„Megismersz valakit és alkotsz róla egy képet. Aztán akár szereted, akár gyűlölöd: a róla alkotott kép iránt érzel így, nem az ember iránt, akit nem ismersz. Mintha írtál volna egy regényt, amiben ő egy kitalált szereplő.”
Ninda: Beszélgetések, 879.
Jasszani
43 664. szahut szimsáhuran
508
Szimsáhuran, gondolta Ninda, amint a tekintete megpihent a kislányán, aki lelkesen ropogtatta a johomiszt, satturgin süteményt evett hozzá, és időnként harapott a szadmátéból. Fargiszímankor pattant ki az a szörnyű földrengés Jaungaimaszon, és ma van szimsáhuran. Két hetessel ezelőtt Sileni még otthon élt a szüleivel, akik Leĩnek vagy Seànak szólították, és fogalma sem volt Szúnahaum világának létezéséről. Még magáról a Testvériségről se nagyon. Csak Harunnagit, illetve az ő nyelvén Âek Bònt ismerte. Most pedig csak halvány emlékei vannak a családjáról és az otthonáról, másik családja van, új neve, és egy másik világon eszi a johomiszt.
Furcsa ötlet volt, hogy az édes szadmátét a sós johomisz meg a szintén sós satturgin sütemény mellé eszi, nem külön, de nem szóltak bele. Ha ilyen az ízlése, egye így.
Négy napja van az Abroncsvilágon, de már úgy él, mint egy igazi szúni, remekül eljátszik életében először látott gyerekekkel, az egész napját a janníhaumban tölti, és eldumál a felnőttekkel. Mindig a ruhájára van erősítve egy fordítógép, mert jalarul nem ért senki. Nemcsak itt, Jasszani-Haugímú janníhaumában, sehol, ezt kiderítették, Hangilaoran számon tart ilyen adatokat. Jaungaimasz hivatalos nyelvét, a jaungit is mindössze kétszázezren értik a Testvériségben, de a jalart egyáltalán senki. Sileni az egyetlen ember ötmilliárd szúni között, aki tud jalarul. Jaungiul viszont ő nem tud, kicsi még ahhoz, hogy megtanulja az államnyelvet. Most meg már nem is fogja. A szúnit kezdi felcsipegetni, aztán amikor megjönnek az ikrek, ővelük még lendületesebben tanul majd, onnantól alighanem jalarral is fűszerezik azt a szúniból, szindorból és sauninasból álló nyelvi egyveleget, amit ők beszélnek. Ma költöznek át a Hínallutra, az fogja behozni őket a Felhőbe, még néhány nap és itt lesznek.
Ők hárman közben már folyékonyan megtanultak Silenitől jalarul, bár ezt a tudásukat a nerik előtt persze titkolják. Érdekes dolog volt. Amikor ők találkoztak Saunison, pillanatok alatt átvitték az összes ismeretüket, oda-vissza, Aini attól fogva tudott mindent, amit ők ketten tudtak, ők pedig mindazt tudták, amit Aini. Silenivel másként volt. Az ő elméjéből lassabban érkeztek az információk, pedig az ivutok szerint mentális potenciálja felért az övékkel. Hogy ez azt jelenti-e, hogy amikor mindannyian felnőnek, akkor Sileni elméje felülmúlja-e majd az övékét, azt nem tudta senki.
De kisebb adagokban átcsordogálva mégis eljutott az elméjükbe a jalar nyelv, és egy sor emlék Sileni korábbi életéről. Zavarba ejtően kevés. Egy ilyen kicsi gyerek jobban megjegyzi a dolgokat. Az ivutok nekiláttak felderíteni az okát, és meg is találták: Háu úgy nevezte el a jelenséget, hogy összetörtek ezek az emlékek a katasztrófa drasztikus hatása alatt, éspedig éppen azért, mert Sileni magasan fejlett receptor. A képesség okozza, hogy Sileni sokkal élénkebb, intenzívebb emlékeket őriz meg, mint a vele egykorú gyerekek, ugyanakkor ebben a korban ezek sérülékenyek még. Háu alkotott egy logikai levezetéssort, amiben Aini rögtön talált egy hibát. Háu bebizonyította, hogy az nem hiba. Jól elvitatkoztak, és közben megbeszélték, hogy a mentális érzékelés alaposabb tanulmányozást igényel.
– A mentális érzékelés – fejtette ki Lí – több, mint amit az emberek néha elképzelnek fantasztikus történetekben és „gondolatolvasásnak” neveznek. Az emberi fantázia, pontosabban a nerik fantáziája odáig terjed, hogy el lehet olvasni a másik ember gondolatait, vagyis tudni lehet, hogy éppen mit gondol. Ez azonban a mentális érzékelésnek csak egy részterülete, éspedig nem is különösebben fontos része; az, amit Ninda lehallgatásnak nevez. A mentális érzékelés segítségével azonban bármilyen információt megtalálhatunk, ami a másik fél elméjében fellelhető, és ez is csak a kezdet. Mi ivutok képet és hangot tudunk továbbítani, a kirik komplex érzelmi hullámokat adnak és vesznek, de együtt tudnak működni a kognitív hullámok felerősítésében és továbbításában is. Ti Saunison már az együttérzékeléssel is elkezdtetek kísérletezni, amiből még nagyon sok érdekes fejlemény sülhet ki. Szinensi kezd csatlakozni hozzátok a mentalizmusnak ezen a szintjén is, és nem kétlem, hogy hamarosan utolér. Ezután pedig már nem lesztek messze attól, hogy megvalósítsátok a mi nyüzsgésünk emberi változatát, ami csak hármótokat fogja felölelni – bizonyos vonatkozásokban, valamivel később Silenit is –, de funkcionálisan nemigen marad el tőle, a két faj közötti különbségeket relatívan értelmezve. Így például az emberi agy információ-feldolgozási képességeinek ismeretében nem tartom valószínűnek, hogy az átvitel valaha is kiterjedhet az élő látvány szinkron közvetítésére, hiszen ez egyfelől azt jelentené, hogy a recipiens szimultán két mozgó képet lát – Sileni is csak azért képes az én közvetítésemmel látni, mert nincs másik képinformáció, ami lefoglalná az elméjét –, másfelől viszont a leadó számára akkora megterhelés lenne a látványt folyamatosan hullámképpé alakítva kisugározni, amitől pillanatok alatt nagyon elfáradna.
– Szerintem ez egy külön tudományág – mondta Aini –, és egyedül azért nem lesz soha fedélzete Hangilaoranon, mert csak mi tudjuk művelni. Nézzétek meg bárki elméjének szerkezetét úgy egészében. Mondjuk hasonlítsuk városhoz. Egy csecsemő elmeképe olyasmi, mint egy egészen kicsi, egyszerű sátortábor valahol abban a sivatagban, ahol Ninda gyerekeskedett. Ahogy növekszik, úgy válik bonyolultabbá a kép, egy húszéves neri kisbaba is már komplex világképet alakít ki – Laukrastis azt írta, ez az az életkor, amikor az embergyerek intelligenciája végleg maga mögött hagyja az egész állatvilágot –, ebben a korban már egy apró falucskához tudom hasonlítani az elmeképüket. A korunkbeli neri gyerekek már kisváros, a felnőttek pedig nagyváros. Most nézzétek a jari elméket. Sileni elmeképe mostanra majdnem olyan bonyolult, mint a mi iskolatársainké, pedig csak harmincöt éves. A miénk pedig mint egy nagy csillagközi kikötőváros. Azt hiszem, egy ivut elméjét leginkább olyan holdakhoz lehet hasonlítani, mint Ommudi, városóriásokhoz, ahol egy-egy városnegyed nagyobb és bonyolultabb, mint máshol egy nagyváros. Ȳȳȳs, voltaképpen ez a tárgykör, az elmeszerkezet tanulmányozása jari szemszögből egy külön tudományág, a mentális kogníció, a mentális észlelés, érzékelés és kommunikáció pedig egy másik.
– Tetszetős hasonlat – adott Lí olyan hullámképet, ami a bólintásnak volt megfeleltethető.
– Ha olyan az elménk, mint egy város, akkor lehet róla várostérképet rajzolni – jegyezte meg Ninda.
– Hogyne, feltétlenül. És szerintem nagyon is megéri a fáradságot, mert csodálatos dolgok fognak kiderülni. Elsősorban a te elmeszerkezetedről kell ilyen térképet rajzolni.
Ninda nem kérdezte meg, miért. A mentális érintkezésben erre nem volt szükség, hiszen minden kérdésre tudták a választ anélkül, hogy feltették volna. Négyük mentális képe egészen más, mind a négy tökéletesen egyedi és semmiben sem hasonlít a többiekére, még csak azonos részletek sincsenek – de az övé a legkomplexebb és legérdekesebb.
Szinensi nevet is adott az új tudományágnak.
– Mentalika.
←oh-18 emlékiratok [42] Ha olyan embert akarsz az országod élére, aki majd jól elbánik azokkal, akik nem tetszenek neked, jó, ha tudod: azokkal fog elbánni, akik neki nem tetszenek. Csak idő kérdése, és közéjük fogsz kerülni. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 82.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. ḱuòỹd 18., a fehér órájaoh‑18 oh-19 mentalika [-19] Megismersz valakit és alkotsz róla egy képet. Aztán akár szereted, akár gyűlölöd: a róla alkotott kép iránt érzel így, nem az ember iránt, akit nem ismersz. Mintha írtál volna egy regényt, amiben ő egy kitalált szereplő. (Ninda: Beszélgetések, 879.) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 664. szahut szimsáhuran, 508oh‑19 oh-20 iskola [-23] Ha láttál egy állatot, utána még egy ideig meg tudod mondani, mekkora volt, milyen színű, milyen volt a füle, a farka. El tudod-e mondani ugyanezeket a saját lelkiismeretedről is? (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 54. sómir) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 664. senut szisszadzsan, 350oh‑20→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 (2134 › 60:41) 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |