\Y – szindor betű
\NH – nem magyar betű
\NY – nem szindor betű
\L – bármely betű
\NL – nem bármely betű
\WB – szókezdet
\WE – szóvég \HV – magyar magánhangzó
\NHV – nem(magyar magánhangzó)
\HC – magyar mássalhangzó
\NHC – nem(magyar mássalhangzó)
-25 ←na-20 Lýŷ [-13] Hatalmas és lenyűgöző, mint a Sínisuál. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára)na‑20 na-21 Szinensi [-25] A szenvedés nem tesz minket jobbá. Nem tesz érettebbé vagy erősebbé. A szenvedés az csak szenvedés. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 42. sómir) :: Szindoria, Aulang Laip, 43 610. muhat angdzsagan, 252na‑21 na-22 iskola 1 [-9] Azt kérdeztem, milyen volt életében először belépni egy iskolába. Válaszul megkérdezte, milyen volt megszületni. (Sileni: Ninda élete, 22.)na‑22→
„A szenvedés nem tesz minket jobbá. Nem tesz érettebbé vagy erősebbé. A szenvedés az csak szenvedés.”
Lí-Nindaran: Gondolatok, 42. sómir
Aulang Laip
43 610. muhat angdzsagan
252
Amikor felébredt egy zavaros álomból, aminek nem volt tartalma és nem voltak szereplői, képek és hangok, érzések és gondolatok kusza kavargása, mint a ḱysâlũòp… ahogy felült az ágyon, el is felejtette az egészet. Hol van? Mi történt?
Körülnézett. Egy szobában volt. De hiszen… ez az ő saját szobája. A szúni csillaghajón… az Aulang Laipon. Hát nem volt álom, tényleg megtörtént. Itt van!
Fölkelt, kiment a fürdőszobába. Életében először a saját fürdőszobájába. Döbbenetes. Járt már fürdőszobában, nem is egyszer, lakásokban, ahova lopni ment. Azok nagyobbak voltak és sok szép dolog volt bennük – de ez az övé! Ebben igaziból meg is fürödhet, nem jön be senki, nem kergeti el senki… itt azt csinál, amit akar!
Ivott egy pohár vizet. Volt pohár a fürdőszobában és volt vízcsap, tiszta vizet adott, beállítható hőmérsékletűt, volt hozzá egy skála, aminek egyik vége kék volt, a másik piros, és egy számozott tolókával lehetett beállítani a víz hőmérsékletét. Egy másikkal meg a vízsugár erejét, a fekete vége egészen gyenge, vékony sugarat adott, a fehér pedig erőset. A csap fölött tükör volt, mellette polc, mindenféle színes üvegcsékkel és dobozkákkal. A felirataikat is el tudta olvasni, minden szúni nyelven volt. Új dolog volt, hogy tud olvasni, de nem volt furcsa. Az üvegcsék és dobozkák funkcióját azonban a feliratokat elolvasva sem nagyon tudta kihámozni. A fürdőszobában volt még egy óriási fürdőkád, egy zuhanyozó, egy vécé, egy hulladékledobó, és egy fali szekrényben három polcocska, azok üresek voltak. És minden ragyogott a tisztaságtól, nyilván itt is gépek takarítanak. A kádnak külön csapja volt ugyanolyan tolókákkal, a zuhanyozónak pedig kettő, az egyik a feje fölött, a másikat le lehetett akasztani, hosszú csöve volt. Négy csap egyetlen fürdőszobában!
Meg kell tudnia, hogy végleg itt maradhat-e, igazából, vagy egy idő után mégiscsak kidobják. Hogyan lehetne… hát persze.
– Lýŷ – mondta gondolatban.
– Itt vagyok, barátom – jött a válasz azonnal.
– Hogyan tudhatom meg, hogy valóban igaz-e, amit mondanak? Hogy itt maradhatok örökre?
– Ez nehéz kérdés, és ebben a pillanatban még nem tudom a választ. Bárkit lehallgathatsz te is meg én is, de csak azt fogjuk megtudni belőle, hogy az illető őszintén meg van győződve arról, amit mond.
– Igen. Kásirun és Hinengi meggyőződése szerint maradhatok.
– Nekem kiterjedtebb a képességem, mint a tiéd, én le tudtam hallgatni azt a Dzsund nevű szakértőt is.
– Nahát, tévén át is képes vagy…
– Nem, megkerestem, hogy hol van fizikailag, és úgy építettem ki a hullámot. A képlete azt mutatta, hogy teljes meggyőződéssel beszél, nemcsak abban volt tökéletesen biztos, hogy ez így van, hanem abban is, hogy ő egy kitűnően felkészült szakértő, akinek a szavára mérget lehet venni. De természetesen nem tudhatom, hogy csakugyan az-e az igazság, amit hisz magáról. Föltételezem, hogy igen, mert miért alakítana ki magáról téves képet önmaga előtt?
– Te sokkal többet tudsz az emberek elmeképleteiről, mint én.
– Régebben tanulmányozom őket, sok ezer ember lelki képét vizsgáltam már meg, és nagyobb részletességgel, mint amire te jelenleg képes vagy. De fejlődni fogsz, és sokkal jobb képet alakítasz majd ki az emberekről, mint most.
A reggeli tisztálkodásban is Lýŷ segített, mert ő, bár ḱẙvap volt, nem ember, tudta, milyen műveleteket szoktak elvégezni az emberek, és elmondta. Nindának magától eszébe sem jutott volna, hogy a fogát is megmossa, és nem is tudta, hogy kell. A polcon levő sokféle üvegcséről és dobozkáról is Lýŷ mondta meg, hogy micsodák, Ninda rájuk nézett, ő pedig kiolvasta a képet az elméjéből és részletes magyarázatot adott mindenről.
– Tegnap sokkal koszosabb voltam egész nap, mint bárki itt a hajón – állapította meg végül. – Ők mind tiszták és ápoltak.
– Kimondottan koszos azért nem voltál, hiszen reggel megfürdettek. Ők pedig udvariasak, és nem tették volna szóvá azt sem, ha az lettél volna. Egyébként is alig egy-két emberrel találkoztál, és ők mind tudták, hogy honnan jöttél és milyen rövid ideje.
– Jobb tisztának lenni, mint koszosnak.
– Egyetértek.
– Nem akarok koszos lenni többé. Itt akarok maradni.
– Egyetértek. Most kikapcsolok. Egyre hosszabb időt tölthetünk egymás gondolataira hangolva, de nem szabad túlzásba vinni.
Háromszázötvenkor megszólalt az ajtójelző, három halk harangszóval, magas, közepes, mély. Ninda felállt és megnyomta a nyitógombot. Az ajtó besiklott a falba. Egy lány állt az ajtóban. Világosbarna bőre és vállig érő, sötétbarna haja volt, kicsit hosszúkás arca. Sárga köntöst viselt, és sárga kővel díszített csat volt a hajában. Éppen akkora volt, mint Ninda.
– Te vagy Ninda – kezdte, persze köszönés nélkül. – Szinensi vagyok, azért jöttem, hogy elkísérjelek az iskolába.
– Igen, én vagyok – felelte Ninda, és kicsit bizonytalanul fölmutatta a tenyerét, jobb híján, mert valahogy szükségét érezte, hogy köszönjön, még ha a szúnik nem is teszik.
Egy emeletet mentek fölfelé, és át a szomszédos, tabe szektorba. Szinensinek egyfolytában pergett a nyelve, s ez a rövid út is elég volt neki, hogy egy csomó kérdést tegyen föl.
– Hogyhogy itt laksz egyedül egy gantirban, hol vannak a szüleid?
– Nekem nincsenek szüleim. Én csak tegnap jöttem Lũakẽàńból.
– Hogyhogy? Mit csináltál ott?
– Ott születtem.
– Vivivi… ooooott? Hát élnek ott szúnik?
– Nem… vagyis nem tudom. Én szindor vagyok. Illetve… tegnapig az voltam.
– Neeeem lehetsz szindor, akkor nem tudnád a nyelvünket!
– Tegnap tanultam a hipnolaborban.
– Nahááát! De… de hát hogyhogy? Vagyis… mármint… szóval hogy kerültél ide?
– Az hosszú történet – sóhajtott Ninda.
– Mondd eeeel…
Ninda egy pillanatig nem tudta, mit feleljen. Aztán azt gondolta: olyan mindegy, mit gondol ez a lány. Üresfejű rỳduôp.
Nem gyakran, s egyre ritkábban fordult elő új életében, hogy hibásan ítélt meg valakit. Ez egyike volt a kevés alkalomnak. Hamarosan rá is jött a tévedésére. Ha lehallgatta voln, nem is követte volna el.
– Hát én eredetileg ide lopni jöttem – kezdte szarkasztikusan. – De megtetszett a hely, és lopás helyett inkább itt maradtam.
Amíg kiléptek a liftből és elindultak, volt néhány pillanat, amíg Szinensi csendben maradt. Az elképedéstől. De aztán megszólalt megint. Ebben a pillanatban Nindát meglepte volna, ha valaki azt mondja neki, hogy egyszer még megkedveli ennek a lánynak a csacsogását.
– Te csillagport akarsz belőlem csinálni. Senki se jár lopni! Főleg nem a Testvériség hajójára!
Mi lehet az a csillagpor, gondolta Ninda. A csillagoknak poruk is van?
Ekkor elértek egy ajtót, amin ez állt: 4-tabe alapiskola. Az ajtó félresiklott előttük, és Ninda életében először belépett egy iskolába.
←na-20 Lýŷ [-13] Hatalmas és lenyűgöző, mint a Sínisuál. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára)na‑20 na-21 Szinensi [-25] A szenvedés nem tesz minket jobbá. Nem tesz érettebbé vagy erősebbé. A szenvedés az csak szenvedés. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 42. sómir) :: Szindoria, Aulang Laip, 43 610. muhat angdzsagan, 252na‑21 na-22 iskola 1 [-9] Azt kérdeztem, milyen volt életében először belépni egy iskolába. Válaszul megkérdezte, milyen volt megszületni. (Sileni: Ninda élete, 22.)na‑22→
ph-19 id [-308] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -245 (2134 › 60:40) 732 316 szó (704 132+24 041+4143) 5 072 486 betű (4 908 670+163 816) 5 610 018 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2209. nap, 329 szó/nap, 2296 betű/nap, 76:43/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.15.:1046, 3088 31. 2:51 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |