„Mindannyian összemossuk a határait annak, hogy milyenek vagyunk, milyennek hisszük magunkat, illetve milyenek szeretnénk lenni. Én sem vagyok kivétel. Ha azt hiszed, hogy te igen, azzal beláttad, hogy nem.”
Ninda: Kommentárok az Első Szíanhoz,
16. sómir
16. sómir
Sídisuan
43 611. dzsirat szílgaran
349
Reggel először fölszaladt a parkba, megnézni a kirijeit, de azok még mélyen aludtak, csak ÀÂ nézett föl a jöttére, megbillentette a fülecskéjét és aludt tovább. Úgyhogy ő lement a negyedik szintre, vett magának reggelit az automatából, elfogyasztotta és bement az iskolába.
Szinensi és Rongami együtt jött, mint általában; egymás mellett is laktak, meg amúgy is együtt szoktak mászkálni. A többiek már bent voltak a teremben, leültek, még nem kezdtek el beszélgetni, amikor azok ketten beléptek.
Fendria összevonta a szemöldökét.
– Szinensi, jól vagy?
– Iiigen – húzta az a szót –, azt hiszem…
– Csak hiszed? Nem vagy jó színben.
– Tegnap egész délután rosszul voltam. Szédültem, zúgott a fejem… este aztán egyszer csak elmúlt.
– Nahát. Az orvos mit szólt?
– Nem kérdeztem. Végül is jobban lettem.
– Nem hiszem, hogy jó ötlet volt mellőzni az orvost. Ha visszatérne a rosszullét, mindenképpen szólj. Akkor kezdjük el, gyerekek. Mivel jelenleg a Sídi Köztársaságban járunk, szeretnék beszélni nektek arról, ami itt történt a napokban. Forradalom tört ki és Ámszand elnököt elkergették. Ez jó alkalom arra, hogy beszéljünk a forradalmakról. Nálunk ilyesmik nem fordulnak és nem is fordulhatnak elő, lehetetlenség. Először is: tudja-e valaki, hogy mi az a forradalom?
– Szindorián volt egy – mondta Ninda. – Ottani idő szerint tizenöt éve Vuird Kíreán elkergette Szammetilt.
– Hát az inkább puccs volt – felelte Fendria –, egy kicsit utánaolvastam.
– Azt… azt nem tudom, mi.
– Várjatok már – szólt közbe Siandzsi. – Ezeket a neveket most nem ejtetted olyan furán… szindorosan.
– Ja – nevetett Ninda –, szúniul mondtam, igazad van. Helyesen kiejtve Vûyrd Ḱïyṙeàn. A Szindoriai Államszövetség elnöke. Lãn Sỳÿndoṙeìaḩỹ luòỹap ḱỹndṙuôp Vûyrd…
A mondat félbeszakadt, Nindának torkára forrt a szó, ahogy az elméjét hirtelen elöntötték az érzelmi jelzések. Illetve nem akkor. Először egy tömény hullámot érzett, amiben tisztán érezte a hét kiri külön-külön jelzéseit, és tudta: felébredtek. A szava a nyolcadik jelzéstől akadt el. Mert a hét jelzésre egy pillanat múlva válaszolt még egy, és a kirik reakcióhullámára már Ninda is rá tudott kapcsolódni és megtalálni az utat a nyolcadik elméhez. Döbbenten néztek egymásra a hirtelen holtsápadtra váló Szinensivel, és Ninda máris tudta, hogy most is ugyanazt a rosszullétet érzi.
– Igen… – érezte meg a barátnője gondolatát. – Ezt éreztem tegnap is…
De hiszen ő most nem is hallgatja le Szinensit!
– Ezt… nem értem… mi történik?…
– Semmi baj – felelte Ninda gyorsan, most már tudatosan üzenve, mert Szinensi kezdett megijedni. – Semmi baj! Érezzük egymás gondolatait. Tudunk beszélgetni gondolatban. Hallasz?
– Igen… hallak… de hát ez lehetetlen…
– Nem, egyáltalán nem az. A kirik közvetítik a gondolatokat.
– A kirik?…
– Igen. Megvettem a kirikölyköt, de nemcsak őt, hanem az egész családját. Az anyjukat és mind a hat kölyköt. Eddig nem hallottuk egymást, mert aludtak. Ők okozták a rosszullétedet. Nem tudták… várj, megpróbálok beszélni velük, hogy engedjék el a száladat. Nem egyszerű, mert ők nem értik a gondolatokat, csak az érzelmeket. Nem tudtam, hogy ennek ellenére közvetíteni tudják a gondolatokat…
Kis idő múlva Ninda megszólalt halkan, de élőszóval:
– Hogy érzed magad, Szinensi? Jobban vagy?
– Igen… – Szinensi nagyot sóhajtott. – Már jobb…
Már nem hallották egymás gondolatait, csak egymás hangját.
– Ez kezd nekem nem tetszeni – mondta Fendria. – Hívok orvost.
– Nincs szükség orvosra – mondta Ninda, továbbra is Szinensit nézve.
De Fendria már elő is vette a suagját és megkereste az orvost.
– Suraddi, kérlek, gyere ide, Szinensinek valami baja van.
Ninda sóhajtott. Persze hogy nem hallgatnak rá.
Az orvos pillanatok alatt ott volt, nagyon közelről kellett jönnie. Fiatal férfi volt, s kétségkívül ismerte már Szinensit, mert egyből megtalálta a zsákokon üldögélők között. Leguggolt hozzá.
– Mi baj, sien, mi történt?
Szinensi habozott. Nindára nézett megint. Ninda látta a tekintetén, hogy beszélni akar, hát kinyitotta a kaput ismét, éppen úgy, mint amikor Lýŷnek küldött hipertéri üzenetet, csak most nem a fákat kérte fel közvetítésre, hanem a kiriket.
– Mit mondjak neki? – kérdezte Szinensi, hirtelen feltámadó rosszullétével küzdve.
– Nem tudom, sien – felelte Ninda ajkát biggyesztve. – Igazából mindegy, csak az igazat ne.
Suraddi éppen olyan szürke dobozt hozott magával, mint a sielunt orvos. Szétnyitotta és Szinensi két oldalára állította a lapokat, amik megálltak a levegőben és párhuzamosba fordultak egymással. S tanulmányozni kezdte a suag képernyőjét.
Ninda gyorsan becsukta a kaput megint. Semmit sem tudott ennek a készüléknek a működéséről, el sem tudta képzelni, mi az, amit ez képes megállapítani valakiről, de nem kockáztathatta, hogy kiderüljön valami.
– Érdekes – mondta Suraddi. – Most egy pillanatra tért csak vissza, igaz?
Szinensi kénytelen volt bólintani.
– Láttam az arcodon. De a műszer nem mutat semmit. Nem tudom, mi ez. A gép szerint tökéletesen egészséges vagy. Mit érzel, amikor ez jelentkezik?
Szinensi gondolkodott egy kicsit, megint Nindára nézett, aztán megrázta a fejét.
– Sajnálom, hogy idejöttél fölöslegesen, Suraddi. Nincs mit mondanom. Ezek a rosszullétek elmúltak és nem fognak visszajönni.
Az orvos felhúzta a szemöldökét és leült mellé a szőnyegre.
– No várjunk csak. Mi az, amit te tudsz és a műszer nem?
– Az, hogy nem fognak visszajönni.
Suraddi követte Szinensi tekintetének irányát és ő is Nindára nézett.
– Kimaradtam valamiből?
– Várjunk csak – mondta Fendria. – Ninda, te az előbb azt mondtad, hogy nincs szükség orvosra. Miért?
– Nem tudok felelni neked, Fendria – sóhajtotta Ninda. – Tudom, hogy nincs szükség orvosra, de nem tudom megmondani, hogy miért nem.
Suraddi még egy pillantást vetett a suagra, és hozzálátott elrakni a berendezést.
– Ez úgyse mutat semmit. Fendria, te jobban ismered őket, mi a véleményed?
– Nyilván valami pszichoszomatikus reakció.
– Szomatikusan makkegészséges. Teljesen pszichésnek kell lennie.
– Egyetértek. Megkérdezünk majd egy pszichiátert.
– Mindenképpen, és csináljatok egy teljes agyhullámképet. A hiperfény erre nem alkalmas. És meg kell tudnunk, hogy mire reagál ezzel.
Ninda majdnem rámondta, hogy azt nem szabad. De majd mondja csak Szinensi maga. Az kétségtelen, hogy ha Lýŷ neki azt parancsolta, hogy az agyhullámvizsgálatot utasítsa vissza, akkor Szinensinek is ugyanezt parancsolná. Csakhogy ő most nem érhető el. Ezt nekik kettejüknek kell elintézniük.
Szinensi nem olyan receptor, mint ő. Már többször is lehallgatta, amióta ismeri, és ha ő is olyan receptor lenne, akkor kezdettől fogva vette és viszonozta volna a hullámait. Ő maga is képes lenne hullámot kiépíteni vele. De csak a kiriken keresztül tudja megcsinálni. Rajtuk keresztül viszont – képes rá, holott senki más nem. Gondolatokat cserélnek egymással, holott maguk a kirik csak érzelmeket tudnak közvetíteni.
Szinensi valami más. Valami új.
←nc-17 kirik [-18] Sok állat van, amiktől egész sor érzelmet kaphatsz. A kiriktől megkaphatod a világmindenség összes pozitív érzelmét. (Ninda: Életem egy falevélen, 144. sómir) :: Aulang Laip, Sídi Köztársaság, 43 611. famut angdzsagannc‑17 nc-18 Szinensi 1 [-25] Mindannyian összemossuk a határait annak, hogy milyenek vagyunk, milyennek hisszük magunkat, illetve milyenek szeretnénk lenni. Én sem vagyok kivétel. Ha azt hiszed, hogy te igen, azzal beláttad, hogy nem. (Ninda: Kommentárok az Első Szíanhoz, 16. sómir) :: Aulang Laip, Sídisuan, 43 611. dzsirat szílgaran, 349nc‑18 nc-19 Szinensi 2 [-13] Ninda szerint a kiriknek köszönhető, hogy az én képességem nem veszett el. De kiri sok van a Galaxisban, receptorról viszont csak négyről tudunk. Ha ő nem lett volna az Aulang Laipon, hiába találkozom akárhány kirivel. (Szinensi: Ninda élete és tanítása, 15. sómir)nc‑19→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |