„Azt a bizonyos hajnalt megelőzően az élete csak tévelygés volt. De attól kezdve nyílegyenesen haladt pályáján és nem ismert akadályt – pedig nem is volt semmilyen előre elhatározott célja.”
Hait Kirísz: Ninda, 326.
Ninda ismét fölmutatta a bal kezét.
– De hadd térjek vissza a haudzsira a csuklómon. Van néhány nagyon érdekes dolog a törzsszövetséggel kapcsolatban. Tudjátok-e, hány törzs szerepel az Élet Fáján? Természetesen tudjátok, vagy ha nem, a suagotok azonnal megmondja. Tudjátok-e, hány törzsfőnöke volt eddig a törzseknek? Ezt is megmondja, mindegyik törzsről, azt is, hogy kik voltak azok. Hány tagja volt a törzseknek? Hány tagja volt bármely adott törzsnek, törzscsaládnak? Hány éves korukban öltötték magukra a törzsfőnökök a tarka szianerget, hány évig viselték, hányan akasztották le nyakukból és adták tovább, hányat ért hivatalában a halál, hány törzs használta a különböző színkombinációkat és mintákat – ezekre a kérdésekre mind-mind ott a válasz a Hatodik súrangirban. Pillanatok alatt megtudhatja bárki – engem és a többi hinargi-dzserangot kivéve –, hogy az ősei mely törzsekbe tartoztak, családjának bármelyik ágán vagy akár az összesen, százalékos bontásban.
Kortyolt egyet a poharából.
– És most említenék egy-két dolgot, amit viszont nem tudunk meg az Élet Fájáról. Mióta létezik a szúnik törzsszövetsége? Akarom mondani, ezt tudjuk, hiszen azt tevőleg megalapították – de már létező törzsek alapították meg. Mióta léteznek a szúni törzsek? Vajon az emberi történelem hajnalától mostanáig végig megvoltak? A Terra-sóhipun adataiból arra következtethetünk, hogy nem. A szúni törzsek mikor, hogyan és miért jöttek létre? Mi volt az eredeti társadalmi funkciójuk? Miért választotta a szúni nép – ha ugyan akkor már szúninak hívták magukat – ezt a berendezkedési formát? Kérdés van még bőven. Például a varázslók. Amikor megtudtam, hogy vannak törzsek és azoknak vannak varázslóik – nekünk liktenit-upeszeknek akkoriban Ászanargi anyánk volt a varázslónk –, nyomban megkérdeztem, hogy mi a varázsló dolga. Azt felelték, semmi, varázslatok nincsenek, tehát varázslók sem. Ehhez képest a varázsló dolga nem éppen semmi, a törzsfőnök általános tanácsadója a törzs ügyeiben, és szertartásoknál is közreműködik. Ezt is tudjuk. De azt nem tudjuk, hogy miért hívják éppen varázslónak, ha egyszer nem varázsol, hiszen az lehetetlen. Nem tudjuk, mikor és hogyan alakult ki a törzsek, törzscsaládok és törzsfőnökök rendszere, a varázslók intézménye, és azt sem, hogy szolgált-e valaha más célt, mint most. Hangilaoran nem tudja – megkérdeztem a Ságirnillandzsómuri-hirrenit, a Szisszangémisóginur-hirrenit és a Hínanhaurangifalgup-hirrenit –, az Ílgaszaumi sem tudja, ebből következően az egész Testvériségben nem akad egy sáhú-muneszk, aki tudja. Azért hívjuk a varázslót varázslónak, mert előttünk is így cselekedtek őseink, akik előtt az ő őseik cselekedtek így, ez része Szúnahaum-sínarraómi örökségének, a Galaxis ragyogja be égboltját mindörökre.
Homlokára tette a kezét egy pillanatra, akárcsak a hallgatóság tagjai.
– S ha már itt tartunk, szeretnék kitérni a rejtélyek másik csoportjára. Szúnahaum-sínarraómiról úgyszólván mindent tudunk. Négydimenziós térképeink vannak több évtízezredről. Tízmilliárd embernek van meg a siéhongja. És itt jön Hpailgsí.
Az emberek értetlenül néztek rá. Ninda egy idős férfi arcképét vetítette ki. Ráncos arcát gyér, ezüstös szakáll és rövid, még itt-ott fekete haj keretezte. Mélybarna bőre volt.
– Megkerestem a Testvériség legkorábbi siéhongjait. Nagy számban nyitottak egy bizonyos napon, nyilván valamilyen technikai akadály hárult el, akár az is lehet, hogy akkor találták ezt fel, de az is lehetséges, hogy léteztek korábbiak, csak megsemmisültek. Mindenesetre azok közül, akik a legrégibb siéhongokat nyitották, a legidősebb ember Hpailgsí – a kép felé intett –: ő. Siéhongja csak húsz évvel később nyílt meg, mint számos fiatalabb kortársáé, de akkor ő már nyolcszázhetven éves volt. Ő tehát a legrégebben született szúni, akinek megnézhetjük az arcát. Születési dátuma mai időszámításunk szerint mínusz negyvenhatezer-nyolcszáztizenhárom karisszinan.
Végigpillantott az elképedt hallgatóságon.
– Tudtok tájékozódni ilyen távoli múltban? Nekem eléggé nehezemre esik. A Testvériség hétezer-ötszáznegyvenkét dzsúmival lett öregebb azóta, hogy Hpailgsí meglátta Szúnahaum-sínarraómi égboltját. – Ninda sarkos mozdulattal a kép felé fordult és homlokára tette a kezét. – Halgihpéran-sgaszu úrími, lbairgan Hpailgsíní, siengsáhi dzsalgan ílg-hpalgszit Szúnahaumíní! Sógimbur lgáran airg-sit Hingaulí-dzsófur áhp hikkipun-órinnuhp angdzshpauní!
Bólintott a képnek, s ahogy az eltűnt, visszafordult a hallgatósághoz. A nyolc árifang folytatta a jegyzetelést, amit csak azért szakítottak meg, hogy ők is homlokukra tett kézzel köszöntsék ősüket.
– Kilencven és fél évezred – mondta Ninda csendesen. – Ősi Föld csillagideje szerint is kitesz hatezer-nyolcszáznyolcvanhárom évet. A Fauhászi-hipotézis szerint legfeljebb egy földi évezred telhetett el az első, nyilván roppant kezdetleges űrhajók megépítésétől az első csillagközi utazásig, majd onnan legfeljebb egy újabb évezred az első világok birtokba vételéig. Az az időszak, ami Hpailgsít mitőlünk elválasztja – Ninda hangja ismét ércessé vált –, háromszor-négyszer több, mint Ősi Föld feltételezett történelme a Világűr-pillanattól a Csillagok pillanatáig. A Dzsvattuhi-hipotézis szerint pedig körülbelül hat földi évezredet tölthetett el az ember a Primitív Hajnalkorban. Annyit, amennyi idő Hpailgsí korától mostanáig eltelt! És erről az iszonyúan hosszú történelmi korszakról szinte mindent tudunk ahhoz képest, amit arról az időről, ami a Csillagok pillanatától Hpailgsíig telt el! Még azt sem tudjuk, mennyi volt! Ezer földi év? Tízezer? Százezer? Fogalmunk sincs. Csak a legendáink vannak, ahogy elmondtam korábban. Még a Primitív Hajnalkorról is többet tudunk. Dokumentumaink, könyveink, filmjeink vannak egy olyan korszakról, amikor az ember egyetlen világon élt, a Galaxisról nem tudott semmit, láthatunk embereket, akik akkor éltek és régesrég feledésbe merült nyelveken beszéltek, és nem tudjuk, hogy a lian-lian-lian mekkora szakadéka választ el minket egymástól, mert a Galaxis történelmében tátong egy felmérhetetlen méretű lyuk!
Kis szünetet tartott, végignézett most már egyenesen az árifangokon, és nagy levegőt vett, aztán kifújta.
– Árifupelőadást egy hipotézis megfogalmazásával szokás zárni. Az én hipotézisem az, hogy ez a felmérhetetlen méretű lyuk Ősi Föld csillagéveiben számolva ötjegyű szám.
Biccentett a hallgatóságnak és kifelé indult.
– Egy pillanatra kérlek, ohangi – szólt utána egy hang. Ninda megfordult. Erdzsan volt, egy több mint ezeregyszáz éves saona, Hangilaoran egyik legtekintélyesebb történésze.
Ninda visszasétált hozzá.
– Miben lehetek segítségedre, ohangi?
A szikár, fehér hajú öregember néhány pillanatig szótlanul szemlélte.
– Neked ez egyáltalán nem fontos? – kérdezte azután.
Ninda csodálkozva fölvonta a szemöldökét.
– Már miért ne lenne fontos?
– Egész idő alatt az izgalom legcsekélyebb jelét sem láttam rajtad. Idenyújtanád a kezedet, kérlek?
Ninda közelebb lépett és az asztal fölött nyugodt mozdulattal átnyújtotta mindkét kezét. Erdzsan megfogta és megfordította őket, tenyérrel fölfelé.
– A tenyered sem izzad.
Ninda szelíden rámosolygott. Vissza sem húzta a kezét, hagyta az öreg történész kezében pihenni.
– Életem legcsodálatosabb eseményei már bekövetkeztek, ohangi. A Testvériségbe kerültem, megtaláltam a szerelmet, anya lettem, a nindaranok alapító törzsfőnöke, Hangilaoranon kutathatom a történelmet. Mit adhat még az árifang, ami ezekkel fölér?
Ismét bólintott és nyugodt léptekkel kisétált.
←pb-11 Ősi Föld 1 [-4] Azt hiszem, sok nyelvben van olyan szófordulat, hogy »apává, anyává tesz valakit«. Arra értik, amikor valaki a másvalakivel közös gyereket megszüli, illetve nemzi. Pedig ez tévedés. Szülővé nem a gyerekünk másik szülője tesz minket. Erre csakis maga a gyerek képes. (Ninda: Életem egy falevélen, 186. sómir) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 694. senut sillíman, 593pb‑11 pb-12 Ősi Föld 2 [-25] Azt a bizonyos hajnalt megelőzően az élete csak tévelygés volt. De attól kezdve nyílegyenesen haladt pályáján és nem ismert akadályt – pedig nem is volt semmilyen előre elhatározott célja. (Hait Kirísz: Ninda, 326.)pb‑12 pb-13 íhaupdoktorátus [1] A Galaxisnak ő jelenti a tudást, a bölcsességet, a szelíd útmutatást, ha az kell, és az igazság melletti határozott kiállást, amikor az kell. Én is érzem ezeket – de nekem egyszerűen csak az anyukám. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 082. fattilgópan) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 694. nodzsat algillíszan, 620pb‑13→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |