„Minden gép és eszköz, amit valaha ember alkotott, arra szolgál és arra képes, hogy használóját anyag, energia és tér urává tegye. De az időnek soha nem lehetünk urai. Ha léteznének a mesebeli időutazók, még ők sem lennének azok. Hiszen végül megöregszenek és meghalnak.”
Ninda: A fény lúmái, 1168.
– Azt mesélik, elsőként Hpánimunak sikerült kidolgoznia egy használható módszert arra, hogy megbecsüljék a világok, a lakható világok és a már életet is hordozó világok arányát a Galaxisban, és ő volt az első, aki távolsági megfigyeléssel meghatározta nagyszámú csillagrendszer viszonyait az ember letelepedésének szempontjából. Több ezer rendszerről beszélnek, joggal, mert Hpánimu egy egész spirálszakaszon végig felderítette a látóvonalában levő legközelebbi rendszereket.
Azt nem tudjuk, hogy ezt melyik világon tette. Az általa felderített rendszerek a Káhpaindé-áragan vidéken vannak, így valószínű, hogy az a világ, ahol Hpánimu élt, nincs messze Ősi Földtől. Az is lehet, hogy magán Ősi Földön élt. Nehéz biztosat tudni, mert azt teljes bizonyossággal tudjuk, hogy a neve nem Hpánimu volt. Ezt a nevet később adták neki a Fóninnurhergindzsauri szakemberei, mert a valódi neve nem maradt fenn.
Az én nevem Uldzsáhpil, s ezeket a sorokat a Szúnahaum körül keringő Argikan űrvárosban írom, a világunk alapításától számított 813. évben. Most leírtam ezt az évszámot, de tudom, hogy egy nap érthetetlenné változhat az olvasó számára. Amikor Szúnahaumot megalapították, legalább ötféle naptár volt használatban, s az a hatodik, hogy mi onnantól számolunk, de azóta is születtek még. Megpróbálom átszámítani más naptárakra, hátha valamelyik ezek közül létezni fog még, amikor az olvasó kezébe veszi könyvemet. Tehát Ősi Földön jelenleg – ha számításaim pontosak, no meg ha használatban vannak még az ottani naptárak, amit mi nem tudhatunk biztosan – a KT 1560., illetve a DU 1811. évet írják. A Szelgé-világokon a 980., a Dákar Köztársaságban a 959., a Harkaun-vidék világain az 1227. évet, s a nemrég létrejött Ilgil Szövetségben ez az alapítástól számított tizedik év.
No persze az évek hossza sem egyforma. De még a napoké sem. Nálunk Szúnahaumon, világunk keringésének megfelelően, egy év 410 napból áll, egy nap pedig az az idő, amíg világunk megfordul. Ez megfelel 93 822 ütésnek. Vagyis világunk alapításától számítva mostanáig 31 milliárd 273 millió ütés telt el, meg még valamicske. Nem csoda, hogy gyakorlati célokra nem ezt használjuk, pedig ez az egy időszakasz tényleg egységes az egész Galaxisban.
Sajnos gond, hogy azok az események, amik alapján a naptárak kiindulópontját meghatározzák, idő múltával feledésbe merülnek. Már senki sem tudja, hogy Ősi Föld két naptára milyen alkalmakkor jött létre. Előttük is voltak korábbi naptárak, ez biztos.
Így tehát nem tudhatom biztosan, hogy kései olvasóim tudni fogják-e majd, mennyi idő telt el az én időm és az övék között. Akadtak már kísérletek arra, hogy az időt a Galaxis olyan jelenségeihez kössék, amik nem csak egy-egy csillagrendszerben érvényesek, de egyiket illetően sem sikerült közmegegyezésre jutni. Mulatságos, hogy abból a számtalan államból, amely egy-egy ilyen tervezetre nemet mondott, mert ragaszkodott hagyományaihoz, milyen sok akadt, amely később habozás nélkül megváltoztatta naptárát, ha úgy kívánta az érdeke.
Annak, hogy a jövőről ennyire visszafogottan nyilatkozom, az az oka, hogy a múlttal is ugyanez a helyzet. Tudjuk, hogy Ősi Földön sok ezer éven át használtak naptárakat a jelenlegiek előtt is, többségüknek a szerkezetét is ismerjük. A régebbi időkben használatos T-naptár, ami Ősi Föld egyik nevének kezdőbetűjét viseli, 365 napos évekkel számolt, de négyévente hozzátettek egy pótnapot, kivéve bizonyos eseteket. Az évet tizenkét hónapra osztották – hasonlóan a mi tizedéveinkhez –, amik 30 vagy 31 naposak voltak. És ismerték a mi hetes ciklusunkat, és történészeinknek meggyőződése, hogy a hetes a földi hetes továbbélése, sőt azt állítják, hogy ha valamely mostani naptól héttel osztható számú napot visszamennénk az időben, akár akkorra, amikor az emberiség még nem gyarmatosított más világokat, a hetesnek ugyanazon a napján találnánk magunkat, csak a neve lenne más, hiszen más nyelven beszélnének. Ennek ellenére a Galaxis legtöbb népe elfelejtette a hetest, csak mi szúnik őriztük meg, meg még talán három vagy négy nép. Tehát mint az imént mondtam, ismerjük Ősi Föld egykori T-naptárának szerkezetét, de ez a naptár valamikor a háromezredik éve körül kiment a használatból, és feledésbe merült a kapocs közte és a későbbi naptárak között. Viszontagságos történelmünknek ez is egyik kellemetlen hozadéka.
Miután tisztáztuk mindezt a naptárral kapcsolatban, el kell mondanom, hogy minél távolabbi jövőben él az olvasó, annál valószínűtlenebb, hogy megtalálja a térképen azokat a neveket, amiket említek. A nevek torzulnak, ahogy változik a nyelv, s még gyakrabban cserélik ki őket egészen más nevekre. Ráadásul megváltoznak a nevekkel jelölt dolgok is. A Galaxisban semmi sem állandó, bár a változások nem gyorsak. De mire a Galaxis egyszer megfordul tengelye körül – ami becsülhetően néhányszor tíz a tizenhatodik hatványon ütésbe telik –, addig teljesen megváltozik, csillagok milliói hunynak ki, csillagok milliói születnek.
Így tehát, noha tudjuk, hogy Hpánimu melyik naprendszereket derítette föl, a róluk összegyűjtött összes adat megvan, nem tudhatom, hogy kései olvasóim megtalálnak-e közülük akár egyet is. A pályaelemek végig mind megvannak, elméletileg végig lehet követni valamennyiük mozgását. De biztosan ezt sem tudhatom. Egy ütés jelenleg úgy van definiálva, hogy az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. Hogy miért pont ennyi, azt nem tudja senki, csak olyan magyarázatok vannak, hogy Ősi Föld forgásidejéből ered, de az nem lesz mindig ugyanannyi, a Hajnal Holdjának fékező hatása miatt, no meg a jövendő nemzedékek el is veszíthetik a kapcsolatot Ősi Földdel. S mi van, ha egyszer megváltoztatják a definíciót, például a sugárperiódust lekerekítik kilencmilliárdra? Akkor a régi értékre alapuló számítások mind hibásak lesznek. De ez sem lenne baj, ha valaki elővenné ezeket a számításokat és átalakítaná az új rendszerbe. No de hát Hangilaoran archívumai régi csillagászati és történelmi adatok milliárdjait tárolják. Ugyan ki szedné elő koronként valamennyit, és állna neki ennek a munkának?
– Te jó ég – nevetett Hírani –, mennyi baja volt ennek a szegény embernek.
Ninda mosolyogva letette a suagot – a szöveget fejből mondta, csak a számértékeknél pillantott a képernyőre a biztonság kedvéért – és enni kezdett egy hirsáhong szendvicset.
– Igaza volt – bólogatott Isszetu. – A Fóninnurhergindzsauri sokat küszködik ezzel. Így hívják Hangilaoran csillagászattörténeti fedélközét – tette hozzá magyarázóan. – Van csillagász barátom, aki mesélt erről.
Ninda lenyelte a szendvicset.
– Olvastam az Erragu-hauszíban, hogy Rangáhpuat útleírásai már nemcsak azért elavultak, mert a világok és a társadalmak megváltoztak, hanem mert a koordináták sem jók, amiket megadott. A csillagok sebessége sem állandó.
Isszetu is fölvett egy szendvicset.
– Bizony. Semmi sem állandó a Galaxisban. Mindig minden változik. Ez Természeti Törvény.
←nj-9 riongi [-25] Nem érzem szeretetlenségnek a gyerekeimmel szemben, hogy kimondom: Nindát éppen úgy szeretem, mint őket. Akkor sem kaphatott volna tőlem – de Ámmaíttól sem – több szeretetet, ha hagyta volna, hogy örökbefogadjuk. Így is ugyanannyit kapott, mint a gyerekeink. (Hait Kirísz: Emlékiratok, 583.) :: Szúnahaum-sónariongi, 43 619. famut ukingahan, 606nj‑9 nj-10 csillagidő [-24] Minden gép és eszköz, amit valaha ember alkotott, arra szolgál és arra képes, hogy használóját anyag, energia és tér urává tegye. De az időnek soha nem lehetünk urai. Ha léteznének a mesebeli időutazók, még ők sem lennének azok. Hiszen végül megöregszenek és meghalnak. (Ninda: A fény lúmái, 1168.)nj‑10 nj-11 Kaista [22] Egy évezredet dolgoztam a tudomány és a művészet fellegvárában, ismerek mindenkit, aki korunkban eljutott a tudás legmagasabb fokaira. Néha az az érzésem, sok századnyi tanulás után el lehet jutni a bölcsességnek arra a szintjére, amin az a kislány állt, amikor megismertem. Talán. (Hait Kirísz: Ninda, 3340.)nj‑11→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |