„Sokféle ember van, és mindegyikkel szót lehet érteni, csak tudni kell a módját. Talán a legnehezebb a hivatalnokkal, aki előírások mögé bújik és őt magát nem láthatod meg. Én félretolom az előírásokat, hogy kicsalogathassam mögülük az eleven embert.”
Ninda: Beszélgetések, 918.
Ḱaŷndïm
60. aîkån 17.
a fehér órája
– Barátaim – állt Ìsy a kamera elé a ŚÂW Televízió kettes stúdiójában –, jó hírt hozok a Sŷyllaõn-csoporttól. Ma reggel a munkagépek nekiláttak felépíteni Àîndìn városát a Lõneskẁỹt-hegység tövében, a Vòaṙ fölött. Tudom, hogy sokáig tartott az előkészítés, öt hónapig, de nagyon sok nehézséget kellett leküzdeniük – főleg persze pénzügyieket. De ők győztek, már csak a fizikai megvalósítás van hátra, úgyhogy holnapután elkezdjük beköltöztetni az embereket, eleinte naponta körübelül háromszázan költözhetnek be, később már négyszáz a terv. A forgatókönyvet már korábban elmondtuk, megvan az első húszezer kisorsolt lakó. Közben a tervrajzokat már elkezdték átalakítani a Kũi-szigeti város számára, ez már hamar megy, a hónap közepére elkészülnek.
– Ez valóban jó hír – bólintott Ḱeŷl Lỹŷkśůnaḩỳ, miután a kamera átigazított rá. – Közben érkezett egy egészen más vonatkozású hír, pontosabban egy levél. Sỳÿndoṙeìa kormányának címére küldték, és hogy miért olvasom most fel önöknek, az kiderül magából a levélből. „Szeretve tisztelt Sỳÿndoṙeìa Államszövetség, kormányunk mélyen tisztelt vezetői, drága honfitársaim! Remélem, soraimmal nem veszek el túl sokat vezetőink értékes idejéből, megírásukra őszinte hazaszeretetem és segíteni, magamat hasznossá tenni vágyásom késztetett. Ezért bocsánatkéréssel tartozom, amiért csak ilyen sokára írom meg e sorokat. Ám a sors iróniája, hogy éppen a Ḱïyṙeàn-vezetés bukását megelőző napon valóra vált a korábbi kormány valótlan állítása, megbetegedtem, pontosabban gerincsérülést szenvedtem, amiből előbb Ỹlśuùn Állam Központi Kórházában, majd a Testvériség Hauhánun Dzsárangi hajójának kórházában sikeresen meggyógyítottak, amiért mindig köszönettel és hálával fogok emlékezni rájuk. Úgy hiszem, bemutatkoznom nem szükséges, noha híres embernek nem tartom magamat, de korábbi tevékenységem, »előző életem« részletesen dokumentálva van. Azzal a kéréssel fordulok Sỳÿndoṙeìának a Testvériség által delegált kormányához és a sỳÿndoṙ néphez: ítéljék meg eddigi tetteimet, ne csak azt figyelve, hogy hosszú ideig szolgáltam a rendszert, hanem azt is tekintetbe véve, hogy emigrálásomkor feltártam a kormányzat számos bűnét és ezzel közvetlen okozója lettem a Sãlmẃnt-kormány bukásának – ámbár ezért az elismerés meglátásom szerint nem engem illet, hanem Nìïndàt, akinek szavaiban az igazságot meglátva tettem mindezt –, s miután személyemet mérlegre tették, kérem, egyezzenek bele, hogy hazatérjek és ismét szolgálatára legyek hazámnak, még inkább, mint korábban, hiszen a kormányzat szolgálata immár egybeesik a nemzet szolgálatával. Tisztelettel kérem jelen levelem ismertetését az Államszövetség nyilvánosságával. Mihamarabbi válaszukat várom Sỳÿndoṙeìa Nôãsit világán működő konzulátusán. tel Ṙisũt ÂAṙeyń volt külügyminiszter-helyettes.”
– Nemrég beszéltünk ÎÌdaṙa professzor úrékkal – vette vissza a szót Ìsy. – Kyrìs asszony kifejtette, hogy ÂAṙeyń úr emigrációja idején erőteljesen exponálta magát Ninda ügye mellett, és javasolta, hogy keressek erre Ninda-idézetet. Nindától természetesen mindennel kapcsolatban lehet találni idézetet, nem is kell sokáig keresni. Én ezt választottam: „Ijesztőnek találnám, ha az ÀLAN-ban kialakulna a bizalmatlanság légköre. Igen, lehet, hogy Ḱïyṙeàn ügynököket épít be közétek, és ezek károkat is okozhatnak. De ha nem bíztok egymásban, moccanni sem fogtok tudni, és sokkal rosszabb lesz, mint amit egy-két kormányügynök elő tud idézni.”
– Hát igen – mosolygott Larenka –, Nindának mindenről megvan a véleménye, és azzal nehéz vitatkozni… legalábbis kellene hozzá az az intelligenciaszint és az a látókör, ami neki van. De itt a Vẅt áruházban máris megkérdezném a körülöttem állókat. Ti is hallottatok mindent, ti mit gondoltok?
– Yńoít vagyok – állt egy tíz év körüli fiú a kamera elé –, és egyetértek Nìïndàval. ÂAṙeyń nem volt túlságosan hasznos ember, amikor a kormányban volt, ami azt illeti. De ki mondta, hogy be kell venni a kormányba? Vagy ki mondta, hogy nem tanulhatott a korábbi hibáiból?
– Én Můep Silnõôr vagyok, harmadéves joghallgató – szólalt meg egy másik fiatalember –, és szerintem nekünk csak arról van jogunk dönteni, hogy megbízzuk-e ÂAṙeyń urat valamilyen államigazgatási funkcióval, ha ugyan pályázik effélére, mert a levelében nem említi. Arról sem a kormány, sem a nép nem dönthet, hogy egy sỳÿndoṙ állampolgár hazatérhet-e külföldről. Persze hogy hazatérhet, alkotmányos joga.
– De hiszen az alkotmányt felfüggesztették – vetette közbe egy magas, barna lány. – Akkor alkotmányos jogok sincsenek.
– Hogyne lennének. Persze, felfüggesztették, de ezt konstruktívan kell értelmezni, az emberi és alkotmányos jogokat taglaló részeket nem lehet felfüggeszteni, mert azok az alkotmánytól függetlenül érvényesek. Csillagközi egyezmények szavatolják őket. A felfüggesztést értelemszerűen a Ḱïyṙeàn nagyszerűségét taglaló részekre kell alkalmazni.
– Az alkotmánybíróság is egyetértene ezzel? – érdeklődött a lány. A fiú nevetett.
– Persze hogy nem. Számukra a felfüggesztett alkotmány nem alkotmány, és kész. De a csillagközi egyezmények érvényét nem kell az alkotmánynak szavatolnia, lásd a Csillagközi jog és állami jog című tanulmányt, ti is tanulni fogjátok. Ugyanis ő a húgom, Ènseỹ, szintén joghallgató. Egyébként a tanulmányt ÎÌdaṙa professzor úr írta még diplomáciai működése idején.
– Én visszatérnék ÂAṙeyńre – szólalt meg egy másik lány. – Ïsenòy vagyok, bolti eladó, és nem értek a joghoz. De van logikám, és igyekeztem megnézni Nìïndà összes beszédét. Oda is figyeltem rájuk, és direkt kerestem bennük a hibát, mert én eleinte nem voltam oda Nìïndàért. De amikor sehogyan se találtam, be kellett látnom, hogy igaza van. Ma már az ő tanításainak a híve vagyok, ÀLAN-tag, önkéntes az ingyenkonyhán. És Nìïndà megmondta, mit kell tennünk. Nem lehetünk bizalmatlanok. Ìsy pontosan idézte, én is emlékszem arra a beszédre. Mármost Nìïndà nem Ḱïyṙeàn, hogy akkor is igaza legyen, ha nincsen igaza, ővele lehet vitatkozni. Vitatkozzatok vele, ha tudtok. Aki akarja, mondhatja, hogy igenis legyünk bizalmatlanok, csak azt is mondja meg, hogy miért. Ma már az se történhet meg, hogy Ḱïyṙeàn ügynököket épít be közénk.
– Gondolom, Ḱeŷl – vette vissza a szót Larenka –, a kormány nem akar népszavazást tartani ebben az ügyben.
– Nem, szerintem sem – mosolygott a másik riporter.
– Nos, a nép néhány találomra kiválasztott fiatal személyében elmondta támogató véleményét. Ami pedig az esetleges ellenzőket illeti, erről nekem van egy Ninda-idézetem. „Ne nyafogjatok már annyit ezekkel a mindenféle véleményekkel. Majd ha valaki ellenvéleményt akar nyilvánítani, megteszi.”
– „A véleménynyilvánítás szabadsága minden épeszű társadalomban alapkövetelmény” – idézte Ḱeŷl. – „Nélkülözhetetlen, akárcsak a víz vagy az oxigén, de önmagában ugyanúgy nem ér semmit, mint ezek. Csak az összes többi szabadságjoggal együtt lehet hasznát venni.”
– „Úgy látom, barátaim” – szólalt meg Ìsy –, „hosszú társalgásokat tudtok folytatni kizárólag tőlem vett idézetekkel. Ez igazán megtisztelő meg minden, de ha az én szavaimmal beszélgettek, akkor az én gondolataim másolatai vagytok. Ha mindenki Ninda, mi szükség van bárkire énrajtam kívül?”
Erre kis csend lett.
– Ezt mikor mondta Ninda? – érdeklődött Larenka.
– Nem mondott ilyet – kuncogott Ìsy –, ez egy olyan Ninda-idézet, ami nem idézet. De ha most itt lenne, ezt mondaná.
←oi-2 szemek 2 [-24] Ha nem találták volna föl a hipertéri anyagátvitelt, ma is Ősi Föld naprendszerében élne az egész emberiség. Ha nem találták volna föl a hipertéri energiaátvitelt, nem lenne kommunikáció a naprendszerek között, és nem lenne modern orvostudomány. (Ílgaszaumi, A Galaxis világai, 840.)oi‑2 oi-3 ÂAṙeyń [-20] Sokféle ember van, és mindegyikkel szót lehet érteni, csak tudni kell a módját. Talán a legnehezebb a hivatalnokkal, aki előírások mögé bújik és őt magát nem láthatod meg. Én félretolom az előírásokat, hogy kicsalogathassam mögülük az eleven embert. (Ninda: Beszélgetések, 918.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 60. aîkån 17., a fehér órájaoi‑3 oi-4 szemek 3 [-24] Az emberi leleményesség ostobaságokban végeláthatatlan. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 76.) :: Szúnahaum, Ángahaur, 43 667. senut mulindzsan, 593oi‑4→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |