\Y – szindor betű
\NH – nem magyar betű
\NY – nem szindor betű
\L – bármely betű
\NL – nem bármely betű
\WB – szókezdet
\WE – szóvég \HV – magyar magánhangzó
\NHV – nem(magyar magánhangzó)
\HC – magyar mássalhangzó
\NHC – nem(magyar mássalhangzó)
45 ←ni-7 merényletterv 2 [64] Ezt mostantól úgy fogalmazom meg, hogy a képességről úgy kell beszélnünk, mintha az elménkben különféle készülékek lennének. Mindenkinek van emittere, ami az alapjeleket sugározza, és a legtöbb embernek van antennája, amikkel ezeket öntudatlanul veszi. Általában metakommunikáció és lélektani alapismeretekből levont következtetés útján. (Aini: Mentális lélektan, bevezető kötet, 72. sómir)ni‑7 ni-8 Jargunnur [45] Szúnahaum és Auríhaum nem sokban hasonlít Szindoriára, és egymásra sem. Nekünk mindkettőt elég nehéz volt megszokni. Ninda a Galaxis bármely világán azonnal otthon lenne – ha érzelmi kötelék fűzi ahhoz a helyhez. Lehet ott forróság, fagy, sötétség, bármi. (Ámmaít Ídara: Barátságom Nindával, 92.) :: Szúnahaum, Jargunnur, 43 619. famut muandzsan, 390ni‑8 ni-9 Hait [-6] Néha eszembe jut, mi lett volna, ha a szindor politikusok nem kavarják össze azt a sok ostobaságot, és nem kényszerítik Ámmaítot és Haitot, hogy hozzánk meneküljenek. Soha nem is találkoztunk volna. Még elgondolni is szörnyű. (Szinensi: Szúnahaum és a Galaxis, 191.)ni‑9→
„Szúnahaum és Auríhaum nem sokban hasonlít Szindoriára, és egymásra sem. Nekünk mindkettőt elég nehéz volt megszokni. Ninda a Galaxis bármely világán azonnal otthon lenne – ha érzelmi kötelék fűzi ahhoz a helyhez. Lehet ott forróság, fagy, sötétség, bármi.”
Ámmaít Ídara: Barátságom Nindával,
92.
92.
Jargunnur
43 619. famut muandzsan
390
Jargunnur városa szúnahaumi mérték szerint közepesnek számított. Egy tucat utca kígyózott szeszélyes vonalban a Szesszi partja és a Jargunnur-domb között, egyik sem volt hosszabb ezer nirsinél, s mindkét oldalukon húsz-harminc ház sorakozott. Egy házban azonban hat-nyolc ember is lakott, így a teljes népesség meghaladta a kétezer főt.
A jargunnuri utcákat Luakeánban sikátornak hívták volna, mert keskenyek voltak és kacskaringósak. De persze világosak és makulátlanul tiszták. Akárcsak az Aulang Laip jandrijaiban, a házakat nem az utcák kötötték össze, hanem a közös nagy kert, a szasszíhaum, ahová legalább tíz-tizenöt ház főbejárata nyílt – az utcára csak az úgynevezett utcai bejárat, ami kevésbé volt fontos –, de volt olyan is, ahova negyvené. Az ablakok is a kertre nyíltak, az utcára inkább csak a konyhaablak. Itt persze voltak ablakok, éppen úgy, mint Luakeánban, viszont egyetlen emeletes ház sem volt a városban.
Más szempontból viszont Jargunnur nagyvárosnak számított: a szasszíhaumok közül négyben is égett örök tűz, ami körül mindig ott lépkedett az Őrző. Ez itt legalább annyira fontos mércéje egy város méretének, mint a lakosok száma.
Ninda, aki természetesen nem mulasztotta el üdvözölni Jargunnur örök tüzének Őrzőjét mint Kis Őrző, az anyabolygón töltött első éjszakáján itt aludt a vendégházban, ahol éppen úgy voltak kis alvófülkék, mint az Aulang Laip janníhaumai mellett. Hait és Ámmaít a szomszédos fülkét kapta. A gyerekek pedig visszatértek a családjukhoz: Szinensi szülei innen nem messze, a Szesszi-Ángir vidéken voltak, Rongami családja valamivel távolabb, Dzsildir hegyoldalba épült városában, Ángsauri pedig megkerülte a fél abroncsot, hogy csatlakozzon a szüleihez, akik felkeresték Hellikun-Szommíban élő rokonaikat.
Jargunnur legfontosabb tulajdonsága azonban, mint Szúnahaungaur minden egyes pontjáé, a földrajzi szélesség volt. Ezerhatszázötvenkettő. Ezt itt a Dzsisszá-peremtől, pontosabban annak a Forró-sarkhoz legközelebb eső pontjától kezdve számozták nullától, a dzsisszá–sénin irányú távolságot jelölte szirsziben, így a Sénin-perem ötezer-ötszáz körül volt, nem mindenütt ugyanannyi, hiszen egyik perem sem volt egyenes.
Szúnahaumon a szélességi öveket napszakokkal nevezték meg. Nullától ezerig úgy mondták: hemmi, vagyis nappal. Kétezerig: lirgi, kora délután. Háromezerig: szulgu, késő délután. Négyezerig: rildzsi, kora este. Ötezerig: hotti, késő este. És ötezertől kezdve hilagi, vagyis éjszaka. Jargunnur tehát a kora délutáni övezetbe tartozott.
Ninda felpillantott a háztetőkre. A szasszíhaum dzsisszá oldalán levő házak tetejének dzsisszá oldali szélén ferde üveglapok voltak felszerelve. Nem hasonlítottak a más világokon szokásos napelemekre, mert ezek a fény egy részét átengedték, hogy megvilágítsa a szasszíhaumot és annak sénin oldalán levő házakat. Enyhén polarizálták Szúnahaum-síssanaurangi fényét, hogy ne zavarja a látást. Ez is az övezettől függött, az esti övben már erősebben polarizálták a fényt, mert annyira alacsonyan állt a nap, hogy kellemetlen volt abba az irányba nézni.
Asztalok is voltak a tűz közelében, mint a hajókon is a janníhaumokban. Szúnahaungaur egész területén így volt, csak a Sénin-peremvidéken nem, hiszen ott örök éjszaka és örök tél honolt. Jargunnur örök délutánjának soha nem változó klímáját Ámmaít a Lỹpaìn-dombsághoz hasonlította: csendes, langyos szellő fúj – amit itt a szasszíhaumban alig érezni, a házak átemelik fölöttük –, Lỹpaìnban néha esik az eső, itt persze soha, de a levegő az insáhirun jóvoltából mindig nedves kissé. Falgémun azt mondta, neki Szúnahaum kedvenc tulajdonságai közé tartozik az időjárás. Ami nincsen. Nindának és Ámmaítéknak is furcsa volt, hogy amikor tegnap késő este lefeküdtek, a nap kora délutáni állásban volt az égen, és amikor reggel fölkeltek, a nap pontosan ugyanott volt. Amióta az első telepesek Szúnahaumra érkeztek, a nap egy század sudríginnel mozdult el az égen. Hiszen Szúnahaum ha elképesztően lassan is, de forog.
Nindának persze ezt sem esett nehezére megszokni.
– Persze hogy nem – mondta Ámmaít. – Már kötődtél ehhez a világhoz, mielőtt a földjére léptél volna. Neked ez elég ahhoz, hogy bárhol jól érezd magad.
– Rövid ideje ismersz, de jól – felelte Ninda a szokásos komoly arcával. – Ez a világ az otthonom. Az Aulang Laip is, természetesen, és a Testvériség bármelyik hajója vagy világa. Talán még egy idegen világon létesített kirendeltségünk is. Talán még a szindoriai is. De az igazi otthonom Szúnahaum-sádíhaum.
– Ezt a kifejezést nem ismerem – húzta össze a homlokát Ámmaít.
– Szúnahaum, a mi édes otthonunk – bontotta ki modern nyelvi szavakra Szógasszi.
– Mindig is ez volt az otthonom, amióta lélegzek – felelte Ninda tűnődőn. – Csak nem tudtam róla a sáhaddif-hinahaóranig. Szíhasszangé dzsómin úráruan áng Szúnahaumíran. Népünk Szúnahaumon született és ide tér vissza.
– Nézd – suttogta Hait fojtottan. – A tekintetét.
Ninda magába révedve ült az asztalnál, kissé lehajtott fejjel nézett maga elé, de nem az asztal lapját látta, s nem is alatta a szasszíhaum zöld füvét. Mélyebbre nézett, le a világ lelkébe, amely milliárd és milliárd éve mozdulatlan szunnyadt az örök sötétben, és csak néha szólt egy-egy olyan különleges lényhez, aki szót értett vele.
hpíláran arriszíran dzsianghpat szíszeng árahp – hazatértem hozzád, ahol mindig is a helyem volt
aihp lbéant jun ílg árahp szgindríman – egyek vagyunk és egymáshoz tartozunk
A kapcsolatfelvétel itt megszakadt. Í, aki eddig háziállat módjára ült Ninda lábánál, néhány pillanat alatt sárgából mélyvörösre sötétedett, majd egészen sötét kékre, és ahogy elfeketedett, elaludt. Ugyanekkor Jargunnur városában helyreállt az áramszolgáltatás, ami olyan rövid időre, a mati harmincad-negyvened részére szakadt meg, hogy az embereknek fel se tűnt, de elég volt ahhoz, hogy Fórangaurból karbantartó robotok csapata induljon Jargunnurba.
Ninda felnézett, furcsán üres tekintettel, mint aki észre sem veszi azokat, akikhez beszél.
– Kevés világ tudja kifejezni az érzelmeit. Ez a világ igen. Kevés világ boldog. Ez a világ igen. Biztonságban érzi magát a szúnikkal kötött társulásában. Amióta őseink idejöttek, ez a világ boldog, mert értelme van létének, egy boldog és nyugodt népnek ad otthont és életet. Ezért vagyok én itt otthon. Mert én is ez a világ vagyok, akárcsak a többiek. Mi vagyunk Szúnahaum – ezt mondja egy gyerek az esküvői szertartáson, amikor az Őrző a sinnígahi-hiurangéhunt kéri. Mert mi vagyunk Szúnahaum. Lian, lian, lian. Idő, idő, idő. Mert volt az úgy egykor, hogy őseink, akiket akkor még nem szúniknak hívtak, megfeledkeztek a kötelékről, ami világukhoz köti őket, visszaéltek türelmével és bizalmával, és a pillanatnyi haszonért kárt tettek a ökológiában. A világvédelem elemi szabályait akkor még nem ismerték. Így történt, hogy az a világ, Ősi Föld, az emberi faj és még sok millió állat- és növényfaj szülőhelye fokozatosan elveszítette azt a képességét, hogy milliárd és milliárd különféle élőlénynek nyújtson kényelmes és biztonságos otthont. Ezért kellett emberek millióinak és millióinak elvándorolni és a Galaxis mostoha világain teremteni olyan otthonokat, ahol Ősi Föld tragédiája nem ismétlődhet meg többé. Néhány világ, ahol nem ügyeltek erre, elpusztult, elnéptelenedett. De kialakultak a világvédelmi szabályok, és az emberiség otthonra lelt a Galaxisban. Így történt a Hajnalkorban. Most menjetek, és meséljétek tovább. Simnunná.
Hirtelen rájuk nézett, elmosolyodott, és a tekintete megint megtelt élettel.
– Így áll a Terra-sóhipunban.
←ni-7 merényletterv 2 [64] Ezt mostantól úgy fogalmazom meg, hogy a képességről úgy kell beszélnünk, mintha az elménkben különféle készülékek lennének. Mindenkinek van emittere, ami az alapjeleket sugározza, és a legtöbb embernek van antennája, amikkel ezeket öntudatlanul veszi. Általában metakommunikáció és lélektani alapismeretekből levont következtetés útján. (Aini: Mentális lélektan, bevezető kötet, 72. sómir)ni‑7 ni-8 Jargunnur [45] Szúnahaum és Auríhaum nem sokban hasonlít Szindoriára, és egymásra sem. Nekünk mindkettőt elég nehéz volt megszokni. Ninda a Galaxis bármely világán azonnal otthon lenne – ha érzelmi kötelék fűzi ahhoz a helyhez. Lehet ott forróság, fagy, sötétség, bármi. (Ámmaít Ídara: Barátságom Nindával, 92.) :: Szúnahaum, Jargunnur, 43 619. famut muandzsan, 390ni‑8 ni-9 Hait [-6] Néha eszembe jut, mi lett volna, ha a szindor politikusok nem kavarják össze azt a sok ostobaságot, és nem kényszerítik Ámmaítot és Haitot, hogy hozzánk meneküljenek. Soha nem is találkoztunk volna. Még elgondolni is szörnyű. (Szinensi: Szúnahaum és a Galaxis, 191.)ni‑9→
ph-19 id [-308] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -245 732 316 szó (704 132+24 041+4143) 5 072 486 betű (4 908 670+163 816) 5 610 018 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2209. nap, 329 szó/nap, 2296 betű/nap, 76:43/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.15.:1046, 3088 31. 2:51 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |