„Egyszerű körülményből adódott, hogy interjúkkal kezdődött mindaz, ami Szindorián lezajlott. Ahhoz, hogy nyíltan ki merjük mondani az igazságot, el kellett hagynunk az országot. Akkor pedig ez a kézenfekvő műfaj, amiben ezt megtehetjük. Csak a szúnik távozásától a velem készült első beszélgetés megjelenéséig eltelt időben állítólag milliók nézték meg otthon a Ninda-interjút – illegálisan.”
Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom,
7.
7.
Aulang Laip
43 615. famut liktuharan
420
Szúni idő szerint délelőtt volt, iskolaidő, de az Aulang Laip egyetlen gyereke sem volt iskolában. A szúnik nagy része, az utasok közül talán mindenki, s Taka-Irdi város lakosainak többsége is kint volt a Nork nevű nagy síkságon. Több tízezer ember. Székeken ültek, álltak, járkáltak. A csenevész fűbe senki sem ült le, csupa jég volt minden. Az emberek mindenféle meleg ételt ettek, meleg italokat ittak, és be lehetett menni a rögtönözve felállított, fűtött csarnokokba, hogy az ember kicsit megmelegedjen.
Nindát, noha Luakeán sivatagi forróságában töltötte eddigi élete kilencvenhat százalékát, nem zavarta a hideg. Nem köntös volt rajta, hanem dzsíruha, a szúnik hidegre való viselete, ami egy egybeszabott kabátból és nadrágból állt, csak a fejét, a kezét és a lábfejét hagyta szabadon. Tökéletes szigetelése volt. A cipőjének is. A kezére húzhatott volna kesztyűt, a fejére pedig fagyos időre való sapkát, akár csuklyát is, amiből csak a szeme látszik ki, de nem akart ilyesmit fölvenni, nem zavarta, hogy a kezét és az arcát akadálytalanul éri a hideg. A Szindoriáról hozott kék csavargósapka most is a fején volt, az persze semmit sem melegített, de nem is volt rá szüksége.
Éjszaka volt, de nem volt sötét, a fejük fölött az égbolt háromnegyedét elborítva lebegett a Hau nevű gázóriás hatalmas fehér gömbje. Taka a Hau holdja volt.
A tömegben mozgolódás, sustorgás támadt. A gömb színe kezdett megváltozni. A látóhatáron kezdődött, egyszer csak halvány rózsaszín árnyalat keveredett a fehérbe, de nem úgy, ahogy a legtöbb világon reggel és este vörösbe fordul a napkorong, ezt nem a fénytörés okozta, maga Hau kezdett rózsaszínbe fordulni, s a szín lassan végigömlött a gázóriás felszínén, a látható rész egynegyedét elborította, de közben a látóhatáron már megjelent a mélyvörös, és közvetlenül utána a sárga egész csomó árnyalata. Az emberek találgatták, melyik szín fog következni, mert nem lehetett tudni előre. Mindig másképpen zajlott le, más sorrendben és mennyiségben jöttek a színek, ahogy a Hau közeledett második, kisebb napjához, hatszáz szúni évenként egyszer, és az Ofu sugárzása mozgásba hozta előbb a felső, majd a mélyebb rétegeket a Hau gázóceánjában. Az Ofu még mélyen a látóhatár alatt volt, sokára fog felkelni, addigra ők az Aulang Laippal már nem lesznek itt; de azon az oldalon, ahol látható, már nyár van, az emberek lenge öltözékben sétálnak és nyílnak a virágok.
A nyár ide is előbb jön, mint a napkelte. Bármelyik pillanatban elkezdődhet. Itt háromféle nyár van, egyet a nagyobbik nap, az Akki csinál, egyet az Ofu, és most az kezdődik, amit a Hau csinál. Ez a leghűvösebb, mert nem napsugárzástól ered.
Ahogy a kék és a lila árnyalatai sorra kerültek, a színek szivárványosan keveredve már a felszín nagyobb részén szétterjedtek. Bármikor megkezdődhetett a vihar.
Megint vörös és sárga színek jöttek, aztán egy hatalmas kék folt, ami kavarogva beleömlött a sárgába, és egy helyütt, a kettő találkozásánál szikra lobbant. A tömegen moraj futott végig. A kis villanás egy vihargóc volt, a valóságban akkora lehetett, mint egy kisbolygó, de még nem indította be a reakciót, magában enyészett el. Még néhány kipattant, aztán elhalt. A Haunak az Ofu felé forduló oldalán most sárga folt ömlött szét megint, és ahogy egy vörös gázfolttal találkozott, egész viharzóna alakult ki, vagy tíz helyen villogtak a vegyi reakciók óriási szikrái, és hirtelen éles fénypászma lobbant egy területen, ami már nagyobb volt, mint Taka. De a gázok nem gyulladtak be. Van, hogy csak a tizedikre jön össze, mondták az itteniek.
Most azonban a másodikra bekövetkezett. A második belobbanás egy matival később történt, egy élénk narancsszínű és egy mélykék folt határán, egy sor csapkodó szikra után jelent meg a fehér, elnyújtott fény, s hirtelen végigfutott a kék folton, felemésztette, kavargó, kihüvelyezhetetlen színek sokaságává változtatta. Aztán egyszer csak továbbment a többi színre, a Hau felszínén gázrobbanások futottak végig, cikcakkos vonalakban gyújtották be egymást a szomszédos gázfelhők, s néhány pillanat múlva a felszín negyedrészén tombolt a tűz. Taka felszínén rohamosan kezdett növekedni a hőmérséklet, bár ahhoz még egy ideig nem lesz elég, hogy az emberek kibújhassanak a meleg ruhákból. De hamarosan elolvad a jég, és a növényzet villámgyorsan életre kel.
Megjelent egy újabb színfolt, mélylila, gyorsan terjedt – a nézők szemszögéből balról –, s ahogy elérte a viharzónát, maga is lángra lobbant, a fénypászmák végigszáguldottak rajta, és a következő foltot már felgyújtotta, mielőtt az igazán beért volna Taka látószögébe. Ninda arcát langyos fuvallat érintette meg. Ez már a vihartól lehet, mondták, hogy nagyon sok hőt termel, s az ugyanolyan gyorsan ér ide, mint a látható fény. Taka vékony légkörét valósággal felborzolja ez a sugárzás, ezért élénkül meg a szél. Már állandósult, folyamatos, enyhe szelet lehetett érezni. Érdekes, hogy langyos, pedig a talaj menti légrétegek még hidegek, de az itteni légkör annyira vékony, hogy egyből keveredni kezd az egész.
Szúni időszámítás szerint két évig tart ez a viharos időszak, aztán Taka átkerül a Haunak arra az oldalára, amit nem ér az Ofu fénye. Mire Taka visszatér a Haunak ugyanerre az oldalára, addigra csökken a viharok intenzitása, mert az éghető gázok nagyrészt elégtek, a Hau messzebb kerül az Ofutól, és csak harmincezer szúni év múlva kerül ismét elég közel. Akkor azonban kisebbek lesznek a gázfelhők, így a viharok is, mert még nem termelődött elég gáz a Hau mélyében – így kevesebb meleget is ad és nem is lesz olyan látványos. Ugyanekkora viharok majd öt-hat ciklus után, kétszázezer év múlva lesznek. Ezért gyűlt ide mindenki, aki csak tudott, hogy ezt megnézze.
A Nork síkság fagyos, világos éjszakája öt limli alatt nappallá változott. Még mindig hideg volt, a környék levegője csak egytized amsit melegedett, a talaj és a tavak, folyók vize semmit. Napokig fog tartani, hogy a változás érezhető legyen, de azt az Aulang Laip nem várja meg, mennek tovább, Szinelk felé. Az lesz a zárópont.
– Mi az a zárópont? – kérdezte Ninda, amikor Fendria bejelentette ezt az iskolában, és a gyerekek nagy örömmel fogadták.
– Szinelk után jön a Nagy Kanyar – felelte Fendria. – Szahutkor szállunk le Szinelken, és egy hetes múlva, sziangdzsankor indulunk. De nem megyünk tovább, hanem visszafordulunk… nézd csak, megmutatom.
Beszéd közben kivetítette a galaktikus környék térképét, amin piros vonallal megjelent az útjuk utolsó szakasza. Liendu, Jakamma, Sommesza, azazhogy So’meza, Taka, Szinelk… s itt a piros vonal éles kanyart vett, a térkép szerint jobbra, és továbbfutott egy Katto nevű hely felé.
– Ez a Nagy Kanyar. Szinelk után is leszállunk az útba eső világokon, utasokat is veszünk fel, de aztán hamarosan már nem. A hajón egyetlen dzserang sem marad. Ők úgy tudják, hogy egy hajógyárba megyünk, karbantartásra.
– És hová megyünk?
– Haza! – ujjongtak a gyerekek. – Simnunná!
– Szúnahaumra?!…
– Igen. A jövő év a namindané.
– Mi az a… namindan?
– A Testvériség legnagyobb ünnepe. Tizenkét évenként az egész Galaxisból összegyűlnek a szúnik, hogy a namindant megünnepeljék. Egy egész éven át. S ezt csak otthon lehet igazán, Szúnahaumon.
– Az a legszebb ünnep a Galaxisban – mondta Ángsauri áhítatosan. – Majd meglátod.
←ng-12 riporterek [-15] Ha Nindára gondolok, az első, ami eszembe jut, az ő csendes, békés nyugalma. Már akkor meghökkentett, amikor megismertem: harmincnyolc napja élt egy számára teljesen idegen kultúrában, és olyan nyugodt magabiztossággal lépkedett benne, mintha évtizedes megszokás vezetné. Csak sokkal később jöttem rá, hogy mi a titka. Vagy talán rá sem jöttem. Minden titka mögött van egy még nagyobb. (Ámmaít Ídara: Barátságom Nindával, 6.) :: Szammatun, 43 615. nodzsat ukingahanng‑12 ng-13 Taka [90] Egyszerű körülményből adódott, hogy interjúkkal kezdődött mindaz, ami Szindorián lezajlott. Ahhoz, hogy nyíltan ki merjük mondani az igazságot, el kellett hagynunk az országot. Akkor pedig ez a kézenfekvő műfaj, amiben ezt megtehetjük. Csak a szúnik távozásától a velem készült első beszélgetés megjelenéséig eltelt időben állítólag milliók nézték meg otthon a Ninda-interjút – illegálisan. (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 7.) :: Taka, Aulang Laip, 43 615. famut liktuharan, 420ng‑13 ng-14 politika [-21] Amikor arról mesélt, mennyire fontos pillanat volt életében, amikor készült elhagyni Szindoriát, és nézte, ahogy lezárják a tifongokat, én arra gondoltam: hiszen ő éppen olyan, mint a tifongok. Szilárd, rendíthetetlen, áthatolhatatlan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 25. sómir) :: Hantérani, Testvériség Háza, 43 615. dzsirat nendihilganng‑14→
605865 b\bunyan john\jbun310.zip::jbun310.txt
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
688919 – 99,7%
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
ph-17 dírvizsga [-535] És mindig előbukkant egy-egy újabb világ, amiről mi sosem hallottunk, de Ninda hírneve már ott is elterjedt, ott is tömegek imádják. Egyszer megemlítettem neki ezt, hozzátéve, hogy mennyi rengeteg világ lehet még, ahol rajonganak érte, és nem is hallunk róla. Bólintott és azt felelte, képzeljem el, hogy akkor még mennyi világ lehet, ahol soha nem is hallottak róla. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 217.)ph‑17 -485 (2127 › 60:29) 730 076 szó (701 933+24 000+4143) 5 056 362 betű (4 892 821+163 541) 5 593 765 jel (@537 403) | 689, 68,89%, 415 721 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 159 szórás -50–109 (ph-16, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2198. nap, 330 szó/nap, 2300 betű/nap, 76:33/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.8.:1383, 3087 20. 0:30 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 188 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 16 (2%) 673 |