„Népünk életadója, örök otthonunk, kísérj el minket! Föld anyánk, kísérj el minket!”
Ílgaszaumi, Terra-sóhipun,
R941 rind, 1389. sómir, 4311. singir
R941 rind, 1389. sómir, 4311. singir
A város igazán szép volt. Hait és Ámmaít együtt maradt, a gyerekek szaladgáltak, megnézték az üzleteket, a parkokat, fölmásztak a hegyoldalra felkúszó kis sikátorokban, ahol sokhelyütt csak akkora távolság volt a házak között, hogy két ember elfért egymás mellett. Haitot leginkább a Dỹýpï-hegyvidék városkáira emlékeztette, csak hát ez persze kupola alatt volt. A sikátorokban mindenfelé eldugott éttermek mérete viszont inkább az Aulang Laipra hasonlított: egészen aprók voltak. Még olyant is találtak, ami egy kis teraszon elhelyezett egyetlen nyolcszemélyes asztalból állt, s a teraszra nyíló ajtó mögött egyenesen a szintén parányi konyhába lehetett belépni.
De csak három gyerek szaladgált a városban. A negyedik ott maradt az étterem hátsó szobájában egy szintén fehér lepelbe öltözött, fekete szakállú férfival, aki ugyan édeskeveset értett szúni nyelven, de annál többet tudott a thabbuan történelemről. Szammithuran Kharandinak hívták.
– Mint történész természetesen tisztában vagyok a szúni történelemmel is… már amennyit a néped nyilvánosságra hoz belőle – mosolyodott el. – Persze nem tudhatom, hogy ők maguk mennyivel tudnak többet, hiszen valójában minden nép történelmének hosszabb-rövidebb része feledésbe merült. Ez elkerülhetetlen, hiszen lehetetlen mindent feljegyezni.
Ninda az Ílgaszaumi Hatodik súrangirjára gondolt, ahol sok milliárd szúni életének minden említésre méltó mozzanata meg van örökítve, és a saját „családi” siéhongjára, aminek Szinensi már gondjaiba vette a kezelését, és rendszeresen feljegyzi benne Ninda életének jeles eseményeit, vagyis hát amiket ő annak tart. És a mondásait. Állandóan talál az ő szavai között valami olyasmit, amit meg kell örökíteni.
– Létezett egy világ, ahonnan az egész emberiség származik. Ez biológiai szükségszerűség, mert az egész Galaxisban élő összes ember egyetlen fajba tartozik. A thabbuanok emlékeznek erre a világra, és ha kérdeznek minket róla, el is mondjuk.
– Mit tudtok erről a világról? – kérdezte Ninda. Teljesen megdöbbentette, hogy Ősi Föld emléke nem csak a szúnik körében él.
– A neve Therra vagy Ertha volt, vagy legalábbis a thabbuan nyelv kiejtési szabályai szerint így alakult át az eredeti név, bármi légyen is az. A két név természetesen ugyanaz. Thabbuanul erra annyit jelent, mint termőföld, talaj, ezt a szót talán ismered is fhangítanulmányaidból. Ez kaphatott egy thi előképzőt, aminek jelentése „rajta”, így jött létre a Therra név, és ennek változata az erra-thia összevonásából keletkezett Ertha. Bocsáss meg, természetesen téged nem a nyelvészeti vonatkozások érdekelnek. Azért említettem Therrát, mert hagyományaink szerint a szúnikkal együtt indultunk el onnan, azazhogy akkor még persze nem létezett külön thabbuan és szúni nép. Hogy milyen nép voltunk így együtt, arról sokat vitáztunk már, de körülbelül uralkodónak azt a nézetet tekinthetjük, hogy sem a thabbuan, sem a szúni nyelv nem tekinthető az akkor használt nyelv egyenes folytatásának, ahogy a két nép szokásai, hagyományai sem. Útjaink igen korán szétváltak. A te őseid egy olyan terület felé indultak, amit thabbuan nyelven Szothé-andúthinak hívnak, és ott hosszabb ideig éltek néhány világon, egymás után vagy egyszerre, nem tudjuk. Aztán ezek elpusztultak egy sor háborúban, és a néped azóta hajókon él, saját világot nem alapított többé. Az én népemnek is volt egy világa, Szikhannan-íthí, de ez nem háborúban vált lakhatatlanná, hanem természeti katasztrófa folytán. A háború ezt követően ért el minket. Azóta nekünk sincsen saját világunk, de mi más népek világain telepedtünk le mint kisebbség. Sok nép él így a Galaxisban, valójában a galaktikus nemzetiségek háromnegyede úgy él, hogy egyetlen világon sem alkot többséget. A ti életmódotok egyedülálló a Galaxisban, a miénk nem.
Hat ukingahan, gondolta Ninda. Kilenc fínirruganig már három év sincsen, és otthon lesz a Felhőben, amiről egyetlen thabbuan sem tudja, hogy létezik.
– Therra… létezik még?
– Erre kétféle álláspont van. A szúni történészek azt állítják, hogy Therra azonos a Sagindra Köztársaságban található Terga vagy Tirka nevű világgal, de senki sem végzett vizsgálatokat ennek bizonyítása érdekében – voltaképpen azt sem tudjuk, hogyan lehetne ezt bebizonyítani. A thabbuanok szerint azonban az eredet világát a Szothé-khottori vidéken kell keresni. Természetesen emberi életnek és tevékenységnek léteznie kellett rajta már az első kirajzás előtt, méghozzá fejlett műszaki civilizációnak kellett lennie, máskülönben nem lettek volna képesek hipertéri utazásra, sőt semmilyen űrutazásra sem. Csakhogy az első kirajzás óta legalább százezer thabbuan év telt el… hogy is tudom rávenni a fordítógépet, hogy átszámítsa a te időszámításodra…
– Ne mondd, hogy thabbuan év, csak a számot és azt, hogy év.
– Á, értem. Tehát legalább egymillió-háromszázezer év. Most mennyit mondott?
– Egymillió-háromszázezret.
– Ó. Szép nagy szám. Nos hát, a legendák tizenkét nagy kirajzásról beszélnek, amik több évezreden… bocsánat, több tizenháromezer éven keresztül folytak le. De erre semmilyen bizonyíték nincsen, ez nem több legendánál, és a tizenkettő amúgy is gyanús szám, ez egyike a régi legendákban gyakran szereplő „mágikus számoknak”, matematikai okokból. Annyi bizonyos, hogy nagyszámú kirajzás volt, hosszú időn keresztül. Biztosak vagyunk benne, hogy az első és az utolsó kirajzást olyan hosszú idő választotta el egymástól, hogy az otthon maradottak és a már távozottak is történelmi távlatnak élték meg, feltehetően egész népek alakultak ki és szűntek meg ezalatt.
– Miért történtek a kirajzások?
– Most olyat kérdeztél, amiről nincs véleménykülönbség. Mindenkinek meggyőződése, hogy azért, mert emberek vagyunk. Az emberi faj örök tulajdonsága a fejlődésre, változásra törekvés, és hogy minden helyzetben boldogulni akarunk. Nyilván az egyes egyének azért döntöttek amellett, hogy felszállnak egy hajóra, mert régi lakóhelyükön nem boldogultak, máshol akartak szerencsét próbálni. Minden bizonnyal millió és millió ember fontolgatta hosszú időn át, hogy elinduljon-e, amíg végül elindult – és nyilván sokkal többen voltak, akik nem indultak el. Nem tudjuk, hogy az utolsó kirajzás után maradtak-e emberek Therrán, és ha igen, jelentős számban-e. Ha nem, és a szúnik helymeghatározása helyes, akkor azóta kellett odaérkezniük újabb telepeseknek, hiszen az a világ ma lakott. A thabbuanok helymeghatározása nem jelöl meg konkrét világot, csak egy galaktikus környéket, ahol több természettől lakható világ is van. Ezek közül bármelyik lehet Therra.
– Hová mentek Therráról?
– Erről is nagyon sokat vitatkoztak a történészek. Körülbelül ezer világot jelöltek meg mint a kirajzók feltehető első számú célpontjait. Valóban úgy néznek ki, mint ahol ősidők óta élnek emberek. Ha ezeket a világokat berajzoljuk a térképre, akkor egy szabálytalan térbeli alakzatot kapunk, aminek belsejébe esik Therra mindkét feltételezett helye. Ha bármelyikkel nem így lenne, felül kellene vizsgálni az elképzelést.
Kharandi a zsebébe nyúlt, elővett egy suagot – az ő nyelvén akhanit –, és néhány mozdulattal elővarázsolt egy listát.
– Tudok neked adni néhány művet, amik ezekkel a korszakokkal és eseményeikkel foglalkoznak. De természetesen én magam is örömmel a rendelkezésedre állok, ha később is szeretnél még beszélgetni.
– Köszönöm – mondta Ninda. – Igen, szeretnék.
←nh-18 thabbuanok [4] Megkérdezték, tudom-e, ki volt az első, aki felismerte Ninda jelentőségét. Visszakérdeztem. Több mint ötszáz éve rajong érte a Galaxis, de volt már bárki, aki ezt csakugyan felismerte? (Szinensi: Ninda élete és tanítása, 740. sómir) :: Szuttigu, Aulang Laip, 43 616. dzsirat ukingahan, 720nh‑18 nh-19 Therra [8] Népünk életadója, örök otthonunk, kísérj el minket! Föld anyánk, kísérj el minket! (Ílgaszaumi, Terra-sóhipun, R941 rind, 1389. sómir, 4311. singir)nh‑19 nh-20 úld [-25] Az egyedüllét és az együttlét között ugyanaz a különbség, mint egy kavics és egy ember között. (Ninda: A fény lúmái, 354.) :: Aulang Laip, 43 616. szahut nendihilgan, 350nh‑20→
ph-19 id [-293] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -230 (2134 › 60:40) 732 331 szó (704 147+24 041+4143) 5 072 593 betű (4 908 777+163 816) 5 610 125 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 31. 17:04 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |