„Ha az intoleranciát tolerálod, intoleráns vagy.”
Ílgaszaumi, Terra-sóhipun,
M6998 rind, 833. sómir, 1211. singir
M6998 rind, 833. sómir, 1211. singir
Hangilaoran
43 713. famut sillíman
415
– Szissz – mondta Szinensi, végignézve az asztal körül összegyűlt kis társaságon. Nyolcan ültek ott, és velük hat kisbaba; Ilgá és még kettő sillafupban, a többiek már karon. Hangilaoranon ezerszámra lehetett csecsemőket látni, a szülők gyakran bevitték őket, de azért ennyien egy asztalnál nem jöttek gyakran össze.
– Szissz – bólintott Ihengri vidáman. – Mi a programotok?
– Mi az Óninnargusziba megyünk – felelte Szongvékuni –, arandiri paleontológiát tanulunk.
Ez hármukat jelentette, a feleségét, Hilarnut és a kicsit, aki előttük kalimpált az asztalon.
– Mi történelmet – felelte Szinensi –, Ánindzsival a Ríhirantun-korszakról adunk elő. Ideje is már indulni, gyere, sien-Il, és ne feledd, hogy az Argav-lázadásról neked kell beszélned. Elvállaltad.
A többi szülő mosolyogva pillantott föl a Testvériség leghíresebb anyukáinak egyikére, aki fölkapta a sillafupot Ilgával, míg az mindenféle hangokat hallatva szemlélte a termet maga körül.
– Igen, sien, megyünk előadni a történelemről. Nézd, Engsinek milyen szép piros köntöse van. Az pedig egy korsó. Sárga korsó, Alvuka nusummát iszik belőle.
– Nirgumát – javította ki a férfi.
– Nirgumát iszik – helyesbített Szinensi. – Nem nusummát. De a korsó akkor is szép sárga.
Átmentek a Hallihinurangdzsé terembe, ahol Ánindzsi, egy kövérkés, kopasz öregember mindenekelőtt Ilgát üdvözölte nagy szeretettel, és közölte vele, hogy éppen olyan, mint az ő dédunokája.
– Az Ónor-vidéken húszezer évvel ezelőtt egy remek kis valami jött létre – közölte kicsit később a hallgatósággal. – Árandiban indult, aztán átterjedt a szomszéd kis államokra, Hilarnira, Ovanszóméra, Ónorra, végül meghódította a náluk jóval nagyobb Ivarnirit is. Ezt a remek valamit antava nyelven inansziknak hívják, és leegyszerűsítve szabadságnak vagy szabadosságnak szokták fordítani. De ennél több. Abból a helyzetből alakult ki, hogy a meglehetősen merev, represszív árandi társadalmi struktúra elöregedett és már nem tudta megakadályozni, hogy a fiatalok más irányba tereljék a társadalmi folyamatokat. Sénu, sien.
Szinensi lepillantott a sillafupra, amiben édesdeden aludt a fia, és átvette az elbeszélés fonalát.
– Ankanuri tin Torovanannak van egy tétele, amely szerint minden társadalmat alapból az öregek dominálnak, mert a társadalmi folyamatok lassan változnak, tehát egyes szokások, konvenciók még akkor is érvényben vannak, amikor már megöregedtek azok, akik fiatalkorában jöttek létre – sőt még az ő unokáik és azok unokáinak öregkorában is. Hacsak a fiatalok a saját kezükbe nem veszik az események irányítását és rá nem kényszerítenek egy újfajta szemléletet az öregekre is. Ez történt Szindorián a Kíreán-diktatúra bukását követően, és ez volt Árandin. Ott az iskolarendszer visszásságai miatti tüntetésekkel kezdődött, majd hirtelen átcsapott egy szexuális forradalomba, és hamarosan az élet legtöbb területén megnyilvánult. Az államvezetés, ami természeténél fogva konzervatív – minden államvezetés többé-kevésbé konzervatív –, elítélte ezeket a folyamatokat, de adminisztratív ellenlépéseket nem alkalmazott, nem volt alkotmányos felhatalmazása rá. A vidék többi államában több-kevesebb fáziskéséssel ugyanez történt. Az inanszik által dominált világokon a szabadosság eleinte jelentős túlzásokba is esett, az emberek az utcán is szexeltek, de aztán egyfajta önszabályozás lépett fel, és ezek a jelenségek visszaszorultak. Alkalomadtán szívesen írnék erről egy tanulmányt.
– Érdeklődéssel olvasnám – bólintott Ánindzsi. – Hing-hing, most pedig hozzuk ide Illelmilit. Ez a dallamos nevű kis ország két naprendszert ölelt fel a Hunavervar-vidéken, amikor történetünk játszódik – azóta két továbbit vettek birtokba. Akkoriban, amikor az Ónor világain az inanszik könnyed légköre uralkodott, Illelmili merev társadalmi berendezkedésű ország volt, ahol például – nem elsőként és nem is utolsóként a galaktikus történelemben – olyan problémák voltak napirenden, mint a házasság előtti szexszel, a házasságon belül harmadik féllel való szexszel és az azonos nemű párkapcsolatokkal szembeni türelmetlenség, a gyerekek szexuális felvilágosításának ellenzése és hasonlók. Persze mint az effélék általában, a jelenség nem szorítkozott a szexualitással kapcsolatos tabukra. A különböző korosztályok egymással való érintkezését még családon belül is nagyon szertartásossá tették, családon kívül pedig szinte lehetetlenné, hacsak nem volt valamelyik résztvevőnek munkaköri feladata, hogy beszéljen a másik résztvevővel. Akkor szabad volt. Hing-hing, mármost Ovanszómé csak ezer érangra van Illelmilitől, és intenzív gazdasági kapcsolataik voltak akkoriban is. Amikor az inanszik meghonosodott Ovanszómén, Illelmili kormányzata először jól felfogott üzleti érdekből toleránsan viselkedett, ám a társadalom elutasítóan, mereven reagált. Így a kormányzat kénytelen volt meghátrálni, elzárkózó politikát folytatni. Ez viszont rövid idő alatt gazdasági összeomláshoz vezetett. Jó darabig kitartottak a hagyományos értékek hősies védelmezésének szólamaival, aztán beadták a derekukat.
– Mindig beadják a derekukat – szúrta közbe Szinensi. – Sok időbe telhet és sok emberi szenvedéssel jár, de mindig.
– Miért, ohangi?
– Mert minden változik. A társadalom egy másféle történelmi, gazdasági szituációba kerülhet, vagy ha ez átmenetileg nem is következik be, a társadalmat alkotó egyének cserélődnek. A merev, rugalmatlan társadalmi struktúra képtelen kezelni a változásokat. Egy nagyobb megrázkódtatás és összeomlik – mármint nem a társadalom, csak a merevsége.
– Azt hiszem, erre van egy nagyon jó példád – mosolygott a tanár.
– Hogyne, ohangi. A lányom szülővilága, Jaungaimasz, ahol a nemzetiségi elzárkózás, a rasszizmus volt a társadalom egyik rendező vezérelve. Még csak most lesz ötven éve, hogy kettős megrázkódtatás érte őket: előbb egy óriási földrengés, ami romba döntötte városaikat és nagyon sok áldozatot követelt, majd pedig az a világképüket megrengető hír, amit a kormány nagyon nyomatékosan propagált nekik: Ninda egy jalar gyereket fogadott örökbe. Imádatuk tárgya egy olyan nemzetiségű gyermeket mentett ki a romok alól és nevel fel, aki az ottani többségtől csak lenézést kap. Ezt a megrázkódtatást a merev struktúra nem bírta ki. Már erőteljesen ingadozik, bár még nem omlott össze – egyelőre még nem magától értetődő, hogy rasszista megnyilvánulásért kiküldik az embert egy nyilvános helyről, de egyre gyakrabban tapasztalható. Még időbe telik a folyamat végéig eljutni, de már egyértelműen látjuk, hogy a rasszizmus rövid időn belül vereséget fog szenvedni.
– Mint mindig?
– Mint mindig, ohangi, ez nem is kérdés. A rasszizmus ellentétes az emberi alaptermészettel, márpedig bármilyen sokfelé és bármilyen messzire szakadtunk Ősi Földtől, mindannyian emberek vagyunk, a Galaxis összes lakott világán. A testfelépítésünk semmiben sem különbözik azokétól az emberekétől, akik a Hajnalkorban úgy éltek Ősi Földön, hogy az volt az egyetlen lakott világ, s minden bizonnyal azokétól sem, akik még nem is sejtették, hogy az éjszakai égen látható fénypöttyök csillagok, és némelyik körül világok keringhetnek, éppen olyanok, mint Ősi Föld. Ha ezt valaki elmondja nekik, bizonyára kinevették volna, de nekik is öt ujjuk volt, harminckét foguk, a férfiak arcán szőr nőtt, mindenben ugyanolyanok voltak, mint mi. Vagy mondhatom úgy is: mi vagyunk mindenben ugyanolyanok, mint ők. Kivéve a gondolkodásunkat. Mai gondolatvilágunk biztosan nem egyezik meg a Hajnalkor emberével, mert azóta gyökeresen megváltozott az életmódunk.
←ph-10 törzsek [-7] A fény mögött a sötét. A tudás mögött az ismeretlen. A forma mögött az üresség. (Ílgaszaumi, Dzsullák Gyűjteménye, Hingafaurrígí dzsullá, Ongvé és Hisszuap gondolatai, 2036.) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 712. szahut fattilgópan, 425ph‑10 ph-11 inanszik [-18] Ha az intoleranciát tolerálod, intoleráns vagy. (Ílgaszaumi, Terra-sóhipun, M6998 rind, 833. sómir, 1211. singir) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 713. famut sillíman, 415ph‑11 ph-12 otthon [-1] Reméljük, hogy sokáig fog élni. Tizenhárom-tizennégy évszázadot legalább. De mint halandó emberi lény, nem tud annyi ideig élni, mint az emlékezete, hírneve, keze nyoma, amit hagy az emberiségen. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, utószó) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 713. dzsirat nisszugópan, 709ph‑12→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 (2134 › 60:41) 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |