„Nem volt könnyű felnőtt fejjel egy új kultúrát, új hagyományok sokaságát, egy egész civilizációt megtanulni. Hangilaoran működése, szervezeti felépítése ehhez képest egyszerűnek tűnik, de tele van a történelem mélyében gyökerező furcsa, kedves kis apróságokkal.”
Hait Kirísz: Emlékiratok, 223.
Szaisz csak erre várt, Ninda látogatására, és a csillagközi sajtóban is felröppentette a hírt: épül a kupolavárosuk, öt szaiszi év múlva beköltöznek. Szaiszon hosszúak az évek, de türelemmel kivárják, a csillagközi közvélemény pedig érdeklődve várta a híreket. Lesznek hírek, Szaisz rendszeresen beszámol majd a munkálatok előrehaladásáról, és a végén avatóünnepséget is tartanak.
Két derkivel később, mintha csak erre adott reakció lett volna, Jakammán lemondott a kormány. Annak idején, amikor összetűzésbe keveredtek a Testvériséggel, mert a rendőreik őrizetbe vették Nindát és Ángsaurit, némi diplomáciai összetűzés után a rezsim meghátrált és megtett egy csomó engedményt – hasonlóakat azokhoz, amiket a szindor diktatúra nem volt hajlandó, és ott csakhamar meg is bukott a diktatúra. Jakammán mostanáig kitartott, bár sokat veszített politikai pozícióiból. Lemondásukat a kormány egyetlen többé-kevésbé népszerű tagja, Akallot helyettes szóvivő jelentette be. A beszéd hosszú volt, még az a részlete is, amit a csillagközi médiák általában idéztek.
– Az elnök úr a következőképpen fogalmazta meg lemondásának indokát. Fizikailag nem érzi öregnek magát, sokat sportol, egészséges. Gondolkodása is friss, logikai vetélkedőkön jól szerepel. Nincs jele annak, hogy tudását, műveltségét szenilitás tépázta volna meg. Ám van egyvalami, amivel saját meglátása szerint képtelen lépést tartani. Ez pedig a változásnak az a hulláma, amely a spirálkaron az utóbbi időben megindult. Vannak, aki erjedésnek nevezik, mások fejlődésnek – az elnök úr a semlegesebb „változás” szót választotta. Ez a folyamat már több országban vezetett kormányválsághoz, sőt a kormányzati struktúra teljes átalakulásához, elsősorban a Szindra Államszövetségben, amelyet az elnök úr nemrég felkeresett és pontosan ebből a szempontból tanulmányozott. Minthogy látta azt az országot még Kirán elnök kormányzása idején is, össze tudta hasonlítani, és a véleménye pozitív. Szindra jobb hely lett a változással. Az elnök úr nem tudott elképzeléseket kialakítani arra nézve, miképpen kellene megváltoztatnia politikáját, hogy a Jakamma Köztársaság is hasonlóan jobb legyen. Úgy gondolja: vagy változtat politikáján, vagy lemond, vagy elmozdítják ugyanúgy, ahogy a szindra elnököt és más vezetőket is. Sokat tanulmányozta annak a fiatal lánynak az eszméit, aki e változási folyamat mögött áll, megvette a könyvét és többször végigolvasta. A következő üzenetet bízta rám: „Én ezt nem értem és nem tudok a változással lépést tartani. Ha a történelem kereke elé állok, szétmorzsol. Ezért félreállok, és amint megtalálják utódomat, visszavonulok a közéletből. Sok szerencsét kívánok hazám minden polgárának.”
Mint már annyiszor, a hír nagyobb sajtóvisszhangot kapott, mint amekkorát maga az esemény, egy nem túl ismert állam elnökének lemondása érdemelt. De Ninda-hír volt. Mint a BGH fő Ninda-szakértője, Larenka is kommentálta a műsorában, amihez Ámmaít is hozzászólt.
– Azt gondolom, hogy Liknot elnök lemondása nagyon előremutató dolog. A nirékai elnök elmozdítása megmutatta, hogy nem kell sem Ninda, sem a Testvériség személyes jelenléte ahhoz, hogy egy rossz politikai helyzet azért érjen véget, mert az ellenzék magáévá teszi Ninda elveit. Most viszont arra láttunk példát, hogy ehhez még ellenzéki fellépés sem szükséges okvetlenül. Liknot nem azért mondott le, mert hisz Nindában vagy Nindának – nem hisz, nem érti őt. Azt viszont érti, hogy az ő ideje lejárt.
– Valóban lejárt? – kérdezte Larenka.
– „Ha most azt mondom, hogy a diktatúrák idejüket múlt, avult dolgok, joggal kérdezheted, hogy mióta. Nem tudom. Már akkor eljárt fölöttük az idő, amikor az emberiség feltalálta a demokratikus társadalmi rendszereket, valamikor a történelem hajnalán.” Bocsáss meg, amiért megint Az Első Szíant idézem, de ez pont ideillett. Mégis úgy találom, hogy előremutató dolog, hogy Liknot lemondott. Mert egy az, hogy mi áll a könyvben, és egészen más, hogy mit fog fel ebből egy diktátor magára érvényesnek. Liknot legalább azt megértette, hogy lejárt az ideje, ha azt nem is, hogy ő is egy diktátor. Természetesen a diktátorok nem tartják diktátornak magukat, általában vadul ragaszkodnak a demokratikus intézmények bizonyos morzsáihoz, amiket látszatból meghagytak, és mindig azokra mutogatnak: tessék, nálunk van parlament, hogy is lehetne diktatúra? Sỳÿndoṙeìán is volt parlament, majdnem az összes képviselőt ismertem ottani diplomáciai működésem során. Voltak, akik magánbeszélgetésben elismerték, hogy a parlament csak színjáték, de a legtöbben nem voltak hajlandóak szembenézni azzal, hogy ők csak arra kellenek, hogy a demokrácia mázával lássák el Ḱïyṙeàn óhajait. Ha az ő regnálása idején már megírták volna Az Első Szíant, ő sem értette volna, hogy mi köze ehhez őneki, hiszen ő egy demokratikusan megválasztott államfő.
– Azt hiszem, Åmmaĩt, velem együtt a nézők is arra kíváncsiak, mit szólt ehhez a hírhez Ninda.
– Én pedig biztos vagyok benne, kedves Larenka, hogy veled együtt a nézők is pontosan tudják. Semmit. Vállat vont és folytatta, amit addig csinált, játszott a lányával és más gyerekekkel.
Később Ámmaít megpróbálta megint szóba hozni a jakammai elnök lemondását, de Ninda csak egy rövid megjegyzésre méltatta a dolgot.
– Az nem hír, Ámmaít, ha egy diktátor lemond, ahogy az sem, ha nem mond le. Csak az számít, hogyan élnek az emberek.
– Szindorián jobban élnek, amióta nincs Kíreán – jegyezte meg Hait.
– Nem azóta. Azóta, amióta viszonylagos jólétet teremtettek maguknak. Nem vitatom, ehhez valóban kellett Kíreán eltávolítása, de ez önmagában nem elég.
– Igazad van. Mint mindig…
Hait elnézte a kislány – nagylány, anyuka, persze – nyugodt, szelíd arcát, amint előveszi a suagját, rápillant, felvonja a szemöldökét, és egyenesen a fali nagyképernyős suagra adja ki a hívást. Az ánhangija, tanulmányi vezetője volt az Ímasszindzsilapról, Kahundi hilgifu, egy kövérkés, egészen sötét bőrű férfi, aki először is fölemelte balját: az ambandré-harigan törzs főnöke volt. Ninda viszonozta. Ennél többet nem kívántak a szokások, ha két törzsfőnök hiperfonon érintkezett.
– Az ambandré-hariganok köszöntik a nindaran törzset.
– A nindaranok köszöntik az ambandré-hariganokat. Áhíní-hau!
– Áhíní-hau! Ánhangid szeretne gyönyörködni megnyerő stílusodban – közölte Kahundi.
Ninda elmosolyodott.
– Ez kedves. Miről meséljek?
– Nem mesét szeretnék, hanem tanulmányt. És igazából nem is én szeretném, hanem a mestertanács.
Erre mindenki felkapta a fejét, néhány arra járó meg is állt az asztaluknál és figyelt. Egy fedélzet mestertanácsának kívánsága nem akármi.
– Szeretnénk egy tanulmányt valami ilyesféle tárgyban: A tömegpszichológia történelemformáló ereje a csillagközi Ninda-kultusz tükrében.
Ninda az ajkába harapott.
– Persze visszautasíthatod – mosolyodott el az ánhangi.
– Igen, tudom. De illetlenségnek érezném a mesterekkel szemben.
Az ánhangi értőn bólintott.
– Vagy éppen a Fénnyel szemben.
Ninda lehajtotta a fejét. Ritkán fordult elő vele, hogy zavarba jött. De az ohangik nem gyakran hivatkoztak a Tudás Fényére mint olyasvalamire, „akit” csalódás érne, ha valami nem készülne el.
←pf-23 Szaisz [-21] Borzasztó lehet úgy megöregedni, hogy nem hagytunk nyomot a világban. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 80. sómir) :: Szaisz, Nirn illiar, Fóringup Hauri, 43 707. nodzsat szammunan, 642pf‑23 pf-24 felkérés [-24] Nem volt könnyű felnőtt fejjel egy új kultúrát, új hagyományok sokaságát, egy egész civilizációt megtanulni. Hangilaoran működése, szervezeti felépítése ehhez képest egyszerűnek tűnik, de tele van a történelem mélyében gyökerező furcsa, kedves kis apróságokkal. (Hait Kirísz: Emlékiratok, 223.)pf‑24 pf-25 üzletkötés [-18] Nem is tudom, előfordult-e már, hogy a saját pénzünkből fizetett futárhajót használtunk. Ha Ninda siet valahová, az olyan fontos ügy miatt van, hogy a Testvériség fizeti a hajót. Ha meg nem siet, akkor a kereskedőhajók szokásos útjait használja. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 016. szammunan) :: Ammla Aup, Fóringup Hauri, 43 707. senut ófarguhan, 582pf‑25→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2267. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:50/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.30.:229, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |