\Y – szindor betű
\NH – nem magyar betű
\NY – nem szindor betű
\L – bármely betű
\NL – nem bármely betű
\WB – szókezdet
\WE – szóvég \HV – magyar magánhangzó
\NHV – nem(magyar magánhangzó)
\HC – magyar mássalhangzó
\NHC – nem(magyar mássalhangzó)
-24 ←oa-7 Antras [-15] Szúnahaum: Abroncsvilág. Saunis: Zöld Golyó. Furcsa lehet olyan világon élni, amelyiknek nincsen beceneve. Szindoriának sincs, de ott élni nem ezért furcsa. (Ninda: Beszélgetések, 442.)oa‑7 oa-8 sisunuk [-24] A saunisi utazás előtt otthon töltött három dzsúmiban még nem lett híres a Felhőben, de valamennyire ismert már igen. Csupa aprósággal. Kisebb fellépések úldjátékosként, tagság egy dzsészicsapatban, és hát – mesélt, mesélt, mesélt. (Szinensi: Ninda élete és tanítása, 140. sómir) :: Szúnahaum, Séfannun színház, 43 657. higit algillíszan, 687oa‑8 oa-9 Rano [-6] Mindenki szerez lelki sérüléseket gyerekkora során. Persze igyekszünk a gyerekeinket megvédeni ettől. De ha úgy nőnek föl, hogy semmilyen sérülés nem éri őket – akkor mitől nőnek föl? (Hait Kirísz: Ninda, 91.) :: Angaur Dzsúrarengi, 43 657. senut fargiszíman, 350oa‑9→
„A saunisi utazás előtt otthon töltött három dzsúmiban még nem lett híres a Felhőben, de valamennyire ismert már igen. Csupa aprósággal. Kisebb fellépések úldjátékosként, tagság egy dzsészicsapatban, és hát – mesélt, mesélt, mesélt.”
Szinensi: Ninda élete és tanítása,
140. sómir
140. sómir
Séfannun színház
43 657. higit algillíszan
687
A huszonnégy sisunu akkora zsivajjal készülődött, mintha legalábbis kétszáznegyvenen lennének. Ángsauri közelebb hajolt, hogy értse, amit Jolgri mond neki.
– Eddig is jól csináltál mindent – mondta a rendező. – Azt szeretném, hogy amikor a huafúnúval beszélsz, tegyél egy kicsit nagyobb hangsúlyt arra, hogy lenézed a butaságáért.
– Jó.
– Ami pedig a varázslót illeti…
A folytatást nem lehetett érteni, a ricsaj tetőfokára hágott a terem másik felében.
– Hé, sisunuk! – csattant föl Ángsauri. – Csönd legyen! Az ember a saját szavát se hallja!
A huszonnégy kisgyerek látszólag valamivel halkabbra fogta.
– Alakul, de még nem az igazi! – kurjantotta Ángsauri. – Hívom a varázslót és átváltoztat mindnyájatokat szúmúvá!
– Az meg micsoda? – kérdezte egyszerre egy csomó sisunu.
– Fogalmam sincs. Szindorián él és eddig még csak rosszat hallottam róla. Ha Hait kikosarazta a királyt, megkérdezhetitek tőle, de a helyetekben inkább igyekeznék a színpadra.
A sisunuk kapkodva kirohantak. Jolgri jót nevetett.
– Te tanárnőnek is beválnál, nemcsak színésznőnek. Ennél nagyobb fegyelem csak akkor volt, amikor a barátnőd irányította őket.
– Ninda soha nem irányította őket – nevetett Ángsauri.
– De hisz itt voltam, miért mondod ezt?
– Ninda csak rájuk nézett, és irányították magukat.
– Értem, amit mondasz. Igen, tényleg valami ilyesmi. Nos, neked is nemsokára jelenésed van, beszéljük meg a varázslót.
A huszonnégy sisunu testhezálló fehér kezeslábasban, derekukon világoskék övvel, világoskék sapkában, világoskék kiscsizmában végigszáguldott a folyosókon és beözönlött a súrilliba, ahol a négy fódir már felkészülten várta őket és egykettőre lecsendesítette a lelkesedésüket.
– Így nem lehet kimenni a színpadra – förmedt rájuk Ónamurri, amikor a zsivaj már elcsendesedett. – Az ajtó mögött Ínnáhá-színajausszi járja a tűztáncot, és pillanatokon belül meglátja őt Rokkonin király, és beleszeret. Kik fognak állni mögöttük, amikor feleségül kéri? Talán ti? Ti nem sisunuk vagytok, hanem egy csapat kuncogó kiskölyök.
– Mert tényleg egy csapat kuncogó kiskölyök vagyunk – felelte az egyik, és erre mindenkiből kitört a nevetés.
– Hagyjuk ki őket – javasolta Jaraudzsi. – Ennyi rugalmasság belefér. A közönség soha nem hinné el, hogy ezeket Ninda képezte ki.
Ez hatott. Néhány matival később huszonnégy halálosan komoly, apró jégszellem lépdelt ki libasorban a színpadra és ingatta a fejét baljósan, mialatt Rokkonin, a Jégbirodalom királya feleségül kérte Ínnáhá-színajausszit, a Tűz szellemének lányát, akit Hait alakított.
– Ninda meddig lesz távol? – kérdezte Jaraudzsi a súrilliban, ahol már készülődtek a varázsló segédei.
– Néhány évet, de még ebben a dzsúmiban visszatér – felelte Ónamurri. – Csak nem ide a színházba.
– Ezt mondta?
– Nem, csak egy ekkora gyerek pár évente másvalamiért lelkesedik. Meddig járt a színházba, két évig?
– Van az három is. Eredetileg zenélni jött, Algilit tanítványaival, aztán lett belőle amolyan gyerekfelügyelő meg mindenféle.
– Értem. Ja igen, három éve én Auríhaumon voltam. No, készüljünk a díszlettel.
Ninda ezalatt éppen a Jekallur silgunban ült a nagy fehér hoklumszőnyegen, és Veltarun előadását hallgatta a szokunni fhangífilozófiáról.
– Szokunn speciális helyzetben levő világ. Valójában nem világ, hanem hold, egy hatalmas gázóriásnak nagyon közel keringő kísérője. A gázóriás közel van a napjához. Mindennek következtében az idő több mint kilencven százalékában a szokunniak nem látják a napjukat, a gázóriás takarja, s mivel a megvilágítatlan oldalát látják, teljesen sötét az égboltjuk. Leszámítva a csillagokat persze. A maradék időben viszont a nap óriási mennyiségű sugárzást bocsát rájuk, és a gázóriás felszínének is a fényes oldalát látják. Ezek az ellentétek tükröződnek a szokunniak gondolatmenetében, különösen az az összetevője, hogy a világosság és a meleg, amit persze ők is pozitívnak értékelnek, mint minden ember, sokkal kevesebb időt kap életükben, mint a sötétség és a hideg. Ennélfogva…
– Nem minden ember – jegyezte meg Ninda.
Ha létezett szúni, aki zokon vette, ha félbeszakították, az nem a fhangítudósok közül került ki.
– Bocsáss meg, hogy érted ezt? – kérdezte Veltarun, egy kövérkés, teljesen kopasz, világosbarna bőrű férfi, aki kereken hétszázadik életévét taposta.
– Szaiszon az emberek nem szeretik a fényt és a meleget, mert nappal túl sokat kapnak belőle. Az éjszakát szeretik. Amikor ott jártunk az Aulang Laippal, eleve csak a mi kedvünkért kelt föl több száz ember, mert nappal értünk oda, és a hosszú helyi nappal folyamán el is hagytuk a világukat.
– Erős sugárzásnak kitett világ, gondolom.
– Igen, nagyon erős sugárzásban élnek.
– Igen, természetesen az ilyen világok kivételek. Akad jó néhány. Mindazonáltal az ott felnőtt emberek is jól alkalmazkodnak más világok viszonyaihoz, és némi akklimatizáció után zavartalanul sétálgatnak nappali világosságban.
– Erről jut eszembe – szólalt meg Likelnit, egy alig kétszáz éves nagyfiú –, van egy Hekannak nevű világ, ismeritek? Elképesztő hely. Őshonos élet van rajta, teljesen belélegezhető levegő, de ha kilépnek a szabadba, szemüveget tesznek föl, mert a kinti fény elviselhetetlen. Nem erős, teljesen normális, csak mintha egyszerre minden irányból jönne a fény. A légkörükkel van valami.
– Igen, vannak ilyen világok is – bólintott Veltarun türelmesen –, de ha megengeditek, folytatom. A szokunniak ellentétfogalmainál tartottam. Érdekes a mód, ahogyan a sötétség és a világosság közötti aránykülönbség visszatükröződik látásmódjukban, különösen a költészetben. Több verset ismerünk, ahol a költő kedvesének mosolyát a napsütéshez hasonlítja, és ismerni kell Szokunn viszonyait ahhoz, hogy megértsük: ez nem egyszerűen szépnek, hanem rendkívül ritkának is tünteti föl azt a mosolyt. Mutatok egy példát. Szammonon Akkin versének részlete, az én fordításomban.
A fali képernyőkön megjelent a szöveg, amit olvasott.
Oly szigorú mindig az arcod,
s oly ritkán süt ki a nap.
Mintha örökké vívnád a harcod,
s várnom kell, hogy téged lássalak.
Likelnit fölkelt, odalépett Nindához és leguggolt mellé.
– Erről jut eszembe – mondta nem túl hangosan, hiszen Veltarun tovább beszélt –, hány éves is vagy te?
– Százhatvanöt.
– Van srácod?
– Nincsen.
– Én szívesen lennék a srácod. Most nem járok senkivel.
Ninda megcsóválta a fejét.
– Csajod sincs?
– Az sincs.
– A húgomnak sincs, és örülne egynek.
Ninda megint megcsóválta a fejét.
– Nem tetszem?
Ninda jól megnézte. Átlagos kétszázéves fiú, barna szemek, sötétbarna haj, világosbarna bőr, kerek arc, az orra alatt kezdődő bajusz.
– Nincs veled semmi bajom, csak nem kell nekem senki.
– Fura lány vagy.
Ninda szelíd nyugalommal bólintott.
Szinensi közelebb hajolt a fiúhoz, hogy ne zavarják az előadót a hangos beszéddel.
– Évente több felkérést is kap, de mindet visszautasítja.
– Értem. Mondjuk te is helyes vagy, de fogadok, hogy van már fiúd.
Szinensi bólintott.
– Most hol van?
Már elég messze járhattak az Abroncsvilágtól, de Szinensi nem azt mondta, hogy otthon. Elővette a suagját, párat érintett rajta, és közölte:
– Jasszíhin-Álguszúriban. Szép hely. Gondolom, családi programot szerveztek.
←oa-7 Antras [-15] Szúnahaum: Abroncsvilág. Saunis: Zöld Golyó. Furcsa lehet olyan világon élni, amelyiknek nincsen beceneve. Szindoriának sincs, de ott élni nem ezért furcsa. (Ninda: Beszélgetések, 442.)oa‑7 oa-8 sisunuk [-24] A saunisi utazás előtt otthon töltött három dzsúmiban még nem lett híres a Felhőben, de valamennyire ismert már igen. Csupa aprósággal. Kisebb fellépések úldjátékosként, tagság egy dzsészicsapatban, és hát – mesélt, mesélt, mesélt. (Szinensi: Ninda élete és tanítása, 140. sómir) :: Szúnahaum, Séfannun színház, 43 657. higit algillíszan, 687oa‑8 oa-9 Rano [-6] Mindenki szerez lelki sérüléseket gyerekkora során. Persze igyekszünk a gyerekeinket megvédeni ettől. De ha úgy nőnek föl, hogy semmilyen sérülés nem éri őket – akkor mitől nőnek föl? (Hait Kirísz: Ninda, 91.) :: Angaur Dzsúrarengi, 43 657. senut fargiszíman, 350oa‑9→
ph-17 dírvizsga [-38] És mindig előbukkant egy-egy újabb világ, amiről mi sosem hallottunk, de Ninda hírneve már ott is elterjedt, ott is tömegek imádják. Egyszer megemlítettem neki ezt, hozzátéve, hogy mennyi rengeteg világ lehet még, ahol rajonganak érte, és nem is hallunk róla. Bólintott és azt felelte, képzeljem el, hogy akkor még mennyi világ lehet, ahol soha nem is hallottak róla. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 217.)ph‑17 11 (2129 › 60:32) 730 573 szó (702 430+24 000+4143) 5 060 004 betű (4 896 463+163 541) 5 597 407 jel (@537 403) | 689, 68,89%, 415 721 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 158 szórás -49–109 (ph-15, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2203. nap, 329 szó/nap, 2296 betű/nap, 76:44/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.15.:483, 3089 24. 19:39 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 188 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 16 (2%) 673 |