között is van, csak eddig nem tudtál róla.
  Ninda bólintott, de nem nyúlt a suagjáért. Nem sürgős. Utolérték a csoportot, akiknek Séri éppen egy híres embert ábrázoló szobor történetét magyarázta. Vagy egy derkit mászkáltak még a városban, egy kis étteremben forró szendvicseket ettek, aztán amikor visszatértek az Aulang Laiphoz, Ninda kiment a magaslat peremére, és leült egy padra. Várt.
  Kisvártatva egy ívelt szarvú, nagy állat vált ki a tóparton legelésző nyájból, és ügetni kezdett Ninda felé. Fölkaptatott a magaslaton és megállt előtte. Lehajtotta a fejét, a füvet szaglászta, a hátáról pedig előreugrált a két kiri, s lecsúsztak a nyakán. Fürgén felkapaszkodtak Ninda köntösén és bebújtak a mellzsebbe. Ketten épp hogy elfértek benne.
  Ninda fölkelt és visszasétált a hajójához.

---

←nd-15 Áhanin [92]
Ő volt a középpont, ő volt a fény,
ő volt a nappal, ő volt az éj,
ő volt a festő és az ecset,
ő volt a modell és a vászon,
ő volt világunk: Limelullí. (Ílgaszaumi, Vahule Ílu: Limelullí Első Eposza) :: Áhanin, Aulang Laip, 43 612. nodzsat fínirrugan, 815nd‑15 nd-16 fhangí [-23] Némelyik életrajzírója úgy gondolja, hogy Ninda életét teljesen megváltoztatta a fhangí, és ma senki nem ismerné a nevét enélkül. Ez mindenképpen túlzás. Nindát nem a fhangí tette azzá, akivé lett. De jelentős hatással volt rá. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 607. angdzsagan)nd‑16 nd-17 első dír [-25] Nincs kékebb semmi, mint Fónarrugandi tavainak vize. Nincs fehérebb semmi, mint a hó Szahindáfaran csúcsain. Nincs aranyszínűbb a Sínisuálnál. Nincs tisztább egy újszülött lelkénél. (Ílgaszaumi, Jahanin-szódzsan, 63. sómir, 1. singir)nd‑17→

---

ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 (2138 › 60:47) 733 658 szó (705 435+24 080+4143) 5 082 592 betű (4 918 505+164 087) 5 620 320 jel (@537 728)	693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2219. nap, 328 szó/nap, 2290 betű/nap, 76:50/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.19.:1190, 3085 8. 21:40

	pr Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	na A HAJÓ	29 (4%) 1
	nb AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	nc RECEPTOR	29 (4%) 57
	nd A GALAXIS	24 (3%) 86
	ne LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	nf SZAISZ	24 (3%) 134
	ng MENEDÉK	24 (3%) 158
	nh HAZAÚT	24 (3%) 182
	ni ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	nj LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	oa NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	ob HÍRNÉV	25 (3%) 281
	oc LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	od SAUNIS	21 (3%) 330
	oe ALAPPONT	22 (3%) 351
	of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	og SZINDORIA	24 (3%) 399
	oh A KISLÁNY	24 (3%) 423
	oi JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	oj TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	192 (27%)
	pa HINNULDUD	22 (3%) 501
	pb SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	pc HANGILAORAN	25 (3%) 550
	pd AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	pe SINNÍ	22 (3%) 600
	pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	pg ILGÁ	24 (3%) 649
	ph  – – –	20 (2%) 673