\H – magyar betű
\Y – szindor betű
\NH – nem magyar betű
\NY – nem szindor betű
\L – bármely betű
\NL – nem bármely betű
\WB – szókezdet
\WE – szóvég \HV – magyar magánhangzó
\NHV – nem(magyar magánhangzó)
\HC – magyar mássalhangzó
\NHC – nem(magyar mássalhangzó)

---

-24 ←pf-14 szimmusszi [-16] Többen is megjegyezték: hát persze hogy mindenütt tud barátságokat kötni, hiszen egy gyerekkel mindenki kedves. No igen. Csak aztán már anyuka volt és feleség, és ugyanúgy mindenütt kötött barátságokat. (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 1085.)pf‑14 pf-15 fellépés [-24] Abban a társadalomban, ahol többféle réteg szorul szociális rehabilitációra – az egész társadalom rehabilitációra szorul. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 49. sómir) :: Saunis, Ȳširiomis Sauskaivas, 17 351, 680pf‑15 pf-16 janníhaum [-18] Aki azt mondja, hogy tudja a választ, annak egy szavát se hidd el. (Ninda: A fény lúmái, 2411.) :: Saunis, Ílaraut Hallilgómi, 43 707. higit sillíman, 610pf‑16→

---

„Abban a társadalomban, ahol többféle réteg szorul szociális rehabilitációra – az egész társadalom rehabilitációra szorul.”
 

Saunis
Ȳširiomis Sauskaivas
17 351
680
A közönség boldogan tapsolt. Nindát látni itt, Aištyrīnas városrész kicsiny színházában – csodálatos élmény! Előre benne volt a programban, bár csak három napja tették közzé, és a Leinoliumas élő adásban közvetíti. Úgyhogy a műsor ki fog jutni a Galaxisba. Ennek is örültek a saunisiak – ők nem voltak olyan elzárkózóak, mint a szúnik –, de elsősorban annak, hogy Ninda fellép. Első ízben az esküvője óta.
  Természetesen a haundáit nem tette föl, de éppoly természetes módon ott aranylott a kezén a haudzsi. A dzserangok már megszokták, de persze mindmáig sejtelmük sem volt, mit jelent. Világoskék leitában volt, könnyű, kicsiny, világoskék aisvynascipőben, és egy négyágú āstriscsillag ragyogott a homlokán, a fején körbefutó aranyláncocskán. Mert ha egy saunisi művész az esküvője után először fellép, akkor āstrisdíszt visel.
  – Köszönöm – mosolygott a közönségre, amikor végre elült a taps. – Most bizonyára azt hiszitek, hogy valamelyik Limelullí-dalomat halljátok majd újra. Jól gondoljátok – és mégsem.
  Lenyomta a billentyűket, a Ranguman csendes, mély lüktetéssel megszólalt, s ő énekelni kezdett.
  – Šilutē, lynatē, kalvis nāria synanē,
  ȳndravaiskas kaistinē,
  jāris skaumas kaivorynē
  styn uoymis…
  Kis szünetet tartott, s a közönség már vele énekelte, pedig soha nem hallották ezt a vadonatúj dalt, de annyira nyilvánvaló volt, hogy mi következik.
  – …Lymelullītē…
  A dal persze óriási siker volt, de másképp, mint általában. A színház közönsége a dal után, mintha megbeszélték volna, nem kezdett el tapsolni, hanem mindannyian felálltak és meghajoltak, felmutatva mutató- és középső ujjukat – a saunisiak így hívták az apa- és anyaujjat –, és így maradtak mindaddig, amíg Ninda csendesen meg nem szólalt:
  – Köszönöm. Jó érzés, hogy ez a világ a második otthonom.
  Erre már kitört a tapsvihar.
  De a meglepetéseknek ezzel nem volt vége. A dal után Ninda megköszönte a tapsot, visszament az öltözőbe, és három másik művész után visszatért. De más viseletben. Bokáig érő, elomló halliri volt rajta, afölött könnyű dzsahina, felhajtott csuklyával, és kis jarkilcipő. Minden ugyanabban a világoskékben, mint az előző alkalommal. A közönség frenetikus üdvözlése most nem csupán annak szólt, hogy ő az, aki, s nem is csak annak, hogy felismerték a hinnul viseletet, hanem a következtetést is levonták, hogy eszerint az iménti dal hinnul fordítását fogják hallani. S nem is csalódtak.
  – Saunison sok hinnul él – jelentette be, folyékony hinnul nyelven; a közönség persze tudta, hogy nem beszéli a nyelvet, megtanulta a szöveget. – Hinnuldudon is szép számmal találhatók saunisiak. S van még néhány ország, ahol mindkét népet számon tartják mint kisebbséget. Azt mondják, nem él a Galaxisban sem saunisi, sem hinnul, akinek ne lennének felmenői a másik népből is. Ha tehát saunisi vagyok, hinnul is vagyok. De azért a dalt – elmosolyodott – nem saját magam fordítottam le. Nirri jun-Alvisszit munkája.
  Megvárta a derültség elültét, s elénekelte a dalt hinnulul is. Újabb három művész fellépését követően pedig világoskék köntösben és saruban tért vissza, nyakában a két haundával, és szúni nyelven is előadta. Imádták.
  – Ma estére ennyit – mondta azután. – Nem szeretnék visszaélni vendéglátóim türelmével. – A nézők nevettek, hiszen ez az apró színházacska soha nem kapott még akkora reklámot, mint most, hogy ő fellépett itt. – De ha eljöttök hatvanegy napon a Luošyvairās parkba…
  Szavai belevesztek a közönség ujjongásába és a kitörő tapsorkánba.
  Nem sokkal később pedig a színház Šuorānis termében üldögélt egy barna kanapén, és színészekkel, énekesekkel, újságírókkal beszélgetett. Ezt is közvetítette a tévé.
  – Saunis nagyszerű hely – mondta. – Tényleg a második otthonom.
  – Szindoria hányadik? – kérdezte Lieni Ēndravais tévériporter.
  Ninda megrázta a fejét.
  – Én mindenhol otthon vagyok, ahol barátságosak az emberek. De igazi otthonom csak kettő van, a Testvériség és Saunis. Amikor elmegyek – hazulról haza –, olyan hajót fogok választani, amelyik érint egy-két olyan világot, ahol még nem jártam. Szeretek új helyeket, új embereket megismerni.
  – Azért reménykedünk, hogy az nem lesz nagyon hamar – mondta udvariasan a tévés.
  – Hamarabb lesz, mint szeretnétek – felelte Ninda tárgyilagosan. – Kötelezettségeink vannak az egyetemen és máshol is. Nekem is, a feleségeimnek is, Haitnak és Ámmaítnak is. Még meg szeretnénk nézni ezt-azt Saunison, aztán indulunk.
  – Ezzel természetesen nem vitatkozhatunk. Tervezed-e, hogy fellépsz még, mielőtt elindulsz?
  – Nem, de ettől még előfordulhat. Ha felkérnek valahol, és be tudom szorítani az időmbe, nem szoktam nemet mondani.
  Sok mindenről szó esett ezen a beszélgetésen, nemcsak Ninda programjáról. Még a saunisi politikáról is.
  – Nem sokat tanulmányoztam – mondta Ninda –, de az a benyomásom, hogy alapjában egészséges. Van a családomban politikus, ő szokott néha mesélni róla. Saunis azok közé az országok közé tartozik – nagy örömömre nem azért, mert énnekem tulajdonítanak valami csodatevő hatást, sokkal régebben van ez így –, ahol a politikusok kötelesek megoldani a felmerülő problémákat. Ez önmagában nem jelent semmilyen varázslatot. De azzal, hogy ez törvénybe van iktatva, a politikusok kényszerítve vannak, hogy addig tárgyaljanak és egyeztessenek, amíg kompromisszum nem születik. Ezt azoknak a nézőknek a kedvéért mondom, akik olyan országban élnek, ahol ez nincs. Ha egy politikai nézeteltérést nem oldanak meg, akkor kapnak egy ésszerű határidőt, és kijelölik az illetékes politikusokat, akiknek tárgyalniuk kell a problémáról. Ha a határidő leteltéig nem jutnak eredményre, elveszítik a javadalmazásuk kisebb-nagyobb részét, vagy akár a pozíciójukat, ha az ügy elég fontos.
  – Sok országban van így ezen a környéken – szólalt meg Ēmy Laikasyvorākis díszlettervező.
  – Igen, jó néhány ilyen akad. Nekem úgy tűnik, hogy ez valami űrrajzi jellegű dolog. Azaz nem nekem, Ōris barátom hívta föl rá a figyelmemet. Itt, ezen a galaktikus környéken, körülbelül Ankervattól Ilfalmig az országok nagyjából felében hasonló törvények vannak érvényben. Nyolcvan államban. Távolabb viszont ez csak elszórtan jelentkezik. Karven tilu Aravinki ezt úgy fogalmazta meg, hogy hiába a modern csillagközi kommunikáció, hiába beszélhetünk a Galaxis legtávolabbi sarkában élőkkel ugyanúgy, mint a szomszéd utcabeliekkel, éppen a Galaxis méretei miatt elsősorban a szomszédainkra figyelünk. Senki, még egy államapparátus sem képes több milliárd lakott világ életét figyelemmel kísérni. Ezért a ruhadivattól és az étkezéstől kezdve a kocsitípusokon át a törvényekig mindent elsősorban a szomszédainktól veszünk át. Én ehhez azt tudom hozzátenni: ha egy államban van egy törvény, ami nem hasonlít a szomszédokéra, viszont annál inkább egy távoli állam törvényére, akkor keressünk a dolog mögött egy olyan törvényhozót, akit közeli kapcsolatok fűznek ahhoz az államhoz, és meglesz a magyarázat.
  – Ez jó vagy rossz?
  – Egyik sem, ez eegy tény. A kérdés az, hogy milyenek a szóban forgó törvények, és hogyan használják őket.

---

←pf-14 szimmusszi [-16] Többen is megjegyezték: hát persze hogy mindenütt tud barátságokat kötni, hiszen egy gyerekkel mindenki kedves. No igen. Csak aztán már anyuka volt és feleség, és ugyanúgy mindenütt kötött barátságokat. (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 1085.)pf‑14 pf-15 fellépés [-24] Abban a társadalomban, ahol többféle réteg szorul szociális rehabilitációra – az egész társadalom rehabilitációra szorul. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 49. sómir) :: Saunis, Ȳširiomis Sauskaivas, 17 351, 680pf‑15 pf-16 janníhaum [-18] Aki azt mondja, hogy tudja a választ, annak egy szavát se hidd el. (Ninda: A fény lúmái, 2411.) :: Saunis, Ílaraut Hallilgómi, 43 707. higit sillíman, 610pf‑16→

---

ph-19 id [-487] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -424 (2133 › 60:39) 732 137 szó (703 953+24 041+4143) 5 071 289 betű (4 907 473+163 816) 5 608 821 jel (@537 532)	691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2209. nap, 329 szó/nap, 2295 betű/nap, 76:43/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.14.:1046, 3086 30. 18:29

	pr Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	na A HAJÓ	29 (4%) 1
	nb AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	nc RECEPTOR	29 (4%) 57
	nd A GALAXIS	24 (3%) 86
	ne LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	nf SZAISZ	24 (3%) 134
	ng MENEDÉK	24 (3%) 158
	nh HAZAÚT	24 (3%) 182
	ni ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	nj LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	oa NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	ob HÍRNÉV	25 (3%) 281
	oc LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	od SAUNIS	21 (3%) 330
	oe ALAPPONT	22 (3%) 351
	of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	og SZINDORIA	24 (3%) 399
	oh A KISLÁNY	24 (3%) 423
	oi JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	oj TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	190 (27%)
	pa HINNULDUD	22 (3%) 501
	pb SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	pc HANGILAORAN	25 (3%) 550
	pd AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	pe SINNÍ	22 (3%) 600
	pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	pg ILGÁ	24 (3%) 649
	ph  – – –	18 (2%) 673