-23 ←pe-21 vélemények [-19] Milliószor tették föl nekünk a kérdést, ellenzőink és az ingadozók is: és akkor most Nìïndà az, akit nem szabad kritizálni? Milyen választ adhattunk volna azon kívül, hogy dehogynem lehet, csak nincs hozzá elég tudásotok? (ÀLAN: Hősköltemény) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 61. dàỹm 26., a fehér órájape‑21 pe-22 sinní 6 [-23] Virágozz ki, magányos lélek, gyűjtsd össze erődet – sokáig kell élned még e világon. (Ílgaszaumi, Terra-sóhipun, V12 rind, 6203. sómir, 46. singir)pe‑22 pfq [-1019] Hagyd átfolyni ujjaid között az időt… és tapintsd meg. (Ninda: A fény lúmái, 697.)pfq→

---

„Virágozz ki, magányos lélek, gyűjtsd össze erődet – sokáig kell élned még e világon.”
 


Ősi szokás szerint ha a törzsfőnök jelen van a törzs tagjának esküvőjén, akkor a haudzsival megérinti az ifjú házasok homlokát. Kivéve ha ő maga az ifjú házasok egyike. A nindaran törzsben ez volt a helyzet. A liktenit-upeszek törzsfőnöke, Elgiszi viszont nem volt a házasulandók között, ő megtehette – de nem úgy, ahogy általában szokták, hiszen éppen Ninda, aki tagja volt a törzsének, maga is törzsfőnök volt.
  Az egyik közeli asztalnál üldögéltek mindketten, több családtagjukkal. Most felálltak és odajöttek a kis csoporthoz. Elgiszinek először természetesen a kapitányt illett köszöntenie, szó nélkül, csak felé fordulva és felmutatva a haudzsit a haufan-haudzsi mozdulattal, amit Límarrip homlokára tett kézzel viszonzott, de nem beszéltek, hiszen az esküvőn a fiatalok a fontosak. Az ifjú házasoknak előbb Narongi gratulált, egyszerűen átölelte őket, szögletesen öreges mozdulatokkal, azután következett Elgiszi, aki ugyanezt tette Ainival és Szinensivel, majd szembefordult Nindával.
  – Törzsem feje – köszöntötte Ninda komoly arccal, Elgiszi pedig gyengéd mozdulattal a homlokához érintette a haudzsit.
  – Törzsem gyermeke – mondta –, a liktenit-upeszek gyermeke, vidd magaddal törzsünk melegségét új családod életébe. Simnunná.
  Ninda feltartotta bal karját, és egymáshoz érintették a két karperecet.
  – A nindaranok törzse köszönti a liktenit-upeszek törzsét.
  – A liktenit-upeszek törzse köszönti a nindaranok fiatal törzsét ezen a jeles napon, amikor a nindaranok lettek az első törzs, amelynek egyszerre valamennyi tagja házasságot kötött egymással. Legyetek boldogok és vigyétek magatokkal a liktenit-upeszek melegségét a nindaranok törzsébe. Simnunná.
  – Simnunná – felelte Ninda, homlokára téve másik kezét, aztán Elgiszi megölelte őt is.
  Közben már ott állt Sileni a dzsimullival, kis kerek fekete tálcán hozta, ami kiemelte arany ragyogását.
  – A nindaranok esküvőjének dzsimullija – jelentette be Ámmaít –, a boldogság dzsimullija. Vegyük magunkhoz ezt a kicsiny dzsimullit és váljunk részeseivé boldogságuknak!
  Sileni persze csak a szüleinek hozott, egy nagyobb korongot, amit előre gondosan három körcikkre vágtak. A családnak, a törzsfőnököknek és a többi főszereplőnek hilganilok hordták szét őket, kisebb korongokban, szintén fekete tálcán, a közönségnek pedig számtalan pincérrobot.
  A lányok óvatosan emelték föl a dzsimullit, egymásra mosolyogtak és bekapták. Varisszup és hengul gyümölcséből készült zselé volt, ragyogó aranyszínű, az egész vendégsereg ilyent kapott, kivéve a kapitányt, mert az arany Hangilaoran színe – őt világoskék illette meg, a sinní színe.
  Néhány pillanatig csend volt, a zenészek is elfogyasztották dzsimullijukat. Ez a falatnyi ennivaló egyszerre jelképezi a sinní boldogságát és a Testvériség egységét, azáltal, hogy mindannyian egyszerre eszik meg. Akik a távolból nézték a közvetítést, azok is hozathattak maguknak ugyanolyan dzsimullit és megehették velük együtt; a legtöbben meg is tették. A dzsimulli bármiből lehet, általában valamilyen édes tészta, csokoládé vagy zselé, az a lényeg, hogy egyetlen falat édesség legyen.
  Végül Rantivéni ütemesen verni kezdte a baungát. Néhány pillanat múlva Samvuten hatalmasat ütött a dzsógirra, a torongik üdvözlést fújtak, megint megdöndült a dzsógir, újból a torongik, harmadszor is a dzsógir, és hirtelen elnémult az összes hangszer.
  – Simnunná! – ujjongott a vendégsereg.
  – A ceremónia véget ért – jelentette be a sinnarszési kedves mosollyal. – Köszönjük, hogy osztoztatok a nindaranok boldogságában. Most pedig – érezzük jól magunkat.
  Ezalatt már feléjük tartott a szőnyegen Árgszindu a hangszerével, a Dzsánufauríval, amely eddig a tribün mellett állt, s most szelíden siklott a levegőben a szőnyeg fölött. Saját maga készítette, egyedi példány volt. Több sorban elhelyezett fémcsövekből állt, többségük függőlegesen sorakozott, néhány csoport vízszintesen. Impozáns, embermagas alkotmány volt, s ezüstös-aranyosan csillogott a napfényben. A közönség lelkesen fogadta a művészt, aki ott állította le a hangszert, ahol korábban a sinnisztu volt, és meghajolt. A szúnik tapsoltak. A zenész végigsimított fehér szakállán, kinyitott egy kis tárolót a hangszeren, és kivett belőle két pálcát, gombbal a végükön. Megütötte a legnagyobb csövet, s felhangzott egy mély hangú zúgás. Aztán játszani kezdett a magas hangokon.
  Az újsütetű házasok már helyet foglaltak az asztaluknál, a családdal, a kapitánnyal és a sinnarszésivel, aki persze csak egy rövid időt tölthet velük, aztán elszólítja feladata, mindenhol meg kell jelennie, mindenkivel szót kell váltania, és itt-ott enni egy falatot a jagihut süteményekből – amiket kivételesen nem egyedül gyűjtött össze, mert úgy soha nem végzett volna, hanem az összes helyettes sinnarszési részt vett benne, akik a sinnisztut Hangilaoranról idáig kísérték.
  Amikor már megvolt a létszám, hogy hányan akarnak eljönni az esküvőre, mindenki egybehangzóan állította, hogy ekkora esküvő még nem volt a Testvériség történetében. Nem is kellett ennek megítélését az emberek emlékezetére bízni, a Szolgálatnál valaki megnézte a Hatodik súrangirt, természetesen végtelen mennyiségű statisztikát lehetett összeállítani belőle, és minthogy a szúnik feljegyzik a siéhongjukban, hogy a különféle családi eseményeken kikből állt a vendégsereg, a számítógép pillanatok alatt megmondta. Nem volt. A kapitány esküvőjére hagyományosan küldöttség megy az összes fedélzetről, fedélközből, Hangilaoran összes intézményétől, ezzel jócskán megnövekszik az esemény látogatottsága, így ötezernél is több vendéget számoltak azon kisszámú alkalommal, amikor egy kapitány éppen hivatali idejében tartotta az esküvőjét. Persze sok esküvőt közvetített már élőben a Szúnangé, és ezeket nem ritkán tízmilliók látták. Tizenhatezer jelenlevő vendég – ez minden képzeletet felülmúlt. Ezek után Hait már meg sem lepődött különösebben, amikor utólag megtudta, hogy az élő közvetítést kétmilliárd néző kísérte figyelemmel. A Testvériség teljes népességének negyven százaléka.
  Már semmin sem lepődik meg ezzel a kislánnyal kapcsolatban, határozta el, ahogy Ninda profilját szemlélte. A kislány – azaz most már feleség, anya – azzal a szelíd, csendes figyelemmel nézte Árgszindu játékát, amivel szinte mindent csinált, s az arcán ott ragyogott a boldogság mellett az a nyugodt méltóság. Igen, gondolta Hait, az a sok milliárd dzserang jól döntött, amikor őt választotta imádata tárgyául.
  – Jól döntöttél – szólalt meg halkan, hogy csak Ámmaít hallja.
  A férje kérdőn rápillantott.
  – Amikor a Testvériségbe jöttünk. Másként most nem látnánk ezt – és őt.
  – Te is jól döntöttél – bólintott Ámmaít.
  Most a felesége pillantott rá.
  – Amikor nem tartottad meg, amit Lènirsõômaÿban mondtál indulás előtt. Hogy egyszer visszamész és engem otthagysz, ahol akkor vagyok, de látni akarod, hogy hol kötök ki és ott milyen az élet.
  – Nem – felelte Hait –, nem mentem vissza és nem is fogok visszamenni soha. Nekem már ez az otthonom, és itt vagytok ti. Hat gyerekem van, és úton a második unokám.
  Árgszinduhoz ekkor csatlakozott a Hingilpi zenekar Sotten vezetésével, aki nemcsak fhangímester volt, hanem fúvósokon is jól játszott – ezúttal hingilpin, amiről az együttes a nevét kapta, egy kézben tartható kis szerszámon, ami különböző hosszúságú csövecskékből állt.

---

←pe-21 vélemények [-19] Milliószor tették föl nekünk a kérdést, ellenzőink és az ingadozók is: és akkor most Nìïndà az, akit nem szabad kritizálni? Milyen választ adhattunk volna azon kívül, hogy dehogynem lehet, csak nincs hozzá elég tudásotok? (ÀLAN: Hősköltemény) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 61. dàỹm 26., a fehér órájape‑21 pe-22 sinní 6 [-23] Virágozz ki, magányos lélek, gyűjtsd össze erődet – sokáig kell élned még e világon. (Ílgaszaumi, Terra-sóhipun, V12 rind, 6203. sómir, 46. singir)pe‑22 pfq [-1019] Hagyd átfolyni ujjaid között az időt… és tapintsd meg. (Ninda: A fény lúmái, 697.)pfq→

---

ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 (2138 › 60:47) 733 658 szó (705 435+24 080+4143) 5 082 592 betű (4 918 505+164 087) 5 620 320 jel (@537 728)	693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2219. nap, 328 szó/nap, 2290 betű/nap, 76:50/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.19.:1190, 3085 8. 21:40

	pr Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	na A HAJÓ	29 (4%) 1
	nb AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	nc RECEPTOR	29 (4%) 57
	nd A GALAXIS	24 (3%) 86
	ne LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	nf SZAISZ	24 (3%) 134
	ng MENEDÉK	24 (3%) 158
	nh HAZAÚT	24 (3%) 182
	ni ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	nj LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	oa NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	ob HÍRNÉV	25 (3%) 281
	oc LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	od SAUNIS	21 (3%) 330
	oe ALAPPONT	22 (3%) 351
	of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	og SZINDORIA	24 (3%) 399
	oh A KISLÁNY	24 (3%) 423
	oi JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	oj TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	192 (27%)
	pa HINNULDUD	22 (3%) 501
	pb SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	pc HANGILAORAN	25 (3%) 550
	pd AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	pe SINNÍ	22 (3%) 600
	pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	pg ILGÁ	24 (3%) 649
	ph  – – –	20 (2%) 673