„A tárgyak, amiket gépekkel gyártunk sorozatban, az egyedüli dolgok a Galaxisban, amikből mind egyforma. A csillagok, a bolygók, az élőlények, az emberi elmék – mind-mind egyedi. Nincs belőlük két egyforma.”
Lí-Nindaran: Gondolatok,
411. sómir
411. sómir
Ninda a szúni óra szerinti kora hajnaltól késő estig ott volt a koncerten. Fellépett egyedül és másokkal, Aryntēvel, Nimmuddal, Arkeszan nin-Darakival, Szil ikar Romenttel, Èsvůyn Ỹnarëvel, és együttesekkel is, az Avánnal, az Immmmivel – három jókedélyű, fiatal hinnul sráccal, akik a lelkére kötötték, hogy a nevüket szigorúan négy m-mel kell írni, és amikor megkérdezte, hogy miért, azt felelték, hogy azt nem tudják –, a dobokon játszó Ekuval és a Jannimud városi nagy kórussal. S még többen voltak, akik távközléssel kapcsolódtak be a zenébe: Aryntēvel való második fellépésükön Kargun dobolt Arganneszről, Limakki szil-Rukendi fuvolázott egy másik hinnuldudi helyszínről, Aivoris Ryndaliumas pedig a saunisi Zöld Színházban játszott varavyntason; de volt olyan daluk is, amit tizenegy különböző színpadon levő művészek adtak elő egyszerre.
Az egész szereplőgárdában Ninda zenészi karrierje tekinthetett vissza a legrövidebb múltra, de ő volt a leghíresebb – igaz, zenei hírnevét megalapozta politikai hírneve. De ez senkit sem zavart. Maguk közül valónak tekintették, és nem fukarkodtak a dicsérettel. A közönség is imádta, s a csillagközi közvetítéssel a többiek hírneve is villámsebességgel gyarapodott, nem kis részben neki köszönhetően.
A Dzsúmun Auríhaumnak azonban éjfélkor indulni kellett, és Ninda most már egy matival sem akarta késleltetni őket. Namindan-harvakin napjai voltak, sietniük kellett haza. A dzserangok persze erről nem tudhatnak semmit, de megértették, hogy a hajónak mennie kell. Kilencszázhetvenkor ért véget az utolsó fellépése – itt már fényes nappal, délután volt –, a közönség és a zenésztársak együtt ünnepelték boldogan, majdnem egy limlin át. Aztán még egyszer megölelte az unokatestvérét, intett a közönségnek és kisietett az aungirhoz, persze Higannival a sarkában, és már indultak is vissza. A hajó az aungirok bedokkolása alatt már zárta a tifongokat és készült a felszálláshoz.
– Csodajó volt, anya – borult a nyakába Sileni még az aungirban. – Igazi énekesnő vagy, csillagközi sztár.
– Nem baj, sien. Szeretek énekelni, ők pedig hadd örüljenek.
Most Hinnuldud volt a Nagy Kanyar, a Dzsúmun Auríhaum innen még Sórakura megy, de az már visszafelé esik, közelebb van a Felhőhöz. Ott szállnak ki az utolsó utasok, mielőtt a hajó elmegy „karbantartásra”. Féninnulgan volt, namindan-harvakin harmadik napja, nem csoda hát, hogy a janníhaumban egy kislány éppen Ninda mellett kérdezett meg egy bácsit:
– De mi lesz, nagypapa, ha nem érünk haza a namindanra?
– Semmi, mert hazaérünk – volt a válasz. – Ha egy szúni hajó adott időre oda akar érni valahová, oda is ér.
Ninda önkéntelenül bólintott. – Thirran aken szompu, kharan niten szompu – dünnyögte csak úgy magának, a nagypapa és az unoka – vagy talán nem is az unokája – nem is hallotta, de a társai persze igen, és máris jöttek a bölcs válaszok a rövidke lúma kapcsán. Hosszú beszélgetést folytattak – a gondolati érintkezés villámsebessége mellett egy mati alatt annyit lehet beszélni, mint élőszóval fél nap alatt, vagy akár még többet, hiszen minden egyes közléshez hatalmas mennyiségű kiegészítő információt tudtak csatolni –, amit ezúttal nem annak tartalma tett emlékezetessé, hanem az, hogy Sileni egyre magasabb szinten vett részt az eszmecserében.
– Igen – összegezte Lí –, kétségtelen, hogy szellemi értelemben igencsak koraérett vagy, de az anyukáid is azok. Illetve persze ha korábbi gondolatunkból indulunk ki és a jarikat az emberi faj mentális képességekkel ellátott alternatív változatának tekintjük, akkor ez nem definiálható, nincs mihez képest koraérettnek lennetek, hiszen az egyértelmű, hogy gyors kognitív érésetek jari mivoltotok egyenes következménye. Márpedig ha a jarik ezzel a sebességgel érnek – és ez kétségtelenül így van, mind a négyőtöknél megfigyeljük –, akkor az ember jari változatának ez a normális kognitív fejlődési tempója. Négy eset közül négyszer, ugye – az ötödikről sajnos semmilyen adatot nem tudtunk meg ezzel kapcsolatban. Természetesen a nerik, akik nem tudnak a képességetekről, koraérettnek gondolnak benneteket. Ez is vele jár, következménye a jari létnek.
– És én érek a leggyorsabban, mert én vagyok a legkisebb – kottyant bele Sileni.
– Nos, voltaképpen igen. Három anyukád mentális tere valósággal húz magához. Először Szinensinél figyeltük ezt meg, akiből a kirik mentális érzelmi hullámtere hozta elő a szunnyadó jari képességet, egyből teljes spektrumában, hiszen adta és vette a gondolatokat. Később aztán Ninda fejlesztette ezt benne tovább, majd pedig Ainival együtt ketten, miközben Ninda maga is tovább fejlődött Aini magasabb mentális potenciálja hatására. Hármuk hatására Sileni még gyorsabban halad felfelé.
– Amiben segít a ti ivut gondolkodásotok is – tette hozzá Sileni talpraesetten.
– Hát persze, sien. Bizonyos mértékig a kirik passzív mentális tere is a segítségetekre van, ha nagyon áttételesen is.
– És az én erős kicsi kori jelszintem?
– Nos, megjegyezném, hogy most is kicsi vagy, de a kognitív képességek és a mentális hullámok jelszintje között nem látom a direkt összefüggést.
– És indirekt összefüggést? – Sileni bármilyen aprócska volt még, nem ijedt meg a bonyolult mentalikai fejtegetésektől. – Nekem eleve nagyon magas volt a jelszintem, aminek mindannyian nagyon örülünk, hiszen ennek révén találtatok rám. Tegyük föl, hogy ez következménye valaminek, aminek az is következménye, hogy gyorsan fejlődnek a kognitív képességeim. Mi lehet ez a valami? Nevezzük másodlagos mentális potenciálnak, tekintve, hogy az elsődlegest már lefoglaltuk.
Szavakkal, azaz szavakat képviselő gondolathullámokkal csak ennyit mondott, de eközben feltárta elméjének egy területét, ahol egy egész koncepció kristályosodott ki.
– Nagyon szép – mondta Lí elismerően –, és az, hogy ilyen fiatalon össze tudtad ezt állítani, sokkal fontosabb lesz hosszú távon, mint maga az elgondolás. De abból is leszűrhetünk majd gondolatokat a könyv számára.
A könyvük lassan, de biztosan haladt. Huszonnyolc éve dolgoztak rajta, már rengetegszer átírták, és még mindig nem mutattak meg belőle senkinek semmit. Csak a csoport ismerte. A könyv kapcsán kezdték magukat így hívni: „a csoport”, ebbe beletartozott a négy lány – Sileni is –, az ivutok és a kirik, de senki más. A nerik persze nem tudhattak a csoport létezéséről. De a könyv szerzőjeként a csoport lesz feltüntetve mint Ninda álneve: Lí és a törzs nevéből rakták össze a nevet, hogy Lí-Nindaran. A szúnik ebből felismerik a törzs nevét, a Lível nem tudnak mihez kezdeni – akik ismerik Nindát, azoknak Lí csak egy háziállat –, a dzserangok pedig a közepén látják Ninda nevét, a többit nem értik, hiszen ők a szúnik törzseiről sem tudnak. Válasz egyik esetben sem lesz.
A könyv egyfajta sűrített összefoglalása lesz Ninda, illetve a csoport filozófiájának. Már most is elég terjedelmes, de még lesz vele munka bőven. A címe éppoly misztikus, mint a szerzői név: Az Első Szían.
←pa-18 fellépés 2 [-12] Nem azonnal alakult ki, csak fokozatosan, hogy bármi történik a spirálkar legnagyobb részén, ahhoz neki valami köze van. Ha nem is volt jelen, véleményt nyilvánított, hozzászólt az eseményekhez, egyre gyakrabban. És még gyakrabban volt hivatkozási alap. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 206.)pa‑18 pa-19 hazaindulás [-25] A tárgyak, amiket gépekkel gyártunk sorozatban, az egyedüli dolgok a Galaxisban, amikből mind egyforma. A csillagok, a bolygók, az élőlények, az emberi elmék – mind-mind egyedi. Nincs belőlük két egyforma. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 411. sómir)pa‑19 pa-20 menekültek [-18] Békétlen, kellemetlen, nyugtalan hely a Galaxis. Nem is lehet másmilyen, hiszen emberek élnek benne. (Ílgaszaumi, Feddardin elmélkedéseiből, 39. sómir, 47. singir) :: Dzsúmun Auríhaum, Sóraku, 43 691. dzsirat dzsorehan, namindan-sirgakin, 660pa‑20→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
699393 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-484] ()ph‑21 ·· -409 734 107 szó (705 883+24 081+4143) 5 085 778 betű (4 921 687+164 091) 5 623 506 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2227. nap, 327 szó/nap, 2283 betű/nap, 77:07/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.8.1.:649, 3086 17. 13:27 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |