„Minden embernek megvan a maga végtelen története.”
Ninda: A fény lúmái, 79.
43 616. nodzsat fargiszíman
630
Szinensi kívánsága volt, hogy előbb Ninda tegye le a vizsgát.
– Te egy igazi saupu vagy. Még Angrolími is csak egy nagyon nagy tudós és nagyon bölcs ember, de nem saupu. Én nem vagyok semmi különös. Még dzsímiren se játszom szépen, mindig hamisra sikerül. Neked kellett először letenni a vizsgát.
Ninda nevetett, átvette Âůtól a labdát és eldobta megint. A kirik nemrég rákaptak a labdázásra, ha eldobták nekik, egészen úgy szaladtak utána, mint egy kutya, aztán egy darabig játszottak vele, egymásnak dobálgatták, lökdösték, mielőtt visszahozták, hogy dobja el újra.
– Dehogy vagyok én saupu. Például nem vándorolok faluról falura, hogy tudást töltsek az emberek fejébe, ahogy a régi saupuk tették.
– Még elkezdheted. De nem ez a lényeg. A saupuk nem egyszerűen csak tudtak sok mindent, hanem bölcsek voltak. Teljesebb képük volt a világról, az emberekről, mindenről, és ezt a teljesebb képet a maga teljességében élték meg, függetlenül attól, hogy az egyes emberek, akikkel beszéltek, mennyit tudtak értelmezni belőle.
Ninda rábámult a barátnőjére.
– Ezt hol olvastad?
– Sehol, ezt én mondom. Annak alapján, amilyennek téged látlak. Vegyünk egy példát. Téged belekevertek a szindoriai politikába, tízezrek figyelnek ott a szavadra, de lehet, hogy milliók, nem tudom. Mit csinál egy neri ilyen helyzetben? Szerintem a tömegek élére áll. Ha van valami igazi mondanivalója, ha tud valamit csakugyan tenni, hogy az országnak jobb legyen, akkor azért – ha meg nem tud, akkor népszónok lesz, aki hülyeségekkel szédíti az embereket, csak hogy ő lehessen a jasszanhauhau. Valójában saját magát is szédíti. A rajongás olyan kábítószer, ami elkábítja azt is, aki rajong, és azt is, akiért rajonganak. Hing-hing, ez jó gondolat, leírom lúmának. Te észre se veszed a rajongóidat. A politikáról meg az a véleményed, hogy inkább feküdjenek a fűbe és nézzék a felhőket, az hasznosabb. De amikor beszélsz velük, hát az aztán… vivivivi… Mintha… mintha az anyjuk lennél, tudod? Azzal a tévéssel is, aki folyton vigyorog, Keillel, tudom már a nevét, olyan vagy, mintha nem ő lenne az öregebb, hanem te, de legalább ötszáz évvel. Te tanítod és neveled az embereket. Ezért vagy te saupu.
Ninda mosolygott.
– Jaj, sien. Nem is szeretnélek, ha nem lennél ilyen bolond.
– No tessék, ez is, ahogy ezt mondod. Mintha a pici lányod lennék. Tudod… tudod, ki vagy te?
– Mégsem saupu?
– De saupu is. Rájöttem. Van a Hífahauringdzsiben az a rész, amikor Gerrukí megérkezik a Hammá-hegységben az Idők Urához. Emlékszel?
– Persze.
– Hát olyan vagy te.
– Mint Gerrukí? – kérdezte Ninda incselkedve.
Szinensi föl se vette. Áhítatosan folytatta.
– Te olyan vagy, mint az Idők Ura, sien. Aki kezében tartja a múltat és a jövendőt, ismeri a mindenség titkait és látja az emberek lelkét.
– De hiszen te is látod az emberek lelkét, sien.
– Mert megtanítottál rá, Idők Ura. Tudod mit? Angrolímitől kaptál már egy seurut. Tőlem is kapsz. Hogy is mondják ősi nyelven… igen, megvan, hiom. Te vagy Ninda Farrúnin-hiom-lian, aki kezében tartja az időt.
– No, szépen fogok kinézni, ha hetesenként kapok valakitől egy seurut.
– Te semmit sem veszel komolyan, te sengiri! – csattant föl Szinensi most először élőszóval a végig gondolati úton folytatott beszélgetés során.
Együtt nevettek, de Szinensi egy pillanat múlva elkomolyodott megint.
– Nem tudom, hogy téged a képesség tett-e ilyen rendkívülivé. Ha igen, akkor lehet, hogy egyszer én is rendkívüli leszek…
– Most is az vagy – mondta Ninda szeretettel.
– Ugyan már. Emlékszel… említetted, hogy amikor az Auszínín voltatok, Fáhaurt megállapította, hogy te száhpain-sédauni vagy, mert te is Szúnahaum-sínarraómi régi történeteit meséled. De szerintem nem. Persze, mesélsz néha történeteket is, de nem gyakran, ahhoz képest, hogy egy csomó könyvet hipnóztál a fejedbe az Ősi Világ korából, meg azóta is folyton olvasol. De te száhpain-sédauninak meg saupunak se vagy köznapi. Te valami… valami más vagy.
– Az Idők Ura – bólintott Ninda hamiskás mosollyal.
– Lehet, hogy az. Farrúnin-hiom-lian.
– Ugyan már, sien. Nézd – biccentett a kirik felé. – Nézd őket, ahogy átugrálják egymást, és ezeket a bonyolult szlalomozásokat csinálják egymás körül. Vagy majd amikor megérkezünk Szúnahaumra, heverj el a fűben és nézd a felhőket. Vannak ott felhők?
– Hogyne lennének, mindig a Dzsisszá-peremen keletkeznek és mindig sénin irányba haladnak. Ha eltévednél, ami amúgy lehetetlen, csak föl kell nézni az égre, amerre a felhők mennek, arra van Séninnaur.
– No látod, hát akkor ezt tedd, és ne azon agyalj, hogy én mi vagyok. Én semmi különös nem vagyok. Egy ember vagyok, mint te meg ő meg ő – intett a parkban sétálgatók felé. – No igen, megvan a képességem, ami neked is meg Lýŷ másik barátjának. Annyira vagyok különleges, mint te.
Szinensi lassan csóválta a fejét.
– Belőlem ne akarj csillagport csinálni, sien. Én nem vagyok olyan eszes, mint te, de mindent velem se lehet elhitetni. És… tudod mit? Be fogom bizonyítani, hogy igazam van.
– Hogyan?
– Vagyis nem. Rosszul mondom. Te fogod bebizonyítani.
Nevettek. Nézték a játszadozó kiriket. Közben csatlakozott hozzájuk egy kutya is, Aszki, akit már jól ismertek. Ővele máshogyan kellett játszani, bár a lényeg hasonló volt: szaladgálni, ugrálni. De a kutyák ragadozók, ezért vele zsákmányolósdit játszottak: szaladtak előle, Aszki üldözte őket, aztán elkapta, és akkor birkóztak. A játékot némileg korlátozta, hogy a kutya ugyanúgy játszott velük, ahogy bármilyen más állattal tette volna, csak mímelve a harapásokat, hiszen kutya volt és nem tudta felfogni, hogy egy kiriben akkor se tudna kárt tenni, ha akarna. A kirik bőre az ő foga számára gyakorlatilag áthatolhatatlan, arról nem is beszélve, hogy ha bántani akarná őket, a kirik gyorsabban törölnék a szándékot az agyából, mint ahogy ő összecsattintja az állkapcsát. Ez utóbbiról persze a kiriken kívül csak Ninda és Szinensi tudott, a kirik szívósságáról viszont mindenki, ezért Aszki gazdáját sem zavarta a játékuk. Szakkenunak hívták, egy öreg bácsi volt, aki mindig leült valahol a közelben és a munkájába mélyedt, egy nagyképernyős suagot hozott magával és imdzsu nyelvű regényeket fordított szúnira.
– Te nem véletlenül kerültél a Testvériségbe, Időhordozó. Ezt mindhárman tudjuk. Lýŷ itt akadt rád, ezen a hajón, de ha nem felelt volna meg a céljainak, hogy itt maradj, el tudott volna juttatni egy másik ország hajójára, vagy vissza a városodba. Egyszerűen elsétálhattál volna az ervések orra előtt, semmiség lett volna neki törölni az agyukból, hogy láttak. De Lýŷ azt akarta, hogy szúni legyél. Ennek oka van.
– Persze. Az, hogy az egész Galaxisban egyedül itt várhatta, hogy rendesen fognak bánni velem.
– Más oka is volt. Az egész Galaxisban egyedül itt várhatta, hogy azzá válsz, akivé válnod kell. Figyeld meg, hogy igazam lesz.
←nh-6 külügyminiszter-helyettes [-22] A holnap azoké, akik hallják jövetelét. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 57. śyỳllu 5., a piros órájanh‑6 külügyminiszter‑helyettes nh-7 saupu [11] Minden embernek megvan a maga végtelen története. (Ninda: A fény lúmái, 79.) :: Aulang Laip, 43 616. nodzsat fargiszíman, 630nh‑7 saupu nh-8 bajnokság vége [-25] Kettejük elmondása szerint Szinensi képessége folyamatosan változott és fejlődött attól kezdve, hogy a kirik a hajóra kerültek. Ennek meg is találjuk a nyomát az első szint rétegezettségében. (Aini: Szinensi lélekrajza a csoport számára, 1. szint 1. kör, A3V rind, 36/6/90.) :: Aulang Laip, 43 616. szahut angdzsagan, 700nh‑8 bajnokság vége→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 Vỳḩaůteńnél -223 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |