\H – magyar betű
\Y – szindor betű
\NH – nem magyar betű
\NY – nem szindor betű
\L – bármely betű
\NL – nem bármely betű
\WB – szókezdet
\WE – szóvég \HV – magyar magánhangzó
\NHV – nem(magyar magánhangzó)
\HC – magyar mássalhangzó
\NHC – nem(magyar mássalhangzó)

---

37 ←ngt [-1018] MENEDÉKMENEDÉK ng-1 Sommesza [37] Minden világon mások a viszonyok – hát mások az emberek is. (Ílgaszaumi, Rangáhuap története, 37. sómir, 42. singir) :: Sommesza, Aulang Laip, 43 615. famut karisszinan, 852ng‑1 ng-2 titkosügynök [82] Ne építs bonyolult csapdát a hetiffúrinak. Üsd agyon. Sokszor a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a legjobb. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára) :: Mŷnẽa, Ỳnkaś Tẅtyŷ Szálloda, 57. ńaũḱan 31., a zöld órájang‑2→

---

„Minden világon mások a viszonyok – hát mások az emberek is.”
 

Sommesza
Aulang Laip
43 615. famut karisszinan
852
– Nem Sommesza – nevetett Hirki. – So’meza!
  Ninda értetlenül nézett rá. A „so” után valami olyan hangot ejtett, amiről neki elképzelése sem volt, hogy mi lehet, és az sz-et is nagyon furcsán mondta. De megpróbálta utánozni.
  – Egész jó kezdetnek – mondta Hirki. – De ne sz-et mondj z helyett. A ti nyelvetekben nincsen z? Mint amikor a bogár zümmög. Zzzzz!
  – Nincs… nekem két anyanyelvem van, és ilyen hangot soha nem hallottam. De amit a „so” után kell, azt sem.
  – Azt úgy mondd, hogy a torkodban megakasztod a levegő útját.
  Ninda próbálgatta, és egy idő után nemcsak a világ nevét tudta helyesen kiejteni, hanem a lányét is. Hirki neve sem ez volt, voltaképpen egészen közel állt ahhoz, amit szindor helyesírással Hiḩṙkinek írtak volna – zenei hangsúlyok nélkül –, vagy talán még könnyebben tudta volna kimondani, ha annak idején Sielunton elsajátítja a kiejtést, Ílnától hallott hasonló hangokat.
  Amikor a gyerekek kiszálltak egy-egy világon, Fendria vagy a singan-núdzsahud egy másik tagja szervezett nekik idegenvezetőt. Azok közül, akikkel találkozott, Hirki lehetett a legfiatalabb. Szúni időszámítás szerint alig kétszáz éves volt, ami sommeszai időben huszonkét év. Az itteniek nem a világuk keringési idejét használják időmértékül, mert Sommesza nagyon távol kering a napjától, négyszáz szúni év alatt kerüli meg. Ehelyett az ország központi világának, Szemgának a keringésével számolnak.
  Hirki volt azonfelül talán az egyetlen Ninda eddigi útján, akinek még nála is világosabb volt a bőre. Majdnem hófehér. A haja pedig egészen olyan szőke volt, mint az övé. Sommeszán sok az ilyen világos ember, a nagyon gyér sugárzás miatt, magyarázta. Ninda megemlítette, hogy Szindorián egyáltalán nem gyér a sugárzás, és ott is nagyon sok az ilyen világos ember, de ennél jobban már nem érdekelte a genetika.
  Inkább a világ. Sommesza is sivatagbolygó volt, akárcsak Szindoria és Szaisz, de ezen a tényen kívül nem is hasonlított egyikre sem. Sommesza volt a legsötétebb világ, ahol eddig járt. Hirki szerint az egyik legsötétebb nyílt lakhatású világ a Galaxisban. Nappal volt, a három szúni napig tartó sommeszai nappal közepe, de az utcákon égett a világítás. Az mindig ég, mondta Hirki. A fekete égbolt tetején meg lehetett nézni Sommesza napját, egy sötétvörös korongot, de hosszan nem volt szabad belenézni, mert ahhoz elég erősen sugároz, hogy károsítsa a szemet. Sokkal több meleget adott, mint látható fényt, így Sommeszán általában kellemes az idő. Ninda, aki a meleg luakeáni éghajlaton nőtt fel, nyugodtan sétálhatott köntösben. Hirki az itteni divat szerint rövid ruhát hordott.
  A város éppen olyan volt, amilyennek Ninda egy szindoriai kisvárost elképzelt. Húsz-harminc utca az egyik irányban, ugyanennyi keresztben. Nagyrészt földszintes vagy egyemeletes házak, a központban néhány magasabb. Csak itt a város peremén minden irányban homokvédő fal volt, amit felemelnek, ha jön a homokvihar. Szindorián ilyenre nem volt szükség, legalábbis Ninda nem tudott róla, hogy lenne olyan város, amit így kell védelmezni.
  Most azonban nem volt kilátás homokviharra, egyszerűen átsétáltak a védőfalon, ami használaton kívül egy fekete fémcsík volt a homokra fektetve. A mozgatószerkezet alatta volt. Persze valamennyi szél mindig van, így részben belepte a homok.
  Kint a sivatagban, a város fényein túl már olyan sötét volt, mint Szindorián késő este. Hirki éjjellátó szemüveget adott mindenkinek, különben csak pár tucat ríginre láttak volna el. De a szemüveggel kiderült, hogy a sivatag nem üres és nem élettelen. Egészen az ellentéte volt Szaisz vakító fényben úszó sivatagjának, ahol a parányi, emberi mértékkel élőlénynek alig nevezhető szirneken kívül semmiféle élet nincsen, és egyetlen molekulányi víz sem.
  Itt csak a fény hiányzott, az élet és a víz egyaránt megvolt. A városból hosszú csatorna vezetett ki a sivatagba, keskeny, egy gyerek könnyen átugorhatta, és egészen sekély vizű, bokáig ért. De víz folyt benne. A partján néhány helyen vékony cső nyúlt a magasba, élénkpirosak voltak a szemüveg képernyőjén, ezek időnként egy adag vizet fújtak a levegőbe, felhőként porlasztották szét a magasban.
  A csatorna partját mindkét oldalon ritkás, foltokból álló, sárgás-kékes növénytakaró szegélyezte. Ninda előbb vette észre az állatokat, mint a növényeket. Az állatok a térdéig érhettek, négylábúak voltak, kékes és barnás színűek, és a növényeket ették. Kjvoszák, mondta Hirki, vagy legalábbis valami ilyesmit. Madarak is járkáltak a sivatagban, a növényekből csipegettek ők is, néha felszálltak, máshová röppentek. Aztán feltűnt a távolban egy nagyobb, narancsvörös állat.
  – Ott egy hvreht – mutatta Hirki. – Kjvoszára fog vadászni… vagy ránk.
  S lecsatolt az övéről egy henger alakú készüléket.
  – Természetesen soha nem jövünk ki a sivatagba zvinz nélkül. Egyszerű elektromágneses erőtér, ez elriasztja. Ha közel jön, bekapcsolom, a kapitányotok a fejemet venné, ha valamelyikőtök hvrehtharapást szedne össze.
  A hvreht nem jött közel, lassan óvakodott a kjvoszák felé, aztán támadásba lendült, azok pedig menekültek. Egy ugrással az árok túlpartján termettek és rohantak. A hvreht utánuk. Csakhamar eltűntek a homokdűnék mögött.
  – Hát most nem tudjuk meg, ki nyert – állapította meg Ángsauri.
  – Remélem, a hvreht – mondta Hirki. – Ezen a környéken nagyon kevés van belőlük, és szükségünk van a biodiverzitásra. Mindössze húsz állatfajról mondhatjuk el, hogy számottevő létszámban fordulnak elő a város közelében, és mi jóval többet szeretnénk. Persze ti nem tudjátok, mi az a biodiverzitás, hiszen az egész népetek hajókon él. Nos, So’mezán eddig sikerült körülbelül kétezer fajt meghonosítanunk, ebből ezerhatszáz növény, négyszáz állat. A mikroorganizmusokat nem számítva bele. A növényfajok már körülbelül vannak annyian, hogy önfenntartó rendszert alkothatnának egy olyan világon, ahol bőven van napfény és víz. A mi világunk azonban nem ilyen, ezért a növényeink folyamatos gondozásra szorulnak. Rengeteget foglalkozunk ezzel, minden felnőtt tíz napból egyet a kertészetnek szentel. Ha nem így lenne, valamennyi kipusztulna. Ami az állatokat illeti, a négyszáz faj édeskevés egy valódi ökoszisztémához. Csak hát óriási munka egy élőlényt meghonosítani egy világon, ahol össze kell szoknia a többivel, és hát a mi természeti viszonyaink sem éppen kedvezőbbek. De dolgozunk rajta. Harminc városunk van a sivatag különböző területein, és mindegyikben más fajt próbálunk meghonosítani. Itt, Jar’aszmában jelenleg a zimki honosítása folyik, természetesen nem tudok nektek eleven zimkit mutatni, mert úgy vigyázunk rá, mint a szemünk fényére, de így néz ki.
  A suagjáról kivetített nekik egy képet a levegőbe. Egy női kezet ábrázolt, talán éppen az övét, s a tenyerén egy állatka ült. Szürke bunda fedte a testét, nagy, kerek füle volt, hosszú, vékony farkincája. Egy növényi szárat rágcsált.
  – Ötszáz példányt hoztunk a városba, egyelőre ötvenet vittünk ki kísérletképpen a sivatagba, a többi egy kutatóintézetben van, szoktatjuk őket a sötétséghez.
  A kép eltűnt; Hirki széles mozdulattal körbemutatott a sivatagon.
  – A ti időszámításotok szerint több százezer évbe fog telni, de egy nap egész világunkat élet fogja borítani. Növények és állatok sokasága él majd itt, bármilyen sötét is van.

---

←ngt [-1018] MENEDÉKMENEDÉK ng-1 Sommesza [37] Minden világon mások a viszonyok – hát mások az emberek is. (Ílgaszaumi, Rangáhuap története, 37. sómir, 42. singir) :: Sommesza, Aulang Laip, 43 615. famut karisszinan, 852ng‑1 ng-2 titkosügynök [82] Ne építs bonyolult csapdát a hetiffúrinak. Üsd agyon. Sokszor a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a legjobb. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára) :: Mŷnẽa, Ỳnkaś Tẅtyŷ Szálloda, 57. ńaũḱan 31., a zöld órájang‑2→

---

ph-19 id [-308] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -245 (2134 › 60:40) 732 316 szó (704 132+24 041+4143) 5 072 486 betű (4 908 670+163 816) 5 610 018 jel (@537 532)	691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2209. nap, 329 szó/nap, 2296 betű/nap, 76:43/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.15.:1046, 3088 31. 2:51

	pr Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	na A HAJÓ	29 (4%) 1
	nb AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	nc RECEPTOR	29 (4%) 57
	nd A GALAXIS	24 (3%) 86
	ne LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	nf SZAISZ	24 (3%) 134
	ng MENEDÉK	24 (3%) 158
	nh HAZAÚT	24 (3%) 182
	ni ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	nj LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	oa NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	ob HÍRNÉV	25 (3%) 281
	oc LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	od SAUNIS	21 (3%) 330
	oe ALAPPONT	22 (3%) 351
	of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	og SZINDORIA	24 (3%) 399
	oh A KISLÁNY	24 (3%) 423
	oi JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	oj TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	190 (27%)
	pa HINNULDUD	22 (3%) 501
	pb SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	pc HANGILAORAN	25 (3%) 550
	pd AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	pe SINNÍ	22 (3%) 600
	pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	pg ILGÁ	24 (3%) 649
	ph  – – –	18 (2%) 673