Ninda

\H – magyar betű
\Y – szindor betű
\NH – nem magyar betű
\NY – nem szindor betű
\L – bármely betű
\NL – nem bármely betű
\WB – szókezdet
\WE – szóvég \HV – magyar magánhangzó
\NHV – nem(magyar magánhangzó)
\HC – magyar mássalhangzó
\NHC – nem(magyar mássalhangzó)

0 ← →

„Jaungaimasz világának kisebbik kontinensét nagy erejű földrengés sújtotta. A halottak, eltűntek, súlyos sérültek számát több tízezerre becsülik. Több nagyváros és számos kisebb település szenvedett nagyon súlyos károkat, milliók váltak hajléktalanná. Rekki, Sídi, Szindoria és a Testvériség közelben tartózkodó hajói a katasztrófa helyszínére indultak.”

Rekki Mindennapjai, RP 1160, 447.

Hanit
Szilgut Hauri
43 663. famut algillíszan
776
Hanit volt az első világ Saunis után, ahol Ninda már járt korábban. Valami megváltozott azóta, s ezt nyomban észre is vette, amint kilépett a suárkapun. A saját arcát látta meg nem is túl távol, száz ríginre lehetett, magasan a járókelők feje fölött egy táblán. Felirat is volt alatta, nagy piros betűkkel. NINDA AU HAIMA. Ezt persze egyikük sem értette, de Szinensi belemondta a suagjába. Nindáé a fény – felelte a készülék.
  – No jó, de miért van odaírva? – kérdezték többen is a gyerekek közül, Ninda pedig fogta magát és odasétált.
  Kis pult volt a tábla alatt, az oldalán ugyanaz a felirat még egyszer, az ő arcképével. A pulton világoszöld borítójú, papírra nyomtatott füzetkék csinos halomban, a tetejükön szintén az ő arcképe. Ninda fölvett egyet. Az arckép alatt megint a felirat. Kinyitotta. Sűrűn tele volt írva hanit nyelvű szöveggel, és belül is a saját arcát látta. Lapozott. A következő oldalon is.
  – Kehini akau tihiko – hallotta a feje fölül, aztán a beszélő áthajolt a pulton és megismételte. – Tedd azt vissza – fordított a suag –, az nem játék!
  Ninda homlokráncolva nézett föl. Középkorú férfi volt, már fölegyenesedett megint, nem figyelt rá, valakivel beszélt a fülére akasztott kis készüléken. Ninda értetlenül bámult rá.
  – Hé – szólalt meg Hirnaut hangosan. – Miért van itt Ninda arcképe?
  A férfi nem válaszolt, félig háttal nekik folytatta a beszélgetést. A fiút elfutotta a méreg. Előkapta a suagját és beleszólt.
  – Kellenél idekint, Szédzsini!
  – Mi baj? – kérdezte egy férfihang.
  – Megszólítottunk egy helybelit, de annyit sem érdekeljük, mint a siddukip.
  – No és? Szólítsatok meg egy másikat.
  – De nekünk ez a helybeli kell. Ha ideérsz, meglátod, miért.
  – Már itt is vagyok – állt meg a fejük fölött az esszidzsinna, és leereszkedett melléjük. Kikapcsolta az antiövét és követte a tekintetével a fiú kézmozdulatát. Nindára nézett, aztán a transzparensre. – Az ott te vagy?
  – Igen – felelte Ninda. – Az én nevem van odaírva, azt mondja, hogy az enyém a fény.
  – Ez érdekes – mondta a férfi, megkerülte a pultot és a haniti elé lépett. – Biztonsági Szolgálat, Szúnahaum Testvériség. Volna egy kis ideje, uram?
  A haniti meghökkent. Egy sárga-piros egyenruhás, antiöves, nála fél fejjel magasabb férfit már nem hagyhatott figyelmen kívül.
  – Mit óhajt? – mordult föl.
  – Információt. Mivel foglalkozik ön itt?
  – A Ninda au Haima programját terjesztem és aláírásokat gyűjtök. Miért érdekli?
  – Mi az a Ninda au Haima?
  – Egy politikai párt. De miért érdekli önt a mi politikai életünk?
  – Az nem érdekel. Az érdekel, hogy van-e engedélye Nindától, hogy a nevét és az arcképét használja.
  – Hogyne lenne. Bejegyzett politikai párt vagyunk.
  – De hát ez nem igaz – szólalt meg Ninda, és a suag le is fordította, de a haniti rá se hederített, az esszidzsinnát nézte, aki farkasszemet nézett vele, és kivárt egy kicsit, mielőtt megszólalt.
  – Hallotta, mit mondott a kislány, ugye?
  – No de kérem – méltatlankodott a haniti.
  – Mit, uram?
  – Mit óhajt tőlem voltaképpen?!
  – Egy csepp figyelmet. Mondjuk azt, hogy nézzen rá a kislányra és ismételje meg a kijelentését az engedélyről.
  A haniti vonakodva odafordult és végignézett a gyerekeken; szemlátomást nem tudta, melyikük beszélt az imént. A pillantása megállt Nindán, és megjelent az arcán a meghökkenés. Kinyitotta a száját és kiadott valamilyen értelmetlen hangot.
  – Igen, én vagyok – bólintott Ninda szelíden.
  A haniti kényszeredett, mesterkélt nevetést hallatott.
  – No, hát most megleptek. – Visszafordította a tekintetét az esszidzsinnára. – Vicces egy helyzet, nem igaz, uram?
  – De, nagyon vicces – felelte Szédzsini a humor legkisebb szikrája nélkül. – S most, hogy kikacagtuk magunkat, beszélgessünk arról az engedélyről megint.
  – De drága uram, csak nem gondolja, hogy nekem egy Ninda aláírásával ellátott dokumentum van a suagomon? Nem is lenne jogszerű, a haniti törvények szerint kiskorú nem írhat alá. Természetesen a képviselője adta meg az engedélyt, amit a pártközpontban őriznek.
  – Milyen képviselőm? – kérdezte Ninda.
  Kis csend.
  – Ugye nem kell ismét megkérnem – kérdezte Szédzsini nagyon szárazon –, hogy vegye észre Ninda kérdését?
  – Nos, a haniti képviselője, természetesen.
  – Honnan van nekem Haniton képviselőm?
  – Hát – a haniti arcára visszatért a meghökkenés –, hát azt én ugye nem tudhatom. Az az ő… illetékességi köre.
  – Értem – bólintott Szédzsini. – Akkor esetleg rögzítsünk néhány adatot, rendben? Természetesen a jelenlegi beszélgetésünket is rögzítem, és ha szükséges, a Csillagközi Jogszolgálat rendelkezésére bocsátom. Lenne kedves először is igazolni magát, uram?
  Elővett egy suagot és átnyújtotta. A haniti hátralépett.
  – Nem szeretné megadni a személyazonosságát? – kérdezte Szédzsini nagyon kedvesen.
  – Azt hiszem, erre nem kényszeríthet.
  – Mást tehetek – felelte az esszidzsinna. – Választást kínálhatok önnek. Kérhetem a haniti hatóságoktól, hogy vegyék önt őrizetbe, de megtehetem én magam is. Vagy pedig megérinti ezt az ujjlenyomat-olvasót most rögtön! – váltott keményre a hangja.
  A haniti habozott, aztán kinyújtotta az ujját, de még nem tette a suagra.
  – Mielőtt megkérdezi az okát – közölte Szédzsini –, a gyanú: személyes adatokkal való visszaélés, név és arckép jogtalan használata. Hogy ön gyanúsított lesz-e vagy tanú, az majd kiderül a nyomozásnál. Mit választ?
  A haniti rátette az ujját a suagra, Ninda pedig sarkon fordult és elindult.
  – Most hova mész? – kérdezték többen is a gyerekek közül.
  – Azért jöttem, hogy körülnézzek Haniton. Ti nem?
  Ezzel besétált a városba, a gyerekek utána. Később sem foglalkozott az üggyel, de nem is igényelték. Az esszidzsinna által feljegyzett tényállást a számítógép egyből megküldte a Ninda Társaságnak. Történetesen Nerami éppen dolgozott, így nyomban elolvasta. Összevonta a szemöldökét és felhívta Haniton a Főbírói Hivatalt.
  – Nerami vagyok, ügyvéd, Szúnahaum Testvériség, Csillagközi Jogszolgálat, Ninda Társaság. Tudomásunkra jutott, hogy önöknél működik egy Ninda au Haima nevű politikai párt. Azt az információt kaptuk, hogy egy Haukahi Oronu nevű haniti állampolgár mint Ninda képviselője adott engedélyt a pártnak, hogy Ninda nevét és arcképét használja. Ilyen nevű egyénnek azonban sem a Ninda Társaság, sem személyesen Ninda nem adott semmilyen jogosítványt ilyen engedélyek kiadására. Ninda ezért személyes adatokkal való visszaélésért bepereli a pártot. Haukahi Oronu ellen emellett csalás vádját kívánjuk emelni.
  Az ügyintéző rögzítette az adatokat, és ismét a képernyőre pillantott.
  – Megtaláltam a bejegyzést. Haukahi Oronu főbíró Irohunua városában, és törvényi felhatalmazás alapján adta ki az engedélyt. Átküldöm a forrásanyagot.
  – Köszönöm – felelte Nerami. – Hamarosan jelentkezem a kereset kiegészítésével.
  – Tehát fenntartja a pert, ügyvéd úr?
  – Természetesen.
  – A csalás vádját is?
  – Igen, azt is. Nincs kizárva, hogy később vissza kell vonnunk, de tudja, hogy van ez a csillagközi jogban: mi nem ismerjük el az önök törvényi felhatalmazását, önök nem ismerik el a mi jogigényünket. Aztán jöhet a hosszadalmas pereskedés.
  – Hát ez már az önök dolga – mosolygott az ügyintéző. – Sok sikert.

← →

ph-19 id [-487] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -424 (2133 › 60:39) 732 137 szó (703 953+24 041+4143) 5 071 289 betű (4 907 473+163 816) 5 608 821 jel (@537 532)	691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2209. nap, 329 szó/nap, 2295 betű/nap, 76:43/sómir, 0,96 oldal/nap \| 2027.7.15.:1046, 3086 30. 18:29

	`pr` Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	`na` A HAJÓ	29 (4%) 1
	`nb` AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	`nc` RECEPTOR	29 (4%) 57
	`nd` A GALAXIS	24 (3%) 86
	`ne` LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	`nf` SZAISZ	24 (3%) 134
	`ng` MENEDÉK	24 (3%) 158
	`nh` HAZAÚT	24 (3%) 182
	`ni` ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	`nj` LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	`oa` NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	`ob` HÍRNÉV	25 (3%) 281
	`oc` LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	`od` SAUNIS	21 (3%) 330
	`oe` ALAPPONT	22 (3%) 351
	`of` SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	`og` SZINDORIA	24 (3%) 399
	`oh` A KISLÁNY	24 (3%) 423
	`oi` JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	`oj` TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	190 (27%)
	`pa` HINNULDUD	22 (3%) 501
	`pb` SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	`pc` HANGILAORAN	25 (3%) 550
	`pd` AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	`pe` SINNÍ	22 (3%) 600
	`pf` AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	`pg` ILGÁ	24 (3%) 649
	`ph` – – –	18 (2%) 673