„A játékot nem úgy kell megnyerni, hogy kiküldjük a pályáról az ellenfél játékosait, hanem hogy jobbak vagyunk. Ezt első bajnokságomon tanultam egy daurtától.”
Ninda: Nemlétező politikai beszédeim,
91.
91.
43 616. muhat szimsáhuran
505
Az iskolában nem illett a gyerekeket hívni, de az ebédidőre ez nem vonatkozott. A hívót Szikketunak hívták, sötét szakállú, kopasz férfi volt, alig volt sötétebb a bőre, mint Nindáé.
– A núdzsahan megvitatta a tanárnőd kérdését – mondta. – A Testvériség történelmében képtelenség föllelni olyan esetet, hogy egy hozzád hasonló korú gyerek mindenféle felnőtt nélkül éljen, így hát szabályok sincsenek ilyen kérdésekre. Vagyis most kellett csinálnunk egyet. Logikus, hogy valahol laknod kell, és nem tilthatjuk meg neked, hogy Szúnahaumon maradj. Kapsz majd egy gantirlakást, amikor hazaérünk.
– Mennyi időre?
– Hát ameddig otthon vagy.
– És… milyen feltétellel?
– Miféle feltétellel?
– Értem… – Ninda bólintott. – Köszönöm a núdzsahan gondoskodását.
– Ez a dolgunk – mosolygott Szikketu, és kikapcsolt.
– Valamit nem értek – mondta Ninda kevéssel később, amikor végzett a sinerlevessel és rátért a johomisz nevű ételre, ami sült növények és sült hal keveréke volt. – Ha háromszázmillióan élnek Szúnahaumon, és a namindanra hazatér az összes hajó, ötmilliárd emberrel, akkor ezek hol fognak lakni? Mármint a namindan idején?
– A föld alatt – felelte Fendria. – Az állandó lakosok a felszínen élnek, de Szúnahaungaur alatt nagyvárosokat építettünk. Idriha, az a nevük. Körülbelül ötezer van belőlük elszórva mindenfelé. Átlagosan egymillió lakosra vannak tervezve, és eléggé hasonlítanak a hajóink belsejére, csak persze nincs páncéljuk, hajtóműveik, zsilipek sincsenek. Persze lakhat bárki a hajóján is a namindan idején, ha akar, de ez nem nagyon szokás, mert a hajókon lakhatunk a többi évben is. De az idrihákba is inkább csak aludni járnak az emberek. Amikor ébren vannak, akkor főleg ünnepelnek. Szúnahaungaur minden lakott területén egész éven át folyik a mulatság.
– De azért vannak állandó lakosok is az idrihákban – tette hozzá Ángsauri. – Írfarauni bácsi a Hesszukundi idrihában lakik, jártam nála. Egy szektort nyitva tartanak állandóan, és ott él pár száz vagy egy-két ezer ember. A többit lezárják a namindanon kívül.
– Úgyhogy lesznek szomszédaid ott is – bólintott Fendria, és kitette a falra Szúnahaum térképét, amit Ninda már ismert. Azaz persze csak Szúnahaungaurét, a két siórt a térkép nem ábrázolta, egy hosszú csík formájában jelent meg. Felül a Forró-perem, alul a Hideg. S rengeteg apró, fényes pont jelent meg rajta, mindenfelé. Fendria kiíratta néhánynak a nevét is. Hierut-Akkani, Jelgullat, Amszáharin, Nórszumut, Óngaharsz, Jangé-Dzsaugari, Ásszahu, Sinarg-Rúmi…
Ninda elnézte a térképet. Már tudta, hogy a lentről felfelé haladó vékony, világoskék vonalak a csatornák, amik négy-öt szirszi távolságonként viszik fel dzsisszára a séninen lecsapódott vizet. A Hideg-perem tele van automatákkal, amik összelapátolják a havat és megolvasztva viszik a csatornába, de annyit mindig hagynak belőle, hogy az emberek élvezhessék a téli éjszaka örömeit. S mindezt folyamatosan. Ha az ember bárhol megáll, pár limlin belül találkozni fog egy automatával. Szúnahaumon nem reggelenként csapódik le a harmat, hiszen reggelek nem léteznek, és nem akkor hull a hó, amikor olyan az időjárás, hiszen időjárás sem létezik. A Hideg-peremen örökké hull a hó, igaz, csak a legszélén, egy körülbelül egy vagy két szirszi széles sávban. A hóesés mértéke nagyon szűk határok között változik.
A csatornák a síkságokon sem nyílegyenesen tartanak dzsisszának, a térképen barna foltokkal jelölt hegyekben pedig néhol kimondottan kacskaringósak. A Sénin-peremről nyolcezer-hétszázkét csatorna indul, de Dzsisszára csak hétezer-kilencszáztizenkettő érkezik meg, mert helyenként összekapcsolták őket, és egyetlen csatornaként haladnak tovább. Van egy, amelyik tizenhárom csatorna összefolyásából keletkezett, hatalmas folyóként hömpölyög a Jargunnur-vidéken, és a neve Szesszi, akárcsak Szúnahaum-sínarraómi legendás nagy folyamának, amit Szesszi anyánknak szólítottak és szertartásosan köszöntöttek.
Tavak is vannak Szúnahaumon, nem is kevés. Majdnem mind úgy készült, hogy a csatorna vizéből kivezettek valamennyit egy kis mellékágon, azt kiszélesítették tóvá, és egy másik mellékágon visszavezették az eredeti csatornába vagy a szomszédosba. Csak a Hideg-peremen van néhány olyan tó, ami harmatból vagy hóból keletkezett, és Jáhannur tövében egy, a Jáhanna-tó, amit úgy hoztak létre, hogy az örökké hulló havat egy mélyedésbe gyűjtötték és jéggé hengerelték. Hatalmas korcsolyapálya lett belőle, a vége benyúlik a hóesésbe, néhol elér a védőfalig is.
Ninda hallott már néhány szúnahaumi – abroncsvilági, vagy ahogy gyakrabban mondják, otthoni – sajátosságról is. Például az irányokról. Minden más világon van egy kitüntetett irány: az, amerre a bolygófelszín minden pontja halad forgása során, ezért abban az irányban lehet minden csillagászati napon egyszer felkelni látni a napot. Ez az irány a kelet. A vele ellentétes irány, a lenyugvó nap iránya nyugat. Ha kelet felé nézünk, akkor balra van észak, jobbra dél. Ezt a rendszert használják Ősi Föld óta minden világon, bár az elnevezések nyelvenként változnak. De Szúnahaum napja sarkcsillag. A kitüntetett irány itt is a nap iránya, dzsisszá – de ez az irány nem párhuzamos az egyenlítővel, hanem merőleges rá. Szúnahaumnak is van egyenlítője és sarkai, mert bár nagyon lassan, de mégiscsak forog. Ezért a nap iránya dzsisszá, a vele ellentétes irány pedig sénin, amik az ősi nyelvben forrót, illetve hideget jelentenek. Ha dzsisszá felé nézünk, akkor balra van elgi, jobbra inku. Szúnahaum inku felé forog, vagyis az felel meg más világok keleti irányának – ennélfogva a Forró-sark az északi.
Az otthoni építkezés is sajátos. Természetesen Szúnahaumon is, mint minden nyílt felszínű világon, a nap iránya az első számú szempont, amikor egy ház elhelyezkedését megtervezik, de itt ez az irány örök és mozdulatlan, a nap állásszöge pedig a földrajzi szélességtől függ. Az ablakok mindenhol dzsisszá felé fordulnak, de az épületek árnyékos részét aszerint tervezik, hogy mennyi napfény van azon a szélességen. A Forró-perem környékén és még onnan jóval távolabb is lehet úgy építkezni, hogy az épület sénin oldalán egy kis belső udvar legyen, ami lehet zárt, félig vagy egészen nyitott sénin felé, dzsisszá irányból viszont az épület árnyékot vet rá. Kellemes, hűvös kis helyek jönnek így létre, az emberek szeretnek itt üldögélve beszélgetni, hasonlóan a hajók folyosóin mindenfelé megtalálható kis társalgókhoz. A Hideg-peremvidéken ilyet nem lehet, mert ezek az udvarok egészen hidegek és sötétek lennének, ezért éppen ellenkezőleg, a dzsisszá oldalra helyezik őket, s ezzel a ház egész szerkezetét meg kell változtatni.
Az otthoniak rengeteget utaznak. Akármikor fogják magukat, hívnak egy kocsit és átröppennek Szúnahaungaur másik szélére, ahol egészen más a hőmérséklet és a fény. Szeretnek csónakázni meg úszni a csatornákban és hosszan barangolni a réteken és erdőkben.
Egészében véve, Ninda kellemes helynek képzelte el, és mindenki bólogatott, igen, tényleg az. Mint minden namindan előtt, már az egész hajó alig várta, hogy végre megérkezzenek.
←nh-13 hazafelé [-25] Rövid időn belül kétszer is költöztünk azért, hogy Ninda közelében lehessünk. De hát egyik hajóhoz sem kötött minket semmi. Ekkoriban még mi voltunk az egyedüliek, akik őmiatta költöztek. (Ámmaít Ídara: Barátságom Nindával, 25.) :: Aulang Laip, 43 616. senut ófarguhan, 870nh‑13 nh-14 Szúnahaum [-21] A játékot nem úgy kell megnyerni, hogy kiküldjük a pályáról az ellenfél játékosait, hanem hogy jobbak vagyunk. Ezt első bajnokságomon tanultam egy daurtától. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 91.) :: Aulang Laip, 43 616. muhat szimsáhuran, 505nh‑14 nh-15 diplomácia [81] Éreztem honvágyat, de sosem kínzott igazán. Nem ez volt a bajom. Egyszerűen minden annyira eltért a megszokottól, hogy nem találtam a helyemet. Amíg hajóról hajóra vándoroltunk, más volt. Az – utazás. De az Aulang Laip mindennapi életébe beilleszkedni képtelenségnek tűnt. A szúnik kiegyensúlyozottságához képest idegbetegnek éreztem magam. Nindához képest pedig még ők is azok. (Hait Kirísz: Emlékiratok, 12.) :: Aulang Laip, 43 616. nodzsat szisszadzsan, 765nh‑15→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 (2134 › 60:41) 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |