„Azt kérdeztem, milyen volt életében először belépni egy iskolába. Válaszul megkérdezte, milyen volt megszületni.”
Sileni: Ninda élete, 22.
A kis előtérben néhány gyerek beszélgetett, akik Nindát meglátva rögtön köréje sereglettek, kérdezgetni kezdték, kicsoda, honnan jött. Ninda még szóhoz sem jutott, amikor egy felnőtt is megjelent, egy zöld ruhás nő. A kitűzője sárga volt – oktatás –, s az állt rajta, hogy Fendria. Rövid vörös haja volt, egészen világosbarna bőre.
– Jó, jó, elég már, elég. Viselkedjetek! Ő Ninda, és mától hozzánk jár.
– Melyik törzsekből vagy? – kérdezte egy kislány a hirtelen beállt csendben. A kitűzőjén az állt: Siandzsi. A gyerekek ekkor rakták föl a kitűzőiket. – Én rotong-ímdzsauni és haurganit-lissur vagyok.
Ninda összezavarodott. A klánneveit akarta mondani, de a hipnopédiai ismerethalmazból kiderült, hogy törzsek is vannak, és azokról nem tudott semmit.
– Azt… azt nem tudom…
A gyerekcsapat elképesztő zsivajban tört ki, hasonlított a Ṙuôỳp stadion lármájához, amikor a lèydroâncsapatok bajnoki meccseit vívják. Az világos volt belőle, hogy képtelenség, hogy valaki ne tudja, melyik törzsekből van. Ninda többek között azt sem értette, hogy miért „törzsek”. Kettő? Több? Nem is értette, hogy amit Siandzsi mondott, az hány szóból állt.
A nő ekkor összeütötte két tenyerét, és a hangzavart mintha elvágták volna.
– Ebből elég. Hallgassatok ide. Nagyon ritkán ugyan, de előfordul, hogy a Testvériség befogad egy külvilágit, akár éppen gyereket. Ninda lieha, tegnap érkezett Szindoriáról, és bejegyezték az Élet Fájára. Remélem, mindenki tudja, hogy ez mit jelent.
A gyerekek némán bólogattak. Ninda hipnoemlékeiből felbukkant az elnevezés: az Élet Fája, amit már családfa néven is hallott emlegetni, a Testvériség összes klánjának összes tagját tartalmazza, az idők kezdetéig visszamenőleg. És most már őt is. S a gyerekek reakciójából kezdte sejteni, mire gondolt Fendria, hogy ez mit jelent. Közéjük tartozik, a Testvériség tagja lett.
De a törzsek kimaradtak az ismereteiből, és azt is tudta, hogy miért. Nem tanulhatott meg mindent egyetlen hipnokezeléssel, túl sok az ismeret.
Kis csend után az egyik fiú odalépett hozzá és kezet nyújtott neki. Ninda leolvasta a kitűzőjéről: Rongami. Megszorította a kezét, aztán már jött is egy Inerszi nevű lány, aztán Szinensi, akit már ismert, és sorban a többiek. Utolsóként Fendria. Vele is kezet fogott. Tegnap Kásirunnal fogott kezet életében először, és most egy csomó másik emberrel.
– Kapsz egy kitűzőt, már előkészítettem. Az még valóban kérdés, hogy melyik törzsbe fogsz tartozni, de ezt csak a sáhaddif döntheti el. De annak majd csak jóval később jön el az ideje. Menjünk be, üljünk le. Igaz is. Boldogulsz a készülékeinkkel? Reggeliztél már, nem vagy éhes vagy szomjas?
Ninda kicsit zavartan rázta meg a fejét. Életében először kérdeztek tőle ilyet, de azt sem hallotta, hogy valaha bárki mástól kérdeztek volna. A sötétség mögött senkit sem érdekel, hogy egy csavargó éhes-e. Egyébként is mindig azok voltak, legfeljebb nagy ritkán, ha beütött valami jó zsákmány, akkor laktak jól.
Igen, reggelizett. Az automatánál téblábolt egy kicsit, mert fogalma sem volt, hogy a kiírások mit jelentenek, és a fényképek sem sokat segítettek, inkább csak emlékeztetőül tették oda őket olyanok számára, akik amúgy nem igényeltek részletesebb tájékoztatást. Felismerte, hogy ételeket lát, de hogy azok micsodák, azt nem tudta megállapítani, és a nevüket sem ismerte. Közben egy férfi vett magának valamit, aztán egy másik lépett oda, s miközben kivette az ennivalóját, észrevette őt, aki ott állt mögötte, oldalt lépett és mutatta, hogy tessék. Ninda zavartan ment közelebb, sokszor vett már enni- és innivalót automatából, de ez volt az első eset, hogy nem kellett közben neki vagy egy társának minden irányba figyelnie, nem jönnek-e az ervések.
– Valami gond van? – kérdezte a barna ruhás, szakállas férfi. Ninda válaszolni akart, de kicsit megriadt, mert megállt mellettük egy másik férfi, hátulról átnyúlt az ő feje fölött, megnyomott két gombot, fölvett a kiadóból két kis csomagot és eltűnt.
– Nem, csak…
– Talán nincs pénzed? – kérdezte a férfi olyan hangon, mint aki a világ legnagyobb képtelenségének tartja, hogy valakinek ne legyen pénze.
– De van…
– Hát akkor?
A férfi nem olyannak tűnt, mint aki nagyon siet. Ninda ekkor döbbent rá, hogy egy egész napja itt van és alig-alig látott bárkit is, aki sietett volna. Szindorián az a ritkaság, hogy valaki ráér. Persze az, hogy éppen egy csavargónak segíteni érjen rá valaki, az még nagyobb ritkaság.
De ő már nem csavargó. Itt nem is tudják, hogy az volt, csak akinek ő elmondja.
– Én csak tegnap lettem szúni – bökte ki –, és még semmit sem tudok az itteni ételekről.
– Értem – bólintott a férfi, és megnyomott egy gombot az automatán. Kivette a dobozt és odanyújtotta neki. Ninda ösztönösen rápillantott a fényképre a doboz tetején. – Ez ízleni fog. A neve szadmáte, egy tekercs sült tészta, amiben mindenféle növényi darabkák vannak édes krémben. Ezt ajánlom hozzá – s már nyomta is a következő gombot. – Szimminek hívják, darabokra vágják és megsütik sunerolajban. És nyilván meg is szomjazol evés közben – a férfi arrébb lépett és megnyomott egy gombot a szomszédos automatán is, éppen akkor, amikor Ninda rádöbbent, hogy mi ezzel a baj –, tessék, íhafi, ez is finom.
A palackot az automatához tartozó asztalkára tette, hiszen Nindának mindkét kezében volt már valami.
– De… de uram…
– A nevem Dzseran – mutatott a kitűzőjére a férfi. Szürke kitűzője volt, tehát a műszakiaknál dolgozott. – Téged hogy hívnak?
– Nindának… de Dzseran… így te fizetted az egész reggelimet!
Dzseran elnevette magát.
– Ó, mekkora nagy dolog, most szegény leszek! Tekintsd ajándéknak a Testvériségtől. Ha jól értem, ez az első reggelid, amit minálunk fogyasztasz.
Ninda villámgyorsan az asztalkára rakta a dobozokat és a homlokára tette a jobb kezét.
– Világítsanak neked a Felhő Csillagai.
Dzseran még jobban nevetett és elment. Ninda már később, a lakásában elemezte ki a történteket, és rájött, hogy ez egy nagyon ünnepélyes, nagyon ritkán használt formula. Elég lett volna annyi, hogy köszönöm.
A szadmáte nagyszerű volt, és hatalmas, kétszer akkora, mint Ninda két ökle. A szimmiről tudta, hogy mi, szindor nyelven ìliśỹnek hívják, egy gumós növényből sütik, népszerű étel a városban is, bár a csavargók ritkán jutnak hozzá. De amikor kinyitotta a dobozt, kiderült, hogy egészen másképpen van elkészítve, más formára is vágták és az illata is más volt. Az íze is. Remek volt. Az íhafi többféle gyümölcs levéből készült, rá is volt írva a palackra, hogy mikből, és el is tudta olvasni. Nem mindegyikről tudta, hogy mi.
Megevett mindent, megitta az íhafit, és arra gondolt: így élnek a gazdagok. Gazdag lett, anélkül hogy bármit tett volna érte.
←na-21 Szinensi [-25] A szenvedés nem tesz minket jobbá. Nem tesz érettebbé vagy erősebbé. A szenvedés az csak szenvedés. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 42. sómir) :: Szindoria, Aulang Laip, 43 610. muhat angdzsagan, 252na‑21 na-22 iskola 1 [-9] Azt kérdeztem, milyen volt életében először belépni egy iskolába. Válaszul megkérdezte, milyen volt megszületni. (Sileni: Ninda élete, 22.)na‑22 na-23 iskola 2 [-23] Egy évezreddel a háta mögött az ember már megkérdezi: Mit tettem életemben? Mit vittem véghez? Mindenki úgy néz rám, mintha én lennék a szellemek megtestesülése. De mi az, amit valójában csináltam? Bölcseket mondtam az embereknek? Ők éppen olyan bölcseket mondtak nekem. Szerintem egyetlen dolog van az életemben, amire csakugyan én magam lehetek büszke: Sileni. (Ninda: Életem egy falevélen, 1107. sómir)na‑23→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 (2134 › 60:41) 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |