„Miért szeretjük úgy a Felhő Csillagait és a Sínisuált? Mert védelmezik népünket az ellenségtől és gyönyörködtetik lelkünket. Ha létezett valaha a Galaxis teremtő szelleme, akiben a régiek hittek, úgy a Sínisuált csakis ő teremthette.”
Ílgaszaumi, Szúnahaum-szilgi,
2. sómir, 4. singir
2. sómir, 4. singir
Szindoria-rendszer
43 610. higit fínirrugan
800
– Csak gyere utánam – mondta Szinensi, és lassú léptekkel elindult, az arany hengert két tenyerére fektetve, kissé előretartva. Ahogy a janníhaumba vezető ajtó félresiklott előttük, Ninda észrevette, hogy minden megváltozott. Teljes csend honolt a janníhaumban. Az emberek fekete lepelben álltak, fekete csuklyát borítottak a fejükre. Sokkal többen voltak, mint addig, egész tömeg, de egy útvonalat szabadon hagytak nekik a Tűz Otthonához. Szinensi megállt az ajtó előtt egy pillanatra.
– A Sínisuál fénye – mondta hangosan.
– A Sínisuál fénye – ismételték az emberek.
Ebben a pillanatban a lámpák kialudtak, sötétbe borult a terem. Hirtelen tompa, mély döndülés hangzott fel. Aztán megint és megint, egyenletes ütemben. Az egész janníhaumon végigzengett.
Elindultak, lassan lépkedve végig az útvonalon, egyenesen a Tűz Otthonához. Most csak a tűz fénye világított, és az arany henger is Szinensi tenyerén, amely egyre élénkebb, aranyszínben irizáló fénnyel ragyogott. De ahogy a tűz közelébe értek, Ninda újabb fényeket pillantott meg: különböző színű, világító pontokat, amik mozogtak. Emberek. Már látta őket a tűz fényében. Egy kis csoport, akik velük szemben jönnek a tűzhöz, és a fejükön vannak a fények.
– A Felhő Csillagainak fénye – mondta egy férfihang.
– A Felhő Csillagainak fénye – ismételték az emberek.
A tűznél találkoztak. Nyolc ember, ők is fekete köntösben, de nem csuklyában és nem is kerek sapkában, mint ők ketten: nekik kúp alakú, csúcsos kalap volt a fejükön, és a tetején egy-egy fénypont világított. Fehéren, kéken, sárgán, rózsaszínűen. Nem volt a janníhaumban semmi más fény, csak a lobogó tűz, a világító fénypontok a nyolc ember kalapján és az aranyszínben ragyogó henger Szinensi kezében.
Senki más nem volt a közelben, csak a Tűz Őrzője lépkedett a tűz mellett és hosszú pálcájával igazgatta a tüzelőanyagot, mint aki oda sem figyel arra, ami körülötte történik. A lángok megvilágították mindnyájukat. De aztán Ninda észrevette, hogy még valaki van a tűz mellett: még egy fekete leples alak, egy nagydarab férfi, aki egy nagy dob előtt állt, annak a döngését hallották. Amikor ők odaértek a tűzhöz, a dob elhallgatott.
– A Sínisuál fénye köszönti a Felhő Csillagainak fényét – mondta Szinensi hangosan. – Ninda sáhaddahum köszönti Aulang Laip sáhaddifját.
– A Felhő Csillagainak fénye köszönti a Sínisuál fényét – felelte egy nő a csúcsos fövegesek közül. – Aulang Laip sáhaddifja köszönti Ninda sáhaddahumot és Szinensi sáhaddihatunt.
Kis csend lett megint. Valahonnét odajött két gyerek, az egyik hozott egy alacsony, kerek asztalkát, a másik egy széket, az is alacsony volt és kerek, támla nélkül. A széket Ninda mögé tette a gyerek, aki hozta, és megérintette a vállát. Ninda helyet foglalt a széken.
A másik gyerek eléje tette az asztalkát, Szinensi pedig ráfektette az arany hengert. Az asztalkán két kis kiemelkedés volt, a tetejükön félkör alakú mélyedéssel, a henger biztosan ült bennük.
A sáhaddif tagjai félkörbe álltak az asztal túloldalán.
– A Felhő Csillagainak képviseletében jöttünk el hozzád – mondta a középen álló szakállas férfi. – Azért küldtek minket, hogy vizsgáljuk meg, hová helyezzünk téged a Sínisuál alatt. Mindannyian egy-egy csillag nevét vettük fel erre az időre. Én vagyok az Érahaung-szandzsé.
– Én vagyok a Dzsóningar-szími – mondta egy másik, s utánuk sorban a többiek. Nikerdan-ingszá, Áharaun-szandzsé, Ilhellin-fónird, Hauhárangi-szími, Iltellilun-szími, Hauszangir-szandzsé. Ninda automatikusan megjegyezte valamennyit, bár sejtelme sem volt róla, hogy szüksége lesz-e erre az ismeretre.
– Őseink egykor apjuk törzsébe kerültek – mondta az Érahaung-szandzsé –, aztán változott a szokás, többször is, mert az idő beláthatatlan. – Ninda majdnem rámondta, hogy simnunná, aztán eszébe jutott, hogy ő most fontos és nem beszél. – Ma többféleképpen dőlhet el, hogy ki melyik törzsbe kerül, vérségi kötelékeit és jellemét egyszerre vizsgálva. Mivel te lieha vagy és még nem állsz velünk vérrokonságban, csak jellemedre hagyatkozhatunk.
– Szavakat fogsz hallani – folytatta az Ilhellin-fónird. – Mindegyikre válaszolj egyetlen szóval, gondolkodás nélkül, azonnal. Azt a szót mondd, ami arról a szóról elsőként eszedbe jut. Ne gondolkodj. Nincs jó vagy rossz válasz. Nem lehet hibázni.
Ninda bólintott.
– De mielőtt ezt megkezdjük – szólalt meg Szinensi, s odaállt az asztalka másik oldalára, szembe Nindával –, bocsássuk ki a Sínisuál fényét, hogy megvilágítsa elménket.
Két tenyerét az arany henger fölé tartotta, aztán hirtelen hátralépett.
– Sínisuál! – kiáltotta lelkesen.
Az arany irizálás felerősödött, s egyszerre kimozdult a henger felületéből. Ívet formált a levegőben, a henger két végét kötötte össze, és gyorsan növekedett, néhány pillanat múlva nagy körré alakult, az előtte álló Szinensi arca magasságáig ért. Mintha millió és millió aranyszínű, csillámló anyagdarabka lebegett volna a levegőben, amik egyenként folytonosan változtatják helyzetüket, de az egész kör változatlan maradt.
Nindának elállt a lélegzete. Még soha nem látott ilyen gyönyörű dolgot.
– A Sínisuál fénye – mondta Szinensi.
– A Sínisuál fénye – felelték rá valamennyien, az egész janníhaum.
– Halvány utánzata csupán a valóságosnak – mondta a Hauhárangi-szími –, de felidézi számunkra Szúnahaum szépségét. Most pedig halljuk azokat a szavakat.
– Világ – mondta az Áharaun-szandzsé.
– Város – felelte Ninda.
– Utca – mondta az Iltellilun-szími. Minden szót a sáhaddif másik tagja mondott ki, egymás után.
– Sötétség.
– Ember.
– Veszély.
– Rend.
– Börtön.
– Szindoria.
– Sötétség.
– Fény.
– Meleg.
– Otthon.
– Hajó.
– Család.
– Otthon.
– Űr.
– Sötétség.
– Barát.
Csend.
Ninda nyelve hirtelen megbénult. Képtelen volt kimondani bármiféle szót.
A szertartás megakadt. Ninda riadtan várta, hogy most mi lesz.
Kis szünet után az Érahaung-szandzsé egy másik szóval folytatta, mintha mi sem történt volna.
– Kéz.
– L-l-lopni.
– Ruha.
– Fekete.
– Étel.
– Jóllakni.
– Csillag.
– Sáhaddif.
– Sötétség.
– Lũakẽàń.
– Szúnahaum.
– Testvériség.
– Törvény.
– Verés.
– Égbolt.
– Kupola.
– Tenger.
– Félsziget.
– Börtön.
– Verés.
– Lopni.
– Ennivaló.
– Rendőr.
– Menekülni.
– Dzsorongit.
Ninda kinyitotta a száját, aztán megint becsukta.
– Sajnos nem tudom, mit jelent ez a szó – vallotta be zavartan, még el is pirult.
– Nem baj – felelte a Nikerdan-ingszá. – Van még elég szó, amiből választhatunk. Janníhaum.
– Tűz.
– Repülés.
– Űrhajó.
– Menekülni.
– Ervé. Izé… így hívják Szindorián a rendfenntartókat.
– Tűz.
– Janníhaum.
– Sínisuál.
– Ööö… én azt sem tudom, hogy ez a szó mit jelent.
Kis csend lett ismét, aztán az Érahaung-szandzsé felemelte a kezét. A dob két mély döndülést hallatott.
– Köszönjük, sáhaddahum. Most második feladatod következik. – Míg beszélt, két gyerek odatolt egy-egy furcsa alakú, kerekes állványt Ninda két oldalára. – Kérlek, nézd meg ezeket a képeket a lapokon, és minden sorból válassz ki egyet. Bármelyiket. Amelyikről úgy érzed, közöd van hozzá, amelyik megtetszik. Nincs jó vagy rossz válasz. Nem lehet hibázni.
Szinensi közben megkerülte az asztalt és Ninda háta mögé lépett.
– Nézd végig őket nyugodtan és figyelmesen, sáhaddahum. Nem sürget senki. Annyi időd van, amennyit csak akarsz.
←nb-8 haunda [-17] Minden szúni ismer egy igazságot, amit a dzserangok nem: ez pedig Szúnahaum. Mi, e csoport tagjai egy olyan igazságot ismerünk, amit még a szúnik sem: ezért sokkal jobban kell rá vigyázni. Nem szabad fájdalmat okoznunk nekik azzal, hogy megtudják. Vigyáznunk kell rájuk. Ez a dolgunk. (Ninda: Feljegyzések az utánunk jövőknek, 1. kötet, 1. sómir, 3. singir)nb‑8 nb-9 sáhaddif 1 [-23] Miért szeretjük úgy a Felhő Csillagait és a Sínisuált? Mert védelmezik népünket az ellenségtől és gyönyörködtetik lelkünket. Ha létezett valaha a Galaxis teremtő szelleme, akiben a régiek hittek, úgy a Sínisuált csakis ő teremthette. (Ílgaszaumi, Szúnahaum-szilgi, 2. sómir, 4. singir) :: Aulang Laip, Szindoria-rendszer, 43 610. higit fínirrugan, 800nb‑9 nb-10 sáhaddif 2 [-15] A sáhaddif-haukihaóran talán a legkülönösebb pszichológiai teszt, amit ember valaha kitalált. A szúni gyerekek persze számtalanszor látják már a képeket, mire eljön az idejük. Ninda akkor először. Nála talán ezért nem működött. De inkább mert ő – Ninda. (Sileni: Ninda élete, 65.)nb‑10→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |