„A két fő tényező, ami akár javadra, akár ártalmadra lehet: önmagad – és mindenki más. Nagyjából egyenlő arányban.”
Lí-Nindaran: Gondolatok,
615. sómir
615. sómir
A két férfi ösztönösen valamilyen védekező tartást próbált fölvenni, ahogy rájuk zúdult a hatalmas víztömeg. Ninda csak nézte gyönyörködve. Egy pillanatra elsötétült körülöttük a világ, de nem teljesen, a zöldeskék áradat alatt találták magukat, aztán kibukkantak, az árhullám továbbment. Ninda hátrapillantott. Az áradat ugyanúgy robogott tovább, ezen a kis kocsin úgy csapott át, mintha ott sem lenne. De a város határában már ott magasodtak a nagy szürke gátlemezek, amik sokkal magasabbak voltak, mint az árhullám, és szilárdak, mint a Hallihuat Fónird tifongjai. A víz csakhamar el is érte őket és visszacsapódott, de már sokkal kisebb erővel. És egyszerre csak nem is volt már árvíz, az alattuk fortyogó, habzó áradat már az volt, ami visszafelé tartott az óceánba. Jött helyette az eső, amit a szél vízszintesen, elképesztő erővel vágott a kocsi oldalának.
– Mennyi ideig tart? – kérdezte Ninda.
– A nagyon nehéz szakasza nem sokáig, talán háromezer ütés – felelte Elilamo –, de aztán még több tízezer ütésig elhúzódik, valamikor holnap hajnalban lesz vége. Javaslom, hogy induljunk el és nézzük meg máshonnan is.
Ninda beleegyezett, és felszálltak, megnézték egy kicsit magasabbról. Innen a vihar ugyanolyannak látszott, de a talaj nem, szinte eltűnt szem elől, a lent kavargó áradatban lehetetlen volt megállapítani, hol érnek véget a felhők és hol kezdődik a vízzel borított Hononua-síkság. Elilamo a város fölé vitte a kocsit, és Ninda meglepve látta, hogy Hanit színpompás épületei helyén szürke, szabálytalan, bonyolult sokszögű test van, egymásra rakott téglatestek és más idomok kusza összevisszasága.
– Természetesen a várost viharvédelmi páncél fedi – magyarázta a polgármester. – Haniton minden városnak van ilyen. A páncélozott területeken kívül egyáltalán nem építkezünk, veszélyes lenne. A mezőgazdasági területeknek is páncéljuk van, enélkül képtelenség lenne itt gazdálkodni. És természetesen vihar idején senki sem tartózkodik a szabadban.
– Milyen gyakran vannak ekkora viharok?
– A mi évünk körülbelül négyszáz szúni évnek felel meg, és van benne két viharos időszak, amik egyenként az év tíz százalékát teszik ki. Egy ilyen időszakban egy adott helyen legkevesebb tizenöt vihar szokott bekövetkezni, de harmincig is felmehet. Az erősségük is változó, itt a fővárosban negyven nappal ezelőtt hármas ciklon volt, ehhez képest jelentéktelen.
– És az év többi nyolcvan százalékában? – kérdezte Nomboka.
– Ó, olyankor csak szelek vannak, de eső alig, szinte teljes a szárazság. Hanit szélsőséges éghajlatú világ. Bár van rosszabb is.
– Magam is ismerek néhányat – bólintott Nomboka. – Például nagyon excentrikus pályájú világokat, amik rövid ideig vannak napközelben, és akkor forróság van, amit aztán hosszú-hosszú fagy követ. Meg lassú forgásúakat, ahol mindkét évszak nagyon hosszú. Viharos világok is léteznek szép számmal. Olyanon is jártam, ahol állandóan csapkodnak a villámok, de eső soha nincs egy csepp sem.
– De akkor ott kupolavárosban élnek – pillantott rá Ninda.
– Igen, de közlekednek a szabadban. Van belélegezhető légkör. Csak a villámcsapás ellen védekezni kell.
– Tudom, milyenek a villámok – bólintott Ninda. – De itt nem látok egyet sem.
– Innen nem láthatók – felelte a polgármester –, a ciklon belsejében vannak, jó messze. Mi csak a szélét kapjuk, a ciklon magja nem is fog kijönni a szárazföldre.
– És azt nem lehet megnézni?
– Hát ez a kocsi arra nem alkalmas… de van olyan gépünk, ami biztonságosan be tud vinni a ciklon magjába. Ha fúni barátaink megengedik, persze.
Fúnit mondott szúni helyett, az ő nyelvükben nincs sz hang.
Ninda bólintott, elővette a suagját és fölhívta Halgilt.
– Szeretnék berepülni a ciklon magjába. A hanitoknak van alkalmas járművük, de a ti engedélyetekre van szükségük hozzá.
– Menj csak – bólintott a tanár –, ahova ők be mernek menni, oda nyugodtan mehetsz te is.
Ninda a polgármesterre nézett, aki megadóan bólintott és ő is fölhívott valakit.
Egy limlivel később bent a városban beszálltak egy teljesen gömb alakú, szintén átlátszó járműbe, amit egy meghökkentő külsejű pilóta vezetett. Ninda soha nem látott még majdnem mellközépig érő, fehér szakállat kopasz fejen.
– Anilao vagyok – mondta a pilóta mélyen zengő basszushangon, szúni nyelven, alig érezhető akcentussal. – Szálljatok be és foglaljatok helyet.
Szinensi is csatlakozott, kosárban hozta Lít, akit letett a padlóra.
– Az állatka nem fog félni? – érdeklődött Anilao.
– Egy ivut sosem fél – felelte Szinensi.
– Rendben. Mulihi, aulu-Elilamo.
– Mulihi, aulu-Anilao – bólintott vissza a polgármester, a két szúni kislány pedig ezzel megtanult köszönni és urazni hanit nyelven.
Nomboka bepréselte hosszú termetét az ajtón.
– Üdvözlöm, Nomboka úr – bólintott a pilóta. – Anilao vagyok. Régóta nézem a műsorait.
– Köszönöm, nagyon kedves – biccentett a folgri mosolyogva, és helyet foglalt. Öt ülés helyezkedett el körben a gömbben, mind forgatható, hogy minden irányba kinézhessenek.
Hulilo, hanahau, fahurai, maniroa. Egész csomó szót tanultam a haniti ciklonok magjában tapasztalható jelenségekről. A hulilo például olyasmi, amit Anilao „oszlopvillámnak” magyarázott, egy egész nyaláb villám egyszerre, amik olyan szélességben csapnak le, hogy egy jókora erdőt le tudnának tarolni. Fantasztikus fényt áraszt egy ilyen hulilo, Hanit tízmilliós fővárosának minden szobájába elég volna. A hanahau viszont egy alig látható, vékony kis szikra, ami a földből csap ki – fölfelé! –, egészen magasra fölvág a felhőkbe, és ennek nyomán jön a lefelé csapó nagy, fényes villám. Fahurainak akkor hívják, amikor sok villám jön egyszerre, de nem nyalábba összefogva, mint a hulilo, hanem szanaszét, egy aránylag kis területre csapnak be azok is, de nem együtt. De szerintem a legérdekesebb a maniroa. Ez úgy keletkezik, hogy a villámból „kiszakad” egy darab, és egy hatalmas adag elektromosság gömb alakban lebegve marad a levegőben. Egy ekkora ciklonban ezerszám keletkeznek, Szillon csinált felvételeket, százszámra vannak rajtuk maniroák, összevissza mennek a levegőben, majd láthatod a filmjében.
Hosszabb filmet csinál. Aufartól jött velünk, és a kollégáival most beszélte meg, hogy továbbra is elkísér, forgat azokon a világokon, amiken kiszállok. Ez egy ilyen dokumentumféle lesz, hogy hogyan járja be Ninda a Galaxist. Szerinte Szindorián meg egy csomó világon imádni fogják. Nekem meg olyan mindegy, hogy van-e a közelemben egy kamera, én ugyanúgy mászkálok a világokon, akár látja a Galaxis, akár nem. Szillont pedig megkedveltem, rendes ember, örülök a társaságának.
Ő is kedvel engem, de persze nem puszta szeretetből utazik velem, ez a munkája, a tévétársaság fizeti a jegyét a Hallihuat Fónirdon. Mindenki jól jár. A tévések filmezhetnek kedvükre, én beszélgethetek Szillonnal, a nézők meg láthatnak engem a haniti kormánnyal vacsorázni. Hogy ez nekik miért jó, azt sosem fogom megérteni, de hát tőlem nézzék. Mit kellene titkolnom azon, hogy vacsorázom?
←oc-5 vihar 1 [-24] Szillon egyike azoknak, akik csak a munkájukat végezték, és úgy kerültek vele évszázadokig tartó meghitt barátságba. Akárcsak én. (Hiragi: Akik Nindává tették, Szillon Nomboka Marotomandi, 1.) :: Hallihuat Fónird, Hanit, 43 659. muhat angdzsagan, 730oc‑5 oc-6 vihar 2 [-24] A két fő tényező, ami akár javadra, akár ártalmadra lehet: önmagad – és mindenki más. Nagyjából egyenlő arányban. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 615. sómir)oc‑6 oc-7 határok 1 [67] Azért kértem, hogy vele tarthassak az útján, mert látni és dokumentálni szerettem volna, ahogy beszél az emberekkel. Haniton figyeltem meg először. Varázslatos hatással tud lenni rájuk. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 2.)oc‑7→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
718154 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 733 658 szó (705 435+24 080+4143) 5 082 592 betű (4 918 505+164 087) 5 620 320 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2219. nap, 328 szó/nap, 2290 betű/nap, 76:50/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.20.:1190, 3085 8. 21:40 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |