\H – magyar betű
\Y – szindor betű
\NH – nem magyar betű
\NY – nem szindor betű
\L – bármely betű
\NL – nem bármely betű
\WB – szókezdet
\WE – szóvég \HV – magyar magánhangzó
\NHV – nem(magyar magánhangzó)
\HC – magyar mássalhangzó
\NHC – nem(magyar mássalhangzó)

---

0 ←oht [-1017] A KISLÁNYA KISLÁNY oh-1 planetológia [0] Hosszú volt ez az ezerháromszáz év. Sokat dolgoztam, el is fáradtam. De nem vágyom pihenésre. Ha eljön az idő, elmegyek. Addig még tenni szeretnék. (Ninda: Életem egy falevélen, 1870. sómir) :: Sileni Fónird, 43 664. higit algillíszan, 470oh‑1 oh-2 homokvárverseny [54] Ha bárhol elvesznél a Galaxisban, csak keresd meg a hétágú csillagot. (Ílgaszaumi, Sinettin Szierg mondásai, 106. sómir) :: Jallakul, Sileni Fónird, 43 664. senut fargiszíman, 804oh‑2→

---

„Hosszú volt ez az ezerháromszáz év. Sokat dolgoztam, el is fáradtam. De nem vágyom pihenésre. Ha eljön az idő, elmegyek. Addig még tenni szeretnék.”
 

Sileni Fónird
43 664. higit algillíszan
470
– Az egyik legérdekesebb tudományágról szeretnék most beszélni veletek – jelentette be Óngari, és a szőnyegre helyezett egy suagot, a másikat a kezében tartotta. – Vagy az egyik legfontosabb? Inkább mind a kettő. Külön nagyfedélzete van Hangilaoranon, úgy hívják: Hilgasszindzsómuruangi.
  – A planetológia – mondták a gyerekek egyszerre, mialatt a tanár megérintette a képernyőt, és a fekvő suag fölött megjelent Szúnahaum, a szokásos ábrázolásban, a Sínisuál köre függőlegesen állva, a forgástengely vízszintesen; a dzsisszá irány a Ninda mellett ülő Haurangit célozta.
  – A planetológia – bólintott Óngari. – Miért olyanok a világok, amilyenek? Mi teszi őket olyanná és nem másmilyenné? Amikor a felderítők rábukkannak egy új világra – ami alighanem naponta számtalanszor megtörténik valahol a Galaxisban –, se szeri, se száma a kérdéseknek, amiket föltesznek. Mekkora a világ tömege és átmérője? Milyenek a forgási és keringési adottságai? Milyen a kémiai összetétele? Milyen a felszíni szerkezete? Milyenek a sugárzási adottságai? Hordoz-e életet? Ha nem, hordozott-e valaha? Milyen erőfeszítésekkel tehető lakhatóvá? Mit lehet bányászni és mennyit, érdemes-e?
  A tanár megint megérintette a suagot, és Szúnahaum helyén Auríhaum jelent meg, láthatóan forogva enyhén ferde tengelye körül.
  – Sokféle tudományág összetétele a planetológia, de mégis egyben tanítjuk és tanuljuk, mert egy-egy világ összefüggő egészet alkot. Nézzünk egy példát. Auríhaum egy A típusú bolygó. Ez az ábécé legelső betűje, azokat a világokat jelöljük vele, amelyek megfelelnek annak a szabványnak, amelyet Ősi Föld kialakított az ember létrejötte előtt. Őshonos életet hordoz, oxigénből és nitrogénből álló légköre nagyjából három-hét arányú, felszíni nehézkedése nem tér el számottevően a szabványos galaktikus egy egész nyolc század ongtól – és így tovább. Az ábécé második betűjével, az E-vel a leggyakoribb típust jelöljük. – Váltott a kép, egy kráterekkel borított szürke gömböt láttak. – Lakatlan és lakhatatlan kősivatag, de a felszíni nehézkedés szempontjából használható. Ez itt Ilgmúni, egy kupolaváros van rajta.
  – Hol van? – nyújtogatta a nyakát Ségari.
  – Ebben a méretben nem lehet ábrázolni, porszemnyi méretű volna. Most mutatok egy I típusú világot. Persze ez a mi jelölésrendszerünk, a dzserangok másféléket használnak.
  A képen ködös, elmosódott felszínű világ jelent meg, színes, párhuzamos csíkok tarkázták a felszínét.
  – Gázóriás – mondták a gyerekek.
  – Igen, gázóriás. Nagyjából egymillióból egynek van valamicske lakható felszíne.
  – Elg – mondta Ninda. – Jártam ott.
  – Igen, Elg egy kis részben lakható gázóriás.
  – Ők gáztörpének hívják.
  – Jogosan – mosolygott a tanár –, a legtöbb gázóriás hatalmas, a gravitációs és a mágneses terük is sokszorosa a lakható világokénak. Ez pedig itt egy O típusú világ.
  Az új képen sárgászöld felszínű gömböt láttak, barna, vörös, kék, lila foltokkal.
  – Ennek a világnak a neve Hulum. A Rekki Világok Szövetségéhez tartozik, város nincsen rajta, csak automata bányagépek. Az ilyen világoknak van szilárd felszínük, de olyan vegyületek vannak rajtuk, amik miatt minden technikai felszerelésből csak különlegeset lehet odavinni, mert rendkívül veszélyeknek vannak kitéve. Hulumon maró savak alkotják az esőt, korrozív gázokból van a légkör.
  Újabb kép. Megint egy egyszerű, kráterek lyuggatta szürke gömb.
  – Ez pedig egy U típusú világ. A neve Horergo, és Rogammun Állam területén fekszik. Radioaktív, a sugárszint ötszáz ildzsi fölött van. Megközelítése mindenféle jármű számára tilos.
  – Mennyi a normális szint? – kérdezte Sillúp.
  – A legtöbb lakott világon három és hat között van, az őshonos életet hordozó világokon nyolc és tizenkettő között, mert az erősebb sugárzás révén jöttek létre a különböző életformák. Szúnahaungauron csak egy ildzsi, bár Dzsisszáfaur egyes távol-dzsisszá vidékein négyre is fölmegy. Húsz ildzsi fölött már nem építkezünk a világokon, és ötven fölött egyáltalán nem szállunk le.
  Óngari megérintette a képernyőt, és a radioaktív világ helyett ismét megjelent Szúnahaum otthonos képe a Sínisuál arany ragyogásával.
  – De még van tizenhét betű – jegyezte meg Szinensi.
  – Igen. Azokat az A és E típusú világok speciális eseteinek tartjuk fenn. Pától Véig az élethordozó világok, Mítől Róig a sivatagvilágok vannak.
  – Szúnahaum melyik?
  – Ró, a különleges mozgása és széttagolt felszíne miatt. Hiszen természettől sivatagvilág, csak mi tettük lakhatóvá. Történetesen Szúnahaum az egyetlen Ró típusú világ a Galaxisban.
  A gyerekek bólintottak. Magától értetődő volt számukra, hogy bármiféle katalogizálásban az Abroncsvilágot külön hely illeti meg, nemcsak mert az a Testvériség otthona, hanem mert vitathatatlanul az egyik legfurcsább világ, amin ember él.
  – Simnunná – mondta Aini, és a többiek utánamondták.
  – És Ősi Föld? – kérdezte Ninda.
  – Ősi Föld egyszerűen A típusú, nem speciális eset, mert az határozza meg a szabványt. Minden más világot Ősi Földhöz képest értékelünk.
  – És a dzserangok?
  – Ők általában valamilyen galaktikus átlagot számolnak, vagy pedig a saját világukhoz képest mérnek. Nos hát, még van időnk ebédig, arra gondoltam, hogy nézzük át a planetológia egy-két részterületét. Így például a légkörtant, amivel a Hargihaullat foglalkozik. Szúnahaum és Auríhaum légkörének összetétele megegyezik, hiszen mindkettő alkalmas a lélegzésre. De miben különböznek szerintetek?
  A gyerekek tűnődtek egypár pillanatig.
  – Hát… mindenben – bökte ki Algasórit.
  – Ez egy tökéletes válasz. Az összetételt kivéve mindenben. Auríhaumon komplex, kaotikus időjárási rendszer uralkodik. Szúnahaum meteorológiája viszont végtelenül egyszerű, a Haumahónginak nem volt más dolga, mint odaszállítani a szükséges mennyiségű levegőt és vizet, elhelyezni őket, és a napfény nyomása gondoskodik a többiről. Azazhogy nem hagytam itt ki valamit?
  – A csatornákat – mosolygott Ninda.
  – Így van. Ha nincsenek a csatornák, akkor az insáhirun által séninre vitt víz nem tér vissza dzsisszára, hanem hóként lezáporozik a Sénin-peremen és ott marad. Körben az egész Sénin-peremet vastag hóréteg borítja, és Szúnahaungaur többi részén gyakorlatilag semmi víz sincs. Persze a csatornákhoz elengedhetetlenek a hógyűjtő robotok, amik a havat elviszik a csatornákba, a fűtőelemek, amik megolvasztják, a szivattyúk, amik továbbjuttatják a vizet azokon a szakaszokon, ahol emelkedik a csatornameder – hiszen képtelenség, hogy ötezer szirszin át mindenhol lejtsen, és mégse kerüljön a Dzsisszá-peremen egy mély árokba. Vagyis a csatornaépítők és a robotgyártók munkája is része annak, hogy az insáhirun működik.
  – Várj csak – emelte föl az ujját Szinensi. – Ez ahhoz kell, hogy a víz is keringjen. De maga a levegő attól kering, hogy nyomja a napenergia, nem?
  – De. Természetesen attól. De egy világ légkörének csak akkor van értelme a mi szempontunkból, ha megvan a megfelelő összetétele. Ebbe pedig a nedvesség is beletartozik. Amikor egy világot lakhatóvá akarunk tenni, akkor a légkörmérnökök feladata megtervezni, hogyan jut oda mindaz, ami a légkört majd alkotja, hogyan kering majd, mi fogja pótolni az elhasználódó oxigént, nedvességet, ózont. A legtöbb lakhatóvá tett világon nincs szükség többre, mint létrehozni a légkört és időnként utánaigazítani, ha kell. De az Abroncsvilágon folyamatos az ellenőrzés, és rendszeresen be kell avatkozni. Világunk klímája mesterséges, és ennélfogva instabil. Ezt tudomásul kell vennünk.

---

←oht [-1017] A KISLÁNYA KISLÁNY oh-1 planetológia [0] Hosszú volt ez az ezerháromszáz év. Sokat dolgoztam, el is fáradtam. De nem vágyom pihenésre. Ha eljön az idő, elmegyek. Addig még tenni szeretnék. (Ninda: Életem egy falevélen, 1870. sómir) :: Sileni Fónird, 43 664. higit algillíszan, 470oh‑1 oh-2 homokvárverseny [54] Ha bárhol elvesznél a Galaxisban, csak keresd meg a hétágú csillagot. (Ílgaszaumi, Sinettin Szierg mondásai, 106. sómir) :: Jallakul, Sileni Fónird, 43 664. senut fargiszíman, 804oh‑2→

---

ph-19 id [-347] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -284 (2134 › 60:40) 732 277 szó (704 093+24 041+4143) 5 072 259 betű (4 908 443+163 816) 5 609 791 jel (@537 532)	691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2209. nap, 329 szó/nap, 2296 betű/nap, 76:43/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.15.:1046, 3088 31. 2:44

	pr Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	na A HAJÓ	29 (4%) 1
	nb AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	nc RECEPTOR	29 (4%) 57
	nd A GALAXIS	24 (3%) 86
	ne LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	nf SZAISZ	24 (3%) 134
	ng MENEDÉK	24 (3%) 158
	nh HAZAÚT	24 (3%) 182
	ni ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	nj LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	oa NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	ob HÍRNÉV	25 (3%) 281
	oc LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	od SAUNIS	21 (3%) 330
	oe ALAPPONT	22 (3%) 351
	of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	og SZINDORIA	24 (3%) 399
	oh A KISLÁNY	24 (3%) 423
	oi JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	oj TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	190 (27%)
	pa HINNULDUD	22 (3%) 501
	pb SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	pc HANGILAORAN	25 (3%) 550
	pd AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	pe SINNÍ	22 (3%) 600
	pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	pg ILGÁ	24 (3%) 649
	ph  – – –	18 (2%) 673