„Az emberi leleményesség ostobaságokban végeláthatatlan.”
Ninda: Nemlétező politikai beszédeim,
76.
76.
Ángahaur
43 667. senut mulindzsan
593
Senut reggelre a két kör leginkább lilának tűnt, mert a még csak összevarrt idegrostokat jelző piros és a már ellenőrzötteket jelző kék nagyjából egyforma mennyiségben volt jelen. Már a három szín ezrelékarányát is jelezte a gép, és a fekete száz ezrelék alá csökkent. A kék lassan növekedett a piros és a fekete rovására. Déltájban a fekete elfogyott, a jelzése eltűnt a képernyőről, a körök már erősen kékek voltak, a pirosból csak százötven ezrelék maradt.
Végül a piros lebillent nullára és eltűnt, a kék elérte az ezret és eltűnt az is, aztán a képernyő elsötétedett.
– A műtétet ötszázkilencvenháromkor befejeztük – jelentette be az utolsó irányító, egy fiatal doktornő, Nissegun. – Mindenkinek köszönöm a hibátlan munkát.
Rígaszti esszidzsinna sorra járta az orvosokat és segített nekik megszabadulni a sisakoktól. De ők nem hagyták el a műtőt, mint a korábbiak, sőt többen is visszajöttek a száznál is több orvos közül, akik a két nap során a gépeknél ültek, kis tömeg szorongott az ágy lábánál.
– Készen állok – állt meg Rígaszti az ágy mellett.
– Nyitom a gépet – felelte Nissegun, és a Sileni feje fölött tornyosuló géprész halk szisszenéssel megemelkedett, előbb lassan, majd gyors mozgással fellibbent a magasba.
Alatta Sileni úgy feküdt csukott szemmel, immár a fejét mostanáig körbefogó fémpánt nélkül, mint bármelyik alvó ember. A lányok meghatottan szemlélték a gyereküket.
– Most utasítást fogok adni az agyának – közölte Nissegun –, hogy nyissa ki a szemét negyed matira. Ettől még nem fog felébredni, de meg tudjuk nézni a szemeit, és még egy ellenőrzést tudok végezni, ahogy az általa látott képet a hipergép elkapja a látóidegben. Először is kap látványt.
Négy kis automata libbent elő valahonnan a száfunnupgép kígyózó törzse által takart teremrészből, és egy ríginnel Sileni feje fölött kifeszítettek egy vásznat a levegőben. Vidám jelenet volt rajta, tarka színekkel megfestve, egy virágos réten játszadozó gyerekeket és állatkákat ábrázolt.
– Maga a kép nem fog eljutni a tudatáig, hiszen alszik, és még nem is rendeződött a látásstruktúrája. De ez is stimulálja az agyát. Ezt a képet többször is meg fogjuk mutatni neki. Mindenki a szemét figyelje. Indítom.
És Sileni egyszerűen kinyitotta a szemét.
– Szissz – susogta Szinensi megbűvölten. Ninda és Aini nyikkanni sem tudott.
Sileninek kék szeme volt, mint eredetileg. Két teljesen köznapi kinézetű, tökéletesen ép szeme. Amik egy-két pillanat múlva meg is rezdültek. A mozgás nem tűnt koordináltnak, nyilván nem is volt az. A lányok feje fölött orvosi nyelvű rövidítések röpködtek, ezt már megszokták, nem törődtek vele.
– Lát? – kérdezte Aini fojtottan.
– Optikailag igen, a gép jelzi a látóidegeken haladó információt – közölte Nissegun. – Mindkét szemére lát, mindkét látóideg mindent továbbít a látóközpontba. Visszacsukom a szemét. Most majd az agyon lesz a sor, hogy a képet visszaalakítsa normálissá.
– Miért, most milyet lát? – pillantott föl Ninda.
– Ezt nem tudjuk. Fel tudjuk mérni a látóidegeken haladó információmennyiséget, és az megegyezik a normálissal. De a képet nem tudjuk kicsenni az idegekből és a látottal megegyező formára hozni, ez a látóideg struktúrája miatt lehetetlen. Ha lehetséges lenne, akkor is olyan tömény hipernyalábot kellene átengednünk a látóidegen, ami már komoly hőszabályozást igényelne. De annyit tudok mondani, hogy az első időszakban a kép valószínűleg homályosabb lesz a megszokottnál, a színérzékelés gyengébb, de előfordulhatnak torzulások is, például az, hogy feje tetejére állított, széteső, értelmezhetetlen képet lát. Ennek ötven százalék az esélye, vagy így lesz, vagy nem. De ha igen, nagyon rövid ideig. Ugyanekkora a valószínűsége a hibás távolságbeállításnak, rövid- vagy távollátásnak, de az agy ezt is korrigálni fogja, mert ennek sem a szemben lesz az oka, az hibátlan.
A doktornő is felállt, és biccentett Rígasztinak. Az esszidzsinnának már a kezében volt a suagja, amivel most behívott egy hordágyat az előtérből. Az odalibbent az ágy mellé, a férfi pedig fölnyalábolta az alvó kislányt, könnyedén átemelte a hordágyra és ráfektette. Két kis hiperlap suhant a gyerek feje mellé, s már indultak is. A hordágyból, az esszidzsinnából és a lányokból álló kis menetet a derűs arccal kifelé tartó, az eredményt tárgyaló orvosok csoportja követte egy darabig, aztán ők a folyosók kereszteződéseiben elkanyarodtak, mentek a dolgukra. A lányok besétáltak egy kórterembe, ahol Rígaszti áttette Silenit az ágyra.
– Még néhány derkit biztosan alszik. Amikor fölébred, a hiper értesíti Szihelgit, hogy megnézhesse, aztán szóltok nekem és hazaviszlek.
Míg beszélt és eligazgatta a kislányt az ágyon, hogy kényelmesen feküdjön, az ajtón beröppent két apró automata, behozták a játékos képet már keretbe illesztve, amit fölerősítettek az ágy fölött egy fali tartóra, beigazították Sileni feje fölé, és szélsebesen eltűntek, hangtalanul, mint mindig. Rígaszti intett a lányoknak, kiment, becsukta az ajtót.
Ők pedig leültek a másik ágyra és vártak.
Sileni nyugodtan aludt még több mint két derkit, aztán megérezték a mocorgó tudatát, kezdett fölmerülni. Az első szava egy olyan, élőbeszédre lefordíthatatlan mentális jel volt, ami egyszerre tartalmazta mindhármuk nevét, az anya szót és a ti névmást, a jalar nyelv ĺeyp szavának megfelelő „ti hárman” árnyalatban. Ők késedelem nélkül visszaadták a te, a gyerek és a Sileni szavakat egyidejűleg tartalmazó mentális jelet.
– Mi történt?
– Vége a műtétnek, visszakaptad mindkét szemedet. Látsz. Még nem jól, de az már csak idő kérdése.
– Nem látok.
– Még föl sem ébredtél, csukva van a szemed.
Sileni egy „értem” reakcióval elindult fölfelé, majdnem olyan lassan, mint amikor a földrengés után először tért magához. Aztán kinyitotta a szemét. Ők hárman fölé hajoltak, Sileni hanyatt feküdt, elvileg egyből az ő arcukat látta meg, a játékos kép fölöttük volt. De az első reakciója a riadalom volt, és egy pillanat múlva be is csukta a szemét. Addig is hosszú beszélgetést folytattak.
– Jaj, mi ez?!
– Mi baj, kicsim? Mit látsz?
– Nem tudom… nem értem… az egész kép zavaros…
– Mondj róla valamit.
– Forog… minden forog! És nem értek semmit a képből.
Itt becsukta a szemét.
– Legközelebb jobb lesz – remélte Szinensi, és hívta Szihelgit.
– Már úton vagyok hozzátok – vette fel az orvos –, mit lát?
– Szédül és zavarosnak mondja a képet.
– El fog múlni. Az agyának időre van szüksége, hogy megszokja a látványt. Amikor akarja, nyissa ki a szemét megint, és amikor úgy akarja, csukja be. Nem kell erőltetni, nem sürgeti semmi. Holnapra sokkal jobb lesz, holnaputánra még jobb.
– Mikor vihetjük haza?
– Bármikor. Akár most rögtön. A megszokott környezetében gyorsabban fog gyógyulni.
←oi-3 ÂAṙeyń [-20] Sokféle ember van, és mindegyikkel szót lehet érteni, csak tudni kell a módját. Talán a legnehezebb a hivatalnokkal, aki előírások mögé bújik és őt magát nem láthatod meg. Én félretolom az előírásokat, hogy kicsalogathassam mögülük az eleven embert. (Ninda: Beszélgetések, 918.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 60. aîkån 17., a fehér órájaoi‑3 oi-4 szemek 3 [-24] Az emberi leleményesség ostobaságokban végeláthatatlan. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 76.) :: Szúnahaum, Ángahaur, 43 667. senut mulindzsan, 593oi‑4 oi-5 látás [-25] Nemcsak azért szerettem azt az időszakot, mert a lányunk akkor kapta vissza a földrengésben elveszített testrészeit, s közben villámgyorsasággal fejlődött azzá a csodálatos kicsi emberré, akinek ma ismerjük. Hanem azért is, mert folyamatosan ővele kellett foglalkoznom, így ritkán jutott alkalma bárkinek, hogy a rajongásával nyaggasson. (Ninda: Életem egy falevélen, 580. sómir) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 667. muhat ukingahan, 410oi‑5→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2267. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:50/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.30.:229, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |