„Vannak mondatok, amelyeket körbevesz a csend.”
Ílgaszaumi, Terra-sóhipun,
L645 rind, 523. sómir, 114. singir
L645 rind, 523. sómir, 114. singir
Jasszani
43 708. nodzsat ófarguhan
632
– Mǎi làn kiép thòa bâi?
Sileni fölbámult a férfira, aki egyszer csak megszólalt az ő anyanyelvén, amit az egész Testvériségben nem ismer senki rajta és az anyukáin kívül. Aztán bólintott.
– Khâ!
– Dǐm nõp luày kŕam thòa bâi dûp luày prãu rúat – nevetett Ángratil, és helyet foglalt az asztaluknál. – Ugyanis a jaungaimasziak végre csináltak jalar hiperanyagot, és én fölvettem – nézett Ainira.
– Sak lak! Dǐm nõp kŕam dât khùa?
– Talán beszéljünk szúniul, hogy anyukád is értse – felelte a férfi szúniul. – Azért vettem föl a jalart, egyébként a jaungit is, mert elvállaltam egy építkezéssorozat irányítását a földrengés sújtotta területeken. Holnap indulok a helyszínre.
– Én is beszélek jalarul – mondta Aini jalarul. – Nagy építkezés lesz?
– Elég nagy – bólintott Ángratil, visszafordítva a szót jalarra. – Mostanáig a romok eltakarításával voltak elfoglalva, már az is hatalmas munka volt…
– Küldtek felvételeket, de Silenit nem érdekelte – tárta szét a kezét Aini.
– Nindának sincsen semmi köze Sỳÿndoṙeìához, csak ott született. – A kislány nem tudta a világ jalar nevét, a szindort használta. – Hát én meg Jaungaimaszon, de nekem sincsen közöm hozzá.
– Értem a szemléletedet. De valamiféle ünnepséget rendezni fognak ám a tiszteletetekre, mert a költségek egyharmadát az Alapítvány fedezi, a többit pedig úgy szedték össze csillagközi gyűjtésből, hogy – tudod, „a világ, ahonnan Ninda lánya származik”…
Sileni vállat vont.
– A Galaxis ilyen, és a csillagközi média sem fog megváltozni. Építkezzenek, rendezzenek ünnepséget, nekem nincsen dolgom ezzel. Ha elneveznek rólam egy várost valami betűátrendezős trükkel, mint a szindorok Nindáról, akkor sincs.
Ángratil Ainira nézett.
– A kislány tiszta anyja… úgy értem, mind a három.
– Hát persze – felelt az anyukája helyett Sileni. – Ki kell érdemelnem, hogy én is bekerülhessek a törzsbe.
Ninda ezalatt két utcával távolabb, a súrattuni janníhaumban meghallgatta Hilapli elbeszélését egy távoli világról.
– Az összes csillagközi emberjogi szervezet megegyezik abban, hogy az elnök nem diktátor. Az államapparátus az. A parlamentben ott az ellenzék, de csak dísznek. Rendszeresen megszavaznak olyan ellenzéki javaslatokat, amiknek nincs igazán jelentőségük. Komoly dolgokban nem lehet szavuk. Hing-hing, szóval a felkérést Hon Szapr ellenzéki képviselőtől kaptad. Ő fog ajtót nyitni neked. Csak három nap múlva akartak szavazni, de előrehozták, most lesz.
– Értem. Persze három nap alatt sem értem volna oda.
– Nem, természetesen nem.
– Jól van. Akkor meglátogatom őket.
A világ neve a saját nyelvükön Lan Nitr volt, szúniul Laníti. A parlamentben már zajlott a vita, amikor kinyílt az ülésterem ajtaja, de erre senki sem figyelt. Ninda megjelent az ajtóban, és zavartalanul haladt egészen a szónoki emelvényig, amikor észrevették.
– Tudjuk, hogy miért ellenzik egyesek ezt a beruházást! – mennydörögte éppen a szónok, és itt meglepetten elhallgatott. Lenézett az emelvényről, a tövében álló szőke lányra meredt, aki nyugodtan pillantott vissza rá.
A teremben vágni lehetett a csendet. Mindenki a jövevényt bámulta, nem értették, hogy kerülhetett oda.
– Nem akartalak félbeszakítani – szólalt meg szelíden, barátságosan. – Kérlek, folytasd.
– Hogy kerül ön ide? – dörrent rá a szónok. Magas, erőteljes alkatú férfi volt, arcát rövid, vörhenyes szakáll keretezte. Könnyű, sötétszürke kabátot viselt, mint mindenki a teremben, csak az újságírók nem, és persze Ninda, aki fehér köntösben volt.
– Idehívtak. Zavarok?
– Nos – a szónok némi nehézséggel, de udvarias mosolyt erőltetett az arcára –, természetesen a parlament ülése nyilvános. A teremnek ezen a részén csak a képviselők tartózkodhatnak… de… hát foglaljon helyet, ahol kívánja.
A gép most is, mint már sokszor, önözést fordított, de Ninda megmaradt a tegezésnél.
– Ninda vagyok.
– Igen… tudom… én… Latr Mrn Nan ipar- és energiaügyi miniszter vagyok. Természetesen köszöntöm Lan Nitr parlamentjében, kedves Ninda, érezze otthon magát.
Ninda bólintott, lépett néhányat, de egyhelyben maradt, a semmiből beúszott mellé egy szék, és ő zavartalanul helyet foglalt a szónoki emelvény előtt. Voltak a teremben, akik csak ekkor ébredtek rá, hogy vetített képet látnak, pedig gondolhatták volna, hogy Ninda csillagközi távolságokra van tőlük. De ő még soha nem használt holoképes kivetítést. A feje fölött lebegő apró dzsindrobot, amely kivetítette, beleolvadt a terem képébe, észre sem vették, amíg nem keresték.
A miniszter zavartan nézett vissza az olvasójára. Nem nagyon volt ínyére, hogy Ninda jelenlétében folytassa a beszédet. De aztán erőt vett magán.
– Tehát… tudjuk, hogy miért ellenzik egyesek ezt a beruházást – ismételte, de most már jóval csendesebben. – A cél nem az, hogy magát a beruházást megfúrják, hanem hogy a kormányt lejárassák. A kormányt és az elnök asszonyt is, aki még iparügyi minisztériumi munkássága idején sokat tett ezért a projektért. – Időnként a szeme sarkából Nindára pillantott, aki nyugodtan ült a helyén és hallgatta a beszédet. – Ezzel nincs is baj – emelte föl mutatóujját a miniszter. – Le akarják váltani a kormányunkat? Tessék! Az elnököt? Csak rajta! De akkor azért váltsák le, mert jobb alternatívát tudnak kínálni helyette, nem pedig azért, mert kigondoltak egy csomó hazugságot egy beruházásról, a nép elhiszi és önöket ülteti kormányra helyettünk. Attól ugyanis – lendítette magasba a mutatóujját, egyúttal ércessé erősítve hangját –, pusztán attól, hogy Ta Vrn Tan úr állít valamit, az még nem válik ténnyé! Attól, hogy Non Szrv Gun úr állítása szerint az erőmű környezetszennyező, az még nem lesz környezetszennyező! Attól, hogy La Men Tovr asszony szerint ezer év alatt sem fog megtérülni, még meg fog térülni sokkal hamarabb! Attól, hogy a Na Mavr cég felmérése szerint szabvány térhajózási technológiákkal nem tudunk úrrá lenni az anomáliákon, még igenis úrrá fogunk lenni rajtuk!
Levegőt vett, és a hirtelen csendben megszólalt Ninda. A halk, nyugodt lányhang tisztán hallatszott az egész teremben.
– És attól, hogy ordítasz, még nem lesz igazad.
Latr Mrn Nan meghökkenten kapta oda a fejét. Már szinte megfeledkezett Ninda jelenlétéről.
– Én nem értek az erőművekhez. De az emberekhez igen. Te nem mondasz igazat. Nem azért, mert ordítasz, bár annak sem látom semmi értelmét. Kit kell túlkiabálnod? Mindenki téged hallgat, mégis ordítasz. A testbeszédedből azt látom, hogy nem mondasz igazat.
– Igen?! – harsant a miniszter hangja. – És kicsoda ön, hogy idejön a Galaxisból és hazugnak nevez a saját parlamentemben?! Egy hatásvadász kis tévésztár, semmi több!…
A folytatást nem lehetett hallani, az összes képviselő talpra ugrott, üvöltöztek, az öklüket rázták. Aztán Ninda felemelte a kezét, és néhány pillanat alatt csend lett.
– Így már jobb. Egyszerre csak egy beszéljen. Mondjuk te – mutatott a legközelebb álló férfira.
– Mrn úr! – förmedt a kiválasztott a rákvörös miniszterre. – Így nem beszélhet Nindával! Egyazon pártban szolgálunk, mégis azt mondom: neki többet köszönhet ez az ország, mint önnek, és ha nem kér azonnal bocsánatot, magam kezdeményezem a visszahívását. Ninda, kérem… szeretném, ha tudná, hogy itt éppen olyan tisztelet övezi önt, mint a Galaxis többi részén, és végtelen megtiszteltetés számunkra, hogy ön elhozta hozzánk trimenziós képét…
Szavai belevesztek a tapsviharba, aztán az emberek Ninda nevét kezdték kiabálni.
A miniszter végül összeszedte magát és bocsánatot kért.
←pg-16 avirok [5] Sokan és sokféleképpen próbáltak útmutatást adni az emberek életéhez. A baj az, hogy ez nem szokott sikerülni olyan egyszerű utasítások nélkül, hogy: légy őszinte, légy megbízható, légy udvarias, légy pontos. És most megoldották a problémát? Nem. Csak újakat teremtettek. (Ninda: Beszélgetések, 714.) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 708. senut nahangan, 691pg‑16 pg-17 miniszter [44] Vannak mondatok, amelyeket körbevesz a csend. (Ílgaszaumi, Terra-sóhipun, L645 rind, 523. sómir, 114. singir) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 708. nodzsat ófarguhan, 632pg‑17 pg-18 kirándulás [-15] Találd meg a magad békéjét. Akkor nem azzal fogsz foglalkozni, hogy az enyémet tedd tönkre. (Szinensi: Összegyűjtött lúmáim, 209.) :: Szúnahaum, Ángréman-Dzsúhauri, 43 708. famut szimsáhuran, 594pg‑18→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 (2134 › 60:41) 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |